A trágyázás és a növényi táplálkozás a növekvő stratégia második legfontosabb eleme az állományok megfelelő telepítése után. A megfelelően beállított és elvégzett műtrágyázás a töltés alapja hozampotenciál és gazdasági hatékonyság.

racionális

Technológiai beállítások

A gabonafélék a legműveltebb növények, amelyeket a szántóterületek több mint felén lévő gazdaságokban termesztenek, és a vetés során gyakran több mint 60% -ot. A fő növényképző elemek közé tartozik az egységnyi területre jutó fülek száma, az osztályba tartozó szemek száma és 1000 mag súlya. Az agronómus feladata a termesztéstechnológia kiigazítása úgy, hogy elérje e három elem optimális arányát a termesztés helyéhez, talajminőségéhez és változatosságához viszonyítva.

A gabonafélék gazdag gyökérrendszerrel rendelkeznek, de nagy része a talajprofilban 40 cm mélységig koncentrálódik. Ennek alapján meghatározzák a talajban található tápanyagok felszívódási képességét is. A különféle gabonafélék azonban másképpen mutatják be a tápanyagok felszívódását. A rozs rendelkezik a legjobb felvásárlási képességgel, ezt követi a zab és a búza. A legrosszabbul képes elnyelni a tápanyagokat az árpa. Általánosságban elmondható, hogy körülbelül egy gabonafélét fogyasztanak egy tonna gabona és a megfelelő mennyiségű szalma előállításához 22 - 26 kg N, 4 - 6 kg P, 16 - 21 kg K, 3 - 6 kg Ca és 1 - 3 kg Mg. A zabot a K fogyasztja, amely 21 tonna termelést fogyaszt - 30 kg ebből az elemből.

Trágyázás vegetáció alatt

Az agrokémiai tudomány a vegetáció alatt történő megtermékenyítést három fázisra osztja.

1. Regeneratív megtermékenyítés

Szinte tavasszal lép fel. A műtrágyákat kijuttatják, amint a talaj és az időjárási viszonyok lehetővé teszik, és a növények vegetálni kezdenek. Ez az egyik legfontosabb intézkedés az állomány táplálkozásában, amellyel biztosítjuk a növények gyorsabb fejlődését, regenerálódását, tél után pedig a gyökérzet támogatását. Fontossága abban is rejlik, hogy a kora tavasz a jó nedvességviszonyok előfeltétele, amely biztosítja az alkalmazott tápanyagok jobb oldhatóságát és felhasználhatóságát. A gyakorlatban granulált nitrogén alapú műtrágyákat használnak erre a műtrágyázásra. A műtrágya típusát az aktuális időjárási viszonyok és a közeljövő előrejelzése szerint választjuk meg. Ha a talajviszonyok lehetővé teszik a műtrágya korai alkalmazását, akkor például lassabb formákat választunk szemcsés karbamid, ammónium-szulfát vagy ammónium-nitrát. Ha azonban később adagoljuk a műtrágyát, akkor gyorsan elfogadhatót választunk nitrogén műtrágyák jégformái (LAV, LAD). Ha a talaj kéntartalma alacsonyabb, célszerű használni DASA műtrágya. A műveléstechnika intenzitása, az állomány minősége és az állomány vitalitása szerint alkalmazzák 20-60 kg N/ha.

Nedves tél esetén, amikor a talajban a gyökérzeten kívüli mozgó tápanyagok feltételezése gyors hatású nitrát-nitrogént alkalmaz, nem feledkezünk meg kénnel, kalciummal és bórral való trágyázásról sem.

Ahol szép, erős és jól megtermett állományaink vannak a tél után, ott a nitrogén adagját 25 kg N/ha-ra csökkentjük. Ha a tavasz hideg, ajánlott az állványra felhordani 100–150 g réz. Alkalmas gyenge és ritkán növő állományokra 150 g mangán, ami csökkenti az apikális dominanciát és elősegíti az elágazások kialakulását.

2. Termelési megtermékenyítés

A gyökeresedés befejezését követő időszakban, a gabona utánzás kezdetén hajtják végre, amikor megállapítják az osztályban lévő szemek számát. Ebben az időszakban, tekintettel a tápanyagigényre, elegendő nitrogénnel kell ellátni a növényeket, mivel a növények fogyasztása jelentősen megnő. A műtrágya adagját és formáját hozzá kell igazítani az állomány állapotához, az időjáráshoz, valamint a talaj és a növény N-tartalmához. Javasolt szemcsés műtrágyák használata LAV, folyékony formák használata esetén a megtermékenyítést széles körben alkalmazzák a gyakorlatban DAM 390. Ebben az esetben azonban hangsúlyt kell fektetni az esti alkalmazás idejére, hogy ne égessük el a növényeket. Ebben az időszakban nagyon fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a kénes táplálkozást, ami pozitív hatással van a több ezer mag tömegére és a gabona nitrogéntartalmára. Célszerű olyan lombtrágyát használni, amelynek magasabb a tápanyagtartalma.

3. Minőségi megtermékenyítés

Ez a műtrágyák kijuttatását jelenti közvetlenül az osztályozás előtt vagy közvetlenül utána. Ennek az intézkedésnek a célja a gabona minőségének és 1000 mag/szem súlyának növelése. A gyakorlatban erre a megtermékenyítésre használják őket a granulált nitrogén műtrágyák könnyen elérhető formái (LAD, LAV). Mivel ebben az időszakban kevesebb csapadék várható, ezek alkalmazandók műtrágyák folyékony formái, pl. DAM 390. Mivel ez a műtrágya a talajhoz tartozik, és nem a levélhez, az alkalmazási technikát (megfelelő fúvókák) ki kell igazítani. Nagyon fontos betartani az optimális határidőt, hogy az alkalmazott nitrogént a növény a lehető legjobban használja fel. A kvalitatív nitrogénműtrágyázás optimális időpontja a szárnyasodás fele, amikor a legtöbb fajta műtrágyákból származó nitrogént építhet be szerkezeteibe, ami jelentősen befolyásolja a gabona N-tartalmát. Későbbi alkalmazások, pl. A zászló listáig nem garantálja az alkalmazott műtrágya 100% -os felhasználását, ami azt jelenti, hogy a termelők pénzt és időt veszítenek.

Mint a karbamidnál

A gyakorlatban az oldott szemcsés karbamid 5–15% -os koncentrációban történő lombfelhordását egyre inkább este végezzük a növényi égések megelőzése érdekében. Az elágazás idején alkalmazva magasabb koncentrációt választunk, fokozatosan csökkentjük. A zászlólapra történő felvitelkor 5% -os koncentráció ajánlott. A DAM 390-től vagy más folyékony műtrágyáktól eltérően a termelőknek nem kell tároló kapacitással rendelkezniük a folyékony műtrágyák számára, hanem szükség esetén granulált műtrágyából kell operatív módon elkészíteni az oldatot. A levéltáplálás karbamiddal történő használata az utóbbi időben egyre növekszik. A fő ok az a tény, hogy míg szilárd műtrágya-formákra van szükség 1 tonna gabona előállításához kb. 25 kg É, lombozaton keresztül bevitt karbamid esetén ez csak ugyanazon termeléshez elegendő 12,5 kg É.

A karbamid levélen keresztüli intenzív felhasználása a teljes növényzetben 20–60 kg N tartományban átlagosan 1–2 tonna búzatermést hoz.

Trágyázás más tápanyagokkal

A P, K és Mg trágyázását a talajban lévő tartalmuk alapján kell megtenni, alkalmazásukat az állományok telepítése előtt kell elvégezni, hogy a növényzet iránti igényüket a vegetáció során elsősorban a talajból biztosítsák. A mikroelem-megtermékenyítés gyakran vitatott kérdés. A gyakorlatban szűk spektrumuk alkalmazása széles körben ajánlott, pl. réz, bór, cink vagy mangán. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha a termelőnek nincsenek részletes elemzései a növényekről a vegetáció egyes szakaszaiban, akkor egy ilyen alkalmazás többé-kevésbé ellentmondásos. Megfelelő megoldás a mikroelemek széles skálájának alkalmazása kombinált lombtrágyák formájában, amelyen keresztül a növényeket ezen tápanyagok kisebb, de széles skálájával látjuk el.

Tanács a végén

Ha a talajviszonyok lehetővé teszik a műtrágya korai alkalmazását, akkor például lassabb formákat választunk szemcsés karbamid, ammónium-szulfát vagy ammónium-nitrát. Ha azonban később adagoljuk a műtrágyát, akkor gyorsan elfogadhatót választunk nitrogén műtrágyák jégformái (LAV, LAD).