csont szcintigráfia

A csontváz képalkotásakor a nukleáris orvoslás leggyakrabban alkalmazott módszere a szcintigráfia, amellyel már a metabolikus szinten is képesek vagyunk vizualizálni a kóros folyamatot. A csontváz szcintigráfia még a jelzett esetekben negyven év után is a legkönnyebben hozzáférhető és legérzékenyebb képalkotás, és felülmúlja a még fejlettebb képalkotó módszereket, például a CT vagy MR vizsgálatot. Röntgenvizsgálat előtt a csontszövetben bekövetkezett változásokat mutatja, és az alacsony sugárterhelés miatt nincs nagyobb ellenjavallata, ezért megismételhető. A módszer nagyon érzékeny, de nem túl specifikus. Specifikussága azonban más csontvázvizsgálatokkal (planáris röntgen, CT, MR) való korrelációt követően növekszik.

Tartalom

  • 1 A módszer elve
  • 2 Radiofarmakon
  • 3 Vizsgálati technika
    • 3.1 A betegek előkészítése
    • 3.2 Önvizsgálat
      • 3.2.1 Az egész test szcintigráfiája
      • 3.2.2 Célzott csont tomográfiai szcintigráfia (SPECT)
      • 3.2.3 Háromfázisú csont szcintigráfia
  • 4 Jelzések
    • 4.1 A csontváz daganatos károsodása
    • 4.2 Nem tumoros csontvázkárosodás
  • 5 Hivatkozások
    • 5.1 Kapcsolódó cikkek
    • 5.2 Forrás

A módszer elve forrás szerkesztése]

A módszer egy oszteotróp radiofarmakon eloszlásában bekövetkezett változás bizonyításán és gamma sugárzásának szcintillációs kamerával történő detektálásán alapul. A csontváz szcintigráfiáját több változatban hajtják végre:

  • háromfázisú csont szcintigráfia,
  • egész test csont szcintigráfia,
  • célzott csont tomográfiai szcintigráfia SPECT,
  • célzott statikus síkcsont szcintigráfia.

Radiofarmakonok forrás szerkesztése]

A szcintigráfiához leggyakrabban a 99m Tc-jelölt foszfát-komplexeken alapuló osteotrop radiofarmakonokat alkalmazzák - leggyakrabban 99m Tc-MDP (metilén-difoszfát) és 99m Tc-HDP (oxidronát). Ezek a gyógyszerek parenterális beadás után kötődnek a hidroxi-apatit kristályokhoz. Ez a kötés lényegesen erősebb, mint a csontmátrix szerves részéhez való kötés. A radiofarmakonok felhalmozódását befolyásoló tényezők: csont véráramlás a oszteoblaszt aktivitás. A meg nem kötött radioaktív gyógyszereket a vesék választják ki a szervezetből.

Vizsgálati technika forrás szerkesztése]

A beteg előkészítése forrás szerkesztése]

Különleges előkészület nem szükséges, a betegnek nem kell éheznie, de kellően hidratáltnak kell lennie. Anamnesztikai szempontból fontosak a korábbi sérülések, törések, műtétek és farmakológiai anamnézis, amelyek befolyásolhatják a csontanyagcserét és a radiofarmakon későbbi eloszlását. A műtárgyak kiküszöbölése érdekében jó, ha a betegnek üres a hólyagja, és teste nem tartalmaz fémtárgyakat.

Önvizsgálat forrás szerkesztése]

Teljes test szcintigráfia forrás szerkesztése]

Ennek a vizsgálatnak fontos része a radiofarmakon beadása és a szcintigráfiai vizsgálat közötti időeltolódás. A 2 és 5 óra közötti időintervallum elmélyíti a radiofarmakon aktivitásának különbségét a csontcsatornában és a környező lágy szövetekben. Ez az intervallum az életkortól, testsúlytól, valamint a kapcsolódó szív- és vesebetegségtől függ.

  • 1 hónapos gyermekek - a képek nehezen értelmezhetők vagy nem olvashatók,
  • serdülők - fokozott aktivitás a csontnövekedési zónákban,
  • idősebb felnőttek - a csontaktivitás az életkor előrehaladtával csökken és az időintervallum meghosszabbodik.

Célzott csont tomográfiai szcintigráfia (SPECT) forrás szerkesztése]

A csontváz egy bizonyos részére szándékosan kiválasztott tomográfiai szcintigráfia - ezek leggyakrabban rosszul értékelhető területek, amelyek közé tartozik pl. koponya vagy medence.

Háromfázisú csont szcintigráfia forrás szerkesztése]

Dinamikus és statikus szcintigráfia kombinációja. A vizsgálat a radiofarmakon intravénás beadása után kezdődik. Ez a módszer három paramétert értékel - folyam a terjesztés vér az érrendszerben és felhalmozódás a csontszövetben. Három szakaszból áll:

  • 1. fázis (angiográfiai) - közvetlenül az oszteotróp radiofarmakon alkalmazása után következik be. A regionális áramlás megjelenítését képviseli a csontváz adott részén,
  • 2. fázis (vérkészlet) - követi az 1. fázist és rögzíti a radiofarmakon átadását a lágy szövetek és csontok extracelluláris terébe,
  • 3. fázis (csont) - metabolikus szcintigráfia 2–5 óra elteltével.