Hosszú külföldi évek után visszatért Szlovákiába, Pozsony otthonába. Miért?

számomra

Nem sok ilyen ajánlat érkezett külföldről, mivel visszatérésemkor 35 éves voltam, és térdműtétem volt az elülső keresztszalag műtét után. Emiatt az ajánlatok kissé korlátozottak voltak, de amikor megkaptam az Inter ajánlatát, nem haboztam. Egész életemben utaztam, 15 éve vagyok Amerikában és itt Európában. Végül alkalmam volt visszatérni és játszani a ház fedélzetén. Azt akartam, hogy a barátaim láthassanak élőben játszani. A feleségemnek és a lányomnak sokat kellett feladnia, hogy kitűnjön a karrierem során. Álom által utaztak mindenhova. Már több időt akartam otthon tölteni velük.

Pozsonyi polgárnak érzi magát a sportoló életmódja ellenére?

Kassán születtem, de két évvel ezelőtt tértem vissza oda először. És az Inter-lel is, amikor ott mérkőzést játszottunk a Kassa ellen. Pozsony vagyok, így érzem és itt van az otthonom.

Mi jut eszedbe először, amikor Pozsonyot hallod?

Itthon. Valahányszor visszatértem külföldről, hazajöttem Pozsonyba. Sok barátom és családom van itt. Béke, csend, család. Olyan idők, amikor pihenhettem és élvezhettem egy kicsit ebből a pihenésből az évszakok között.

Hol tölti a szabadidejét?

Bárhol is legyen a feleségem és a lányom. A lányom négyéves. Sokat sétálunk parkokban, játszótereken és alapvetően bárhol, ahol ülhetek, és érezhetem Pozsony ilyen csendes légkörét. Mert az én szempontomból Pozsonyban lassú az élet. Például Isztambulhoz képest, ahol éltem és játszottam. Isztambul egy hatalmas metropolisz, ahol valaki folyamatosan siet. Véleményem szerint Pozsonyban olyan nyugodtabb.

Szerinted Pozsony jó hely lakni?

Ó, azt hiszem! De ez a véleményem, mióta egész életemben utaztam és a hazajövetelem ritka volt számomra. Most egy kicsit más. Mivel gyakrabban vagyok otthon, és sok időt töltök itt, lehet, hogy már másként fogom fel. De még így is azt gondolom, hogy Pozsony csodálatos város a gyermekek életében és nevelésében.

Te vagy az egyik legidősebb és legjobb játékos a bajnokságban. Miből származik?

Ez a tapasztalat és a kemény munka ötvözete. Hihetetlen órákig tartó kemény munka, amelyet a csapat edzésén kívül, szabadidőmben végzek. Például a tavalyi szezon után néhány hét szabadságom volt, és június végétől kezdtem az egyéni edzéseket Molnár Maroš fitneszedzőnknél. Ilyen klasszikus, hat hét egyéni edzésem, plusz természetesen a csapat edzése. És készen állok a következő évadra. Talán az utolsó. Majdnem 38 éves vagyok, és egy bajnokságban dolgozom a fiatal srácok között. De várom már.

Lehetséges, hogy ezt a szokását még szabadidejében is megváltoztathatja azáltal, hogy a fiatalabb játékosoknak hiányzik?

Egyértelműen. De egy kicsit még ilyen is. Amikor valakivel szemben játszom, jobb akarok lenni nála. És nem érdekel, ki áll ellenem ezen a pályán. 300% -ban próbálok dolgokat csinálni. És ma úgy érzem, hogy ezek a srácok nem rendelkeznek ezzel az ambícióval. Céltudatosabbaknak kell lenniük, és nem szabad megelégedniük azzal, hogy 10-15 percig játszanak valahol. Ez nekem nem lenne elég.

Minden álmod valóra vált?

Csak egy álmom van, hogy becsülettel, büszkén és sérülések nélkül fejezzem be karrieremet.

Amit a legnagyobb eredménynek tartasz?
Lánya születése. Az a tény, hogy csodálatos feleségem van mellettem, és hogy a családom a maximális támogatásom. A családom az első. De nekem a legnagyobb sikerem a lányom.

Mi a célod ebben a szezonban?

Újra a legmagasabb. Védd meg a címet. Nem csak játszani akarok, hanem nyerni is.

Hiányoznak az új és erős kosárlabda generációk Pozsonyban. Mi a probléma?
A szülők kényeztetik gyermekeiket. Ha egy edző edzés közben kiabálja gyermekét, kiabálni kezd az edzővel. Rossz példát mutatnak a gyermekek számára. Az én koromban, amikor még gyerek voltam, és az edző valami rossz miatt kiáltott rám, anyám nézőpontját néztem, ő pedig két példányban azt kiabálta velem, hogy egyáltalán őt nézem. Ma pedig egy bunkó edzője, mert a gyerekük nem képes erre és arra. Ezeknek a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy a dolgok és az eredmények kemény munkát érdemelnek. A fiatalabb generációkkal kell kezdenünk, és meg kell tanulnunk, hogy a kritika a kosárlabdához tartozik. A kompromisszumok nélkül első helyen áll.

Valamit konkrétan csinálsz a fiatalabb játékosokért?

Elkezdtem a Játékos Kosárlabda Szövetség projektet. Először is a játékosokért tesszük. A lényeg az, hogy megvédhessük jogaikat. Amíg én játszom, a játékosok pályafutása alatt semmi sem fog változni, de alapvetően csak azért, hogy segítsük a fiatal játékosokat jobb környezetben, jobb szerződéssel és jobb feltételekkel felnőni.

Mit tervez kosárlabda karrierje után?

Már most sportpályafutásom mellett az újságíróiparban dolgozom. Hetente több napon gyakorlok a TA3-ban, jelentéseket készítek. Még nem látok a képernyőn, de most már hallasz. Meglátom, hogy megy, ha nagyon élvezem, szeretnék továbbmenni. Ha nem, akkor vannak más lehetőségek is. Elszánt ember vagyok, és mindig várom minden kihívást.