rekeszizom

A gyermekek rekeszizom-sérve egy veleszületett sérv, amely minden ötezer újszülöttnél fordul elő. A patológia lényege abban rejlik, hogy a hasüreg kialakulása helytelen - lyukat képez. Rajta keresztül a mellüregben behatolhat más, a tüdőt összenyomó szervekbe. Amikor a baba megszületik, problémái vannak a légzéssel, a gerincvelővel, a vesével.

Az újszülött diafragmatikus sérv kialakulásának fő és legfontosabb oka a kötőszövet gyengesége és elégtelen rugalmassága.

Kezelés és prognózis

Az újszülöttek rekeszizom-sérvét kezelni kell, de már a születés előtt elkezdheti. Ha az orvos a terhes nő hasi ultrahangja során magzati patológiát észlel, akkor a perkután fetoszkópos korrekció módszerét kell alkalmazni. Ez egy műtéti művelet, amelynek során egy léggömböt injektálnak a gyermek légcsőjébe, és stimulálja a tüdejének fejlődését. Ez az eljárás azonban valós veszélyt jelent a magzati életre, mivel a membránrepedés és a koraszülés kockázata rendkívül magas. Ha a diafragmatikus sérv tünetei születés után jelentkeznek, a kezelés a szülés után azonnal szellőzéssel kezdődik. Akkor a babát megműtik. Az orvosok lyukat varrnak a membránba, és ha szükséges, varrják a hiányzó szintetikus szövetet. Több hónapos ismételt működés után a csappantyút eltávolítják.

A gyermek túlélési esélyei a rekeszizom sérvének diagnosztizálásakor 60-80% között mozognak. Ezek az adatok azonban önmagukban nem jelentenek semmit, mert a fő tényezők a hiba súlyossága és a kéreg helye (a test jobb vagy bal oldala). A leghatékonyabb kezelésekről csak orvos mond meg.