Március második hétvégéjén az észak-lengyelországi Sopot fürdőváros atlétikai krémnek adott otthont a 15. fedett világbajnokságon. Három nap alatt több mint 1500 sportoló 13 szakágban versenyzett az ultramodern Ergo Arénában, Sopot és Gdańsk között, az IAAF által elkülönített, közel 2,5 millió dollárért versenyért sportdíjakért.

Szlovákok erős versenyben

Hagyományosan az élsportolók nem vettek részt teljes összetételben az eseményen, de mégis tanúi lehettünk olyan fellépéseknek, amelyek több mint 34 000 nézőt emeltek ki a nézőtér helyeiről egy nagyszerű sportélményekkel és érzelmekkel teli hétvégén. Képviseltük magunkat a 160 résztvevő ország között is. Danka Velďáková hármasugrásban mutatkozott be, míg Adam Závacký 60 m gyorson szerzett tapasztalatokat a világversenyről.

élet

Danka Velďáková megismételte 2006-os Moszkva és 2012 Isztambul helyezését, és nyolcadik lett, amikor a leghosszabb próbálkozása 13,75 m volt. Kár, mert a lelkünk sarkában azt hittük, hogy ez legalább megközelítheti az érmes dobogót. A maximuma a hat évvel ezelőtt marad a katari Dohában zajló fedett világbajnokságon négy évvel ezelőtt. "A döntő előtt azt mondtam magamban, hogy most én leszek a legrosszabb hatodik. Sajnos nem sikerült. Az elmélkedések során másképp rúgott ki, mint kellene, kevés cselekvés volt a földön. De az én hibám volt. Semmi nem történik, megyek tovább. Egy ilyen sikertelen szezon után a csarnokban zajló világbajnokság nyolcadik helye is szép "- mondta a verseny után Dana Veľďáková. A kvalifikációs 14,10 m megszerezné a hetedik helyet a döntőben.

Második képviselőnk, Adam Závacký, a sima százas szlovák rekord birtokosa a legrövidebb sprintpályán indult. A fedett világbajnokságon bemutatott premierjén a 27. helyet szerezte meg. Adam beismerte, hogy nem vár jobb időt, mint az elért 6,71 s: "Nem vagyok elégedett a teljesítményemmel. De nem számítottam sokkal jobb időre, tudtam, hogy állok. Csak 2 száz hiányzott az eljárásból. Ez abban a pillanatban a hatalmamban volt. A célban eltört a lábam, nem tudom pontosan, mi történt. A rajt előtt egyáltalán nem voltam ideges, de valamivel jobb időt vagy akár embert szerettem volna elérni. Most megvitatjuk az edzővel a fedett idényt, és elkezdjük a felkészülést az augusztusi zürichi Európa-bajnokságra. "

Szervezés kettőre

Az IAAF vezetői méltatták a sopoti szervezetet. Hogyan látták maguk a sportolók? „Szállás a szálloda közelében, így egy korai lépés alkalmas volt. A szállás lehetne jobb az ételek és a szobák szempontjából. A hiányosságok közé sorolnám a bemelegítő helyet. Lehetett volna nagyobb is. Pozitívan értékelem a verseny minőségi csarnokát, jó felületét, jó hangosítását és hőmérsékletét, ott jól lélegezhettem, a csarnok nem aludt el "- mondta Adam Závacký a bajnokság szervezésének szervezésében.

Meglepetések és bajnoki rekordok

Az egész esemény talán legnagyobb meglepetése az amerikai Nia Ali 60 méteres gátfutás és a brit Richard Kilty győzelme volt az azonos távú sima futásban. Nia Ali legyőzte az ausztrál olimpiai győztest, Sally Pearsont az utolsó akadályon a bajnokság második napján, és megérdemelten vitte el az aranyat személyes rekordjával.

"Hetente kétszer edzettem, és nem volt jövedelmem. Néha futni kellett az utakon. " - említette Kilty, aki szinte sírt, amikor az érmeket kiosztották. 6,49 másodperces idővel megalkotta a személyes maximumot, eredetileg nem is Sopotba utazott. Az év leggyorsabb embere, Brit James Dasaolu (6.47) nem sokkal a bajnokság előtt megsérült, helyére Kilty került.

Az idei sopoti világbajnokság rekordja olyan volt, mint a sáfrányé. Az amerikaiak a legértékesebb teljesítménnyel ragyogtak az utolsó napon a 4 x 400 m-es váltóban, amely Clemonsból, Verburgból, Butlerből és C. Smithből állt, amikor új világrekordot állítottak fel 3: 02.13 alatt. A váltóversenyző édesapja, Calvin Smith 100 világrekordot állított fel 1983-ban, 9,93 másodperces idővel. Így lett az első fia a világcsúcstartó apjának, akinek ez sikerült. Érdekes, hogy Smith szakaszában az összes futó közül a leggyorsabb időt 45,14 másodperces idővel teljesítette. A fedett Világbajnokság másik két rekordját hétszinten állították fel. Amerikai Eaton gondoskodott róluk az akadályok futásában (7,64 s) és a fehérorosz Kravchenko magasugrásban (2,21 m).

Az előző isztambuli teremvilágbajnokság győzteseinek felének sikerült megvédenie a bajnokságot, hét másiknak a legmagasabb dobogót kellett a versenyzőkre hagynia. Az országok rangsorát szokás szerint az amerikaiak nyerték nyolc arany-, két ezüst- és két bronzéremmel. A hazai Lengyelország egy arany- és két ezüstéremmel a hatodik helyen végzett, ami három hellyel jobb, mint két évvel ezelőtt Isztambulban. És még jobb is lehetett volna, ha ... A 800 méteres távon a lengyelek három vasat gyújtottak. A nők közül Angelika Cichocká, akinek sikerült megfelelnie a hazai közönség elvárásainak, és erős támogatással ezüstön végzett. A versenyt a 800 m hosszúságban vezető Kszczot Ádám hasonló módon járt, de a döntő egyenesben megelőzte az etióp szuper tehetség és világbajnok a 2013-as moszkvai világbajnokságról, Mohammed Aman. 1: 46.40-es idővel sikerült megvédenie a két évvel ezelőtti beltéri diadalt is. A verseny szomorú hőse egy másik lengyel Lewandowski volt, aki harmadik lett, de a lefutás miatt kizárták, Andrew Osagie pedig bronzot nyert.

A 3000 méteres amerikai állóképességi bajnok Bernard Lagat a 39-es években a csarnok legidősebb győztese lehet, ám erőfeszítéseit kenyai Caleb Ndiku meghiúsította.

A hazaiak csak a verseny második napján nyertek aranyat a Kamilo Licwinko magasságának köszönhetően, amely 2,00 m teljesítményével centiméterenként ugyanolyan teljesítményt ért el, mint az orosz Maria Kuchina, ezért meg kellett osztani az aranyérmet. A várható fénypontok egyike az amerikai Ashton Eaton teljesítménye volt, aki csak 13 ponttal maradt el Isztambultól világrekordjától. Az 1000 méter utolsó távján egy másodperc hiányzott, és arca frusztrálóbb és fáradtabb volt, mint a győzelem öröme.