Mit tartalmaznak a probiotikus baktériumok a fogyással? Elég sok minden van. A Weizman Intézet kutatásának kutatói kísérletet végeztek egereken, hogy lássák, hogyan befolyásolja az étrend típusa a bél mikroflóráját. Kiderült, hogy a gazdag étrend és éppen ellenkezőleg a zsírszegény étrend váltakozásán alapuló különféle étrendekben változás következett be a belükben lévő egyes baktériumfajok típusában. Az egészséges baktériumok kárára a káros, kímélő baktériumok lelassultak, lassítják az anyagcserét. Ezen változás alapján az egerek a kezdeti súlycsökkenés után később visszanyerték súlyukat. Így megmagyarázhatjuk, hogy miket szoktunk nevezni a jo-jo effektusnak. A baktériumok kímélésével kapcsolatos elméletük megerősítése érdekében a kutatók mikroflórájukat ezekből az egerekből olyan éterekbe helyezték, amelyeknek nem volt étrendjük. Ezek az egerek is hízni kezdtek.
Régóta feltételezik, hogy a kalóriabevitel jelentősebb változása gyakran azt eredményezi, hogy az anyagcsere mintha megtakarító üzemmódra váltana, ami rövid idő után a fogyás leállításával vagy akár a hízással is megnyilvánul. Ennek hátterében úgynevezett kímélő baktériumok állnak, amelyek különféle étrenden szaporodnak az egészségesek rovására. Hozzájárulnak a gyulladás kialakulásához is és úgy tűnik, hogy az agy működését is befolyásolhatják, mert részben befolyásolják azt is, hogy szenvedünk-e pl. depresszió vagy szorongás.
A mikroflórára összpontosító különféle tanulmányok egyre több érdekes eredményével a tudósok már kezdik beszélni róla, mint a test másik szervéről.
A megtakarító baktériumoktól való megszabadulás azonban a fogyókúra után sok hónapot vagy akár éveket is igénybe vehet. Ez vonatkozik a különféle zsír- és fehérjetartásokra is, amikor ugyanazok a megtakarító baktériumok képződnek.
Úgy tűnik, hogy az egyetlen módja annak, hogy befolyásoljuk a belekben lévő baktériumtípusokat a hasznos baktériumok felé, az, hogy megváltoztatja az étlapot, amely lényegesen nagyobb arányban tartalmaz növényi ételeket, különösen zöldségeket és gyümölcsöket, valamint állati, zsíros és feldolgozott étrendeket. A növényi étrend nagyobb arányú étrendje flavonoidokban gazdag, és ezek egyértelműen korlátozzák a kímélő baktériumok létét.
Véleményünk szerint ebben az összefüggésben ésszerű kiegészíteni a szükséges baktériumok mennyiségét, például a Bifidobacteriumokat és a Lactobacteriumokat. Az egészségre gyakorolt hatásukat számos tudományos tanulmány bizonyította már pl. fokozott immunitással és a különféle kórokozók elnyomásával. Ezek az egészséges bélbaktériumok tejsavat termelnek, amely csökkenti a nyálkahártya pH-értékét, megakadályozva ezzel a káros mikrobák szaporodását, ugyanakkor hidrogén-peroxidot is termel, amely egy erős antibiotikum és vírusellenes gyógyszer, amely nemcsak karcsú, de egészséges is.
Ezen egészséges baktériumok erős hatása a D- és B-vitaminok termelésére vagy az ásványi anyagokra, például a kalciumra és a vasra is jelentős.
A probiotikumok kapcsán jelentősek az ún prebiotikumok, például csicsóka inulin, amelyekre a hasznos bélbaktériumok szükségesek gyors szaporodásukhoz, és közvetlenül befolyásolják az étvágyat is.