sinus

A gyorsított pulzusszámot nem szabad lebecsülni. Itt vannak a rejtett okok és a tachycardia kezelésének módjai.

A tachycardia az, amikor a szív a szokásosnál gyorsabban ver. Az októl függően különböző típusú tachycardia létezik. A sinus tachycardia az, amikor a szinoatrialis csomópont, amely a szív természetes pacemakere, abnormálisan gyorsan bocsát ki elektromos impulzusokat.

A normális sinus tachycardia olyan konkrét tényezőkre reagálva jelentkezik, mint a stressz, a testmozgás vagy a láz. A nem megfelelő sinus tachycardiának nincs ismert oka. Azok, akiknek ez van, bármikor, akár nyugalmi állapotban is, megnövekedett pulzusszámmal rendelkezhetnek.

Ebben a cikkben a sinus tachycardiát tárgyaljuk, beleértve annak tüneteit, típusait, okait és kezelési lehetőségeit.

Mi a sinus tachycardia?

A sinus tachycardia a megnövekedett pulzusszámra utal, amely meghaladja a 100 ütemet percenként. A sinuscsomó vagy a sinoatrialis csomó természetes szívritmus-szabályozóként működik, mivel elektromos impulzusokat küld a környező szövetbe. Ezek az impulzusok a szív összehúzódását okozzák.

A megfelelően működő sinuscsomó szabályozza a szívverés ritmusát és sebességét. A normál pulzusszámnak általában nyugalmi állapotban 60-80 ütésnek kell lennie, de 60 és 100 ütés/perc között mozoghat. Azoknál az embereknél, akiknek pulzusa meghaladja a 100 ütemet/perc, a sinuscsomó a normálnál gyorsabban küld elektromos jeleket.

Tünetek

A sinus tachycardia akkor fordul elő, amikor a pulzusszám 100 ütés/perc felett van. A gyors szívritmus mellett a sinus tachycardiában szenvedő emberek a következő tüneteket tapasztalhatják:

  • rendellenesen erős szívverés
  • szabálytalan szívverés
  • nehéz légzés
  • szédülés
  • ájulás
  • mellkasi fájdalom
  • szorongás
  • a vérnyomás változása

A sinus tachycardia típusai

Az embereknek számos okból kialakulhat a sinus tachycardia. A sinus tachycardia típusai tehát:

Normális sinus tachycardia, amely azonosítható okból következik be, mint például testmozgás, stimulánsok vagy érzelmi szorongás.

Nem megfelelő sinus tachycardia, amelynek nincs azonosítható oka és az emberek békében tapasztalhatják meg.

A 2017-es esettanulmány szerzői szerint az orvosok néha tévesen diagnosztizálhatják a tachycardiát, mint olyan mentális egészségi állapot tünetét, mint a depresszió.

Okoz

A sinus tachycardia általában a szív- és érrendszer normális reakciója a pulzusszámot növelő kiváltókra. A normális sinus tachycardia előfordulhat a test reakciója részeként bizonyos állapotokra, például intenzív fizikai aktivitásra vagy érzelmi stresszre.

A testmozgás során a pulzus általában megnő, mert több oxigént kell pumpálni az izmokba. Az érzelmi stressz vagy szorongás megnövelheti az olyan neurotranszmittereket, mint a dopamin és az adrenalin, amelyek felgyorsítják a szívritmust.

A normális sinus tachycardia egyéb lehetséges okai a következők:

  • stimulánsok, például nikotin vagy koffein
  • alkohol
  • szorongás
  • feszültség
  • alacsony vérnyomás
  • fertőzés

A sinus tachycardia nem gyakori okai a következők:

  • pajzsmirigy problémák
  • a szívszövet károsodása
  • anémia

Diagnózis

Az orvos számos módszert alkalmazhat a diagnózisra:

  • vérvétel
  • pajzsmirigyfunkciós tesztek
  • vizeletvizsgálat

Ha orvosának további információra van szüksége a páciens szívének működéséről, megkérheti őt, hogy legalább 24 órán át viseljen egy Holter-monitornak nevezett orvostechnikai eszközt.

Kezelés

A sinus tachycardia kezelése a kiváltó októl függően változik, de általában életmódbeli változások, gyógyszerek és nagyon ritka esetekben műtét kombinációjával jár.

A sinus tachycardia kezelése a következőket foglalhatja magában:

  • a koffeinbevitel csökkentése
  • a dohányzás korlátozása és a nikotin egyéb forrásainak elkerülése
  • rendszeres testmozgás
  • elegendő vízbevitel
  • a nátrium-fogyasztás napi 2300 milligramm alatti korlátozása

A sinus tachycardia általában jóindulatú betegség, de ha továbbra is fennáll, idővel szívelégtelenséghez vezethet. Az orvosok ezt tachycardia okozta kardiomiopátiának nevezik. Orvosa felírhat gyógyszereket, például béta-blokkolókat, kalciumcsatorna-blokkolókat vagy ivabradint, a szívritmus csökkentésére és a tünetek kezelésére.

Egy kis klinikai vizsgálatban a kutatók 6 hónapon keresztül napi kétszer ivabradint adtak az embereknek. Az ivabradin a résztvevők átlagos napi pulzusát 103-ról 84 ütemre csökkentette percenként.

Az orvosok invazívebb kezelési formákat, például katéter ablációt is javasolhatnak azoknál az embereknél, akik nem reagálnak az életmódváltásra vagy a gyógyszerekre. A betegeknek meg kell beszélniük orvosukkal a kezelés kockázatát és előnyeit.