A szlovák nyelv rövid szótára

1. állapítsa meg, ha valaki elveszít valamit al. valaki elveszít valamit: p. autók, p. tudat, emlékezet, idő, p. az életé;
az s-t és a megállapítások elkülönítése;
Sport. val vel. korong, golyó

szlovák

2. csökken, csökken: p. sebesség, vér, p. a mérlegen;
pénzügyi s. kár;
voj. s-y emberek, a harci technika leállt (ok): nehéz s-y-t szenvedni

3. távozás, valakinek halála: p. szülők;
a családot hirtelen érintette.;

stratéga -a mn. -ovia m. stratégiai szakértő; aki helyesen becsüli meg a cél elérésének lehetőségeit: katonai s.;
politikai s.;

1. a háború folytatásának művészete; alapvető a háború folytatásának, a fejlődésnek a módja. tevékenységek

2. a meghatározott cél elérése érdekében elérendő tevékenységek tervezésének és irányításának módszere: gazdasági, üzleti s.;
val vel. játékok;

stratégiai kiegészítés: val vel. terv;
s-é terület, a fejlesztés szempontjából fontos alapanyagok. al. hosp. szempontok;

  • A szlovák helyesírás szabályai

    veszteség –y ‑rát b.; veszteséges; veszteséges kiegészítő; veszteség ži ž.

    stratégia žie ž.; stratéga ma mn. Movia m.; stratéga –y ‑ čiek ž.; stratégiai; stratégiailag acc.

    Elveszett ž.; Stratenčan ‑a mn. Mia m.; Stratenčanka ‑y ‑niek ž.; stratenský

    Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    1. olyan állapot, amelyben valaki al. valaminek megszűnik egy bizonyos dolog, minőség, minősítés stb. birtoklása, veszteség: p. pénz, jelentse s-u valamit, s. idő, idő s.;
    val vel. az élet, p. látás;
    val vel. slobody, p. hivatal, beosztás, beosztás, p. tagság (egyesületben, pártban stb.);
    mezőgazdaság val vel. szemcsírázás;
    jogokat. val vel. polgári jogok;
    lek. val vel. öntudat;
    lingv. val vel. félhangzó jotációs kihalása még magánhangzó előtt is (pl. ócsehül);

    Sport. pontot nem számítva a röplabdában, amikor a szolgáló csapat elveszíti a labdát al. amikor a szabályok ellen játszik;
    A rémület arra kényszeríti őket, hogy minden ellenséget (Karv.) Fejük elvesztésére ítéljenek. A torkom elvesztése alatt van egy parancsom, hogy ne nyissam ki a hálót senki előtt (Zúb.) Halálbüntetés alatt.

    2. elvesztés, valaminek sérülése, kár: p. hő, hő s.
    val vel. a mérlegen, p. vér, pénz, anyagi s., p. az anyagon;
    val vel. a komolyságról;
    ekon. országos, üzleti s-y;
    számla. mérlegek. a magasabb költségek és az alacsonyabb nyereség különbsége;
    s-y leállásból, s-y meghibásodásokból, s-y kezelése;
    kereskedelmi a természetes áruk az áruk elégtelen tárolásából és gondatlan kezeléséből adódnak;
    fiz. nyomás s. nyomásesés az ellenállás miatt, a folyadék áramlási sebességének változása, súrlódás, égés;

    tech. bármely gép bármilyen energiavesztesége: volumetrikus, mechanikus s-y;
    repülési. val vel. a sebesség csökkenése a repülőgép karbantartásához szükséges érték alatt. levegőben;
    voj. (többes számban) a harcból kizárt s-y munkaerő és harci felszerelés;
    van, szenved s-y;

    3. kifej. ideiglenes al. állandó búcsú, távozás, valakinek halála: pótolhatatlan, váratlan, hirtelen s., tragikus s., p. szülők, anya, gyermek;
    Amikor Terka elment, úgy érezték, mintha szenvedés fenyegetné őket. (Jégé) Nem titkolom, hogy a veszteséged fáj nekem. (Jégé)

    stratéga, -a, mn. nem. -Egy férfi. r.

    1. Stratégiai szakértő, aki katonai műveleteket végez: katonai s.
    tapasztalt.
    A stratégák a palesztin háború törvényeinek tanulmányozására készülnek. (Mňač.)

    2. könyv előrelátó, okos ember;
    diplomata: politikai sz.
    val vel. szocialista építkezés;
    Civilben is kiváló a stratéga. A sikert a lehető legjobban kihasználja. (Kuk.)

    1. a háború folytatásának művészete, katonai művészet: háború s. (Mňač.);
    Taktikát és stratégiát tanultak a hegyeken és a hágókon. (Kuk.) Nebuzardar tökéletesen irányított. stratégia és taktika. (Ábra.);

    voj. a háború előkészítésének és lebonyolításának tanulmányozása al. nagyobb katonai műveletek;

    polit. a politikai és forradalmi harc folytatásának művészete: Lenin p. valamint a tudomány taktikája a proletariátus Lenin által kifejlesztett forradalmi harcának vezetésére;

    2. kifej. ügyesség, hozzáértés, átgondolás bármilyen tevékenységben: kéznél van a találkozás technikája, taktikája és stratégiája. (Karv.);
    val vel. focimeccs, p. sakkharc, p. sakk;

    stratégiai-hatalmi adv. m. egy bizonyos állam mint hatalom stratégiájáról: s-á, kérdés (Mňač.)

    stratenec, -nca ember. r. elveszett, elhagyott ember, hajléktalan férfi: Most napról napra a réteg leszállt és a lehető legtöbbet megfogta a bányán. (Hor.) Ilyen elveszetteken kívül nem ismernek embereket. (Min.)

    1. aki elveszett, valaki elveszett, elveszett, elveszett, nincs tulajdonosa, aki elveszítette: s-e pénz;
    val vel. a kutya;
    jelentse az esetet;
    önbizalom megszerzése;
    Parker az elveszett fiát kezdte keresni. (Ábra) Úgy feküdt a földön, mint egy elveszett fehér vászondarab. (Urb.);
    jogokat. az elveszett csekket (elveszett váltót) beváltottnak (beváltottnak) nyilvánítja;
    fiz., techn. s-á sebesség az elméleti és a tényleges sebesség közötti különbség;
    kunyhó. s-á fejjel a tuskó felső része, folyékony állapotban és szokás szerint a leghosszabb marad. üregeket tartalmaz, nyomófej;

    2. aki eltévedt, eltévedt, elveszett;
    beragadt: A várost éjszakai fáklyával kell világítani az elveszett hajókra. (Kuk.);
    pren. Elveszett fiúként (Zúb.) Térek vissza, aki erkölcsileg vándorolt. Elgondolkodva ül (Kuk.) Töprengő, töprengő, gondolkodó.

    ● sétál, cáfol, mint egy elveszett juh, céltalanul, elkülönítve mindenkitől;

    3. kifej. félre fekve, távoli, elsüllyedt, elfeledett: p. sarok (Jes.);
    Egy hegyi faluban találtam magam, elveszett az ozrutani erdőkben. (Pajzs.) A cinege nyáj rohant az elveszett völgy fölött. (Urb.) Egy magányos zarándok halad át a hegyeken, aknákat veszít elvesztett utakon. (Dobš.);
    voj. elavult. menj az s-v varthoz, állj az s-ej forralón, kitolva (meghosszabbítva), messze az ellenség zónájába;
    pren. élni, élni s-ej varte (J. Kráľ, Kal., Mráz) a világtól távol, a világgal való kapcsolat nélkül;

    4. kifej. nincs senki, elhagyott, szorongatott, reménytelen állapotban (testi és szellemi);
    reménytelen: vállalni az emberét;
    Zsibbadt köztük, elveszettnek, megvetettnek, kiszorultnak érezte magát az életből. (Min.) Nehéz volt élnie, elveszett. (Vaj.);
    s-á helyzet;

    6. kifej. elveszett (verekedésben, harcban, harcban): s-ú dolog megvédése;
    Felmásztak egy előre elveszített csatába (Karv.);
    előzetesen elveszett esetekben leleplezni (Jil.);