levodopa karbidopa

Jóváhagyott szöveg a változásról történő döntéshez, ev. Sz .: 2012/01437-ZME
A regisztráció megváltoztatásáról szóló határozat 1. számú melléklete, ev. nem. 2012/08478-ZIB

AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

isicom 100 mg tabletta

isicom 250 mg tabletta

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 tabletta 100 mg izicom 100 mg levodopát és 26,99 mg karbidopa-monohidrátot tartalmaz, ami 25 mg karbidopának felel meg.

1 250 mg izicom tabletta 250 mg levodopát és 26,99 karbidopa-monohidrátot tartalmaz, ami 25 mg karbidopának felel meg.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.

3. GYÓGYSZERFORMA

A gyógyszer leírása: Keresztmetszetű tabletták, belső használatra.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

Parkinson-szindróma, Parkinson-kór

A gyógyszer nem javallott gyógyszer által kiváltott Parkinson-szindrómákban.

4.2 Adagolás és alkalmazás módja

A dózis mennyisége és az egyes dózisok száma minden esetben egyedi. A következő adagolási javaslat felnőttekre vonatkozik:

Az adagolást az extrapiramidális tünetek súlyossága és az elviselhetőség vezérli. Rendkívül nagy adagok nem ajánlottak. A kezelést úgy kell megkezdeni, hogy a kezdő adagot fokozatosan növelik az egyéni igényeknek megfelelően, az optimális dózisig, amelyet minden beteg esetében gondosan meg kell határozni. Ha mellékhatások jelentkeznek, az adag emelését le kell állítani, vagy átmenetileg csökkenteni kell az adagot, és a további emeléseket még lassabban kell végrehajtani. Kifejezettebb emésztőrendszeri nehézségek esetén időnként antiemetikumok, pl. domperidon.

Különleges figyelmeztetés:Az isicomban 250 mg a karbidopa és a levodopa 1:10 (25 mg karbidopa és 250 mg levodopa), de az 100 mg izicom karbidopa/levodopa aránya 1: 4 (25 mg karbidopa, 100 mg levodopa). Mindkét gyógyszer külön-külön is beadható, de szükség esetén kombináció is lehetséges az optimális hatásos dózis elérése érdekében.

A 100 mg izicom elégtelen hatása esetén át lehet váltani 250 izicomra, de figyelembe kell venni a gyomor-bélrendszeri problémák nagyobb valószínűségét. Ha nagyobb levodopa dózisokra (750 mg - 1000 mg) van szükség, akkor az 250 mg izicom alkalmasabb, mint a 100 mg izicom. Ha át kell váltani az isicom 250 mg-ról az isicom 100 mg-ra, 1/4 isicom 250 mg tabletta váltja fel - 3/4 isicom 100 mg tabletta vagy 1/2 isicom 250 mg tabletta körülbelül 1 1/4 isicom 100 mg tabletta.

Isicom 250 mg adagolása:

Korábban nem kezelt betegeknél a kezelést napi 125-250 mg levodopával/12,5-25 mg karbidopával kell elkezdeni (legfeljebb 1/4 tabletta adagonként). Az adagolást az egyéni igény és az tolerálhatóság függvényében kell beállítani az adagolási szint és az egyes adagok száma szempontjából. Fenntartó dózissal rendelkező betegeknél az ajánlott adagok száma napi 3-4-7 adag. Az adag 3–7 naponként 125 mg levodopa/12,5 mg karbidopa adaggal növelhető (ha lehetséges, legfeljebb ½ tabletta adagonként). Általában napi 4 tabletta adag (1000 mg levodopa/100 mg karbidopa) elegendő, csak kivételes esetekben van szükség magasabb dózisra - legfeljebb 8 tabletta naponta. Az adagot általában mellékhatások korlátozzák. Kombinációs terápia is lehetséges, pl. kombináció dopamin agonistákkal

100 mg izicom adagolása:

Kezeletlen betegeknél a kezelést napi 50-150 mg levodopával/12,5-37,5 mg karbidopával kell kezdeni (azaz 1/4 tabletta adagonként). Kezeletlen betegeknél a kezelést napi 50-150 mg levodopával/12,5-37,5 mg karbidopával kell kezdeni (azaz 1/4 tabletta adagonként). Az adag 3-7 naponként 50-100 mg levodopa/12,5-25 mg karbidopa alkalmazásával növelhető (adagonként legfeljebb 1 tabletta). A napi adag 3-7 egyedi adagra oszlik. A szokásos átlagos adag 4-5 tabletta, általában nem ajánlott meghaladni a napi 7 tabletta (700 mg levodopa/175 mg karbidopa) adagot. Megfontolható az esetleges dopaminhiány kompenzálása is, pl. dopamin-agonisták hozzáadásával.

Ha 100 mg izicomot vagy 250 mg izicomot adnak olyan betegnek, aki korábban levodopát és más dekarboxiláz gátlót kapott, ezeket a gyógyszereket az első alkalmazás előtt legalább 12 órára fel kell függeszteni. Az isicom adagját a kezelés elején kell megválasztani, hogy a levodopa adagja megegyezzen a jelenleg szedett gyógyszer dózisával.

A többi antiparkinson hatású gyógyszert folytatni kell, és az egyes adagokat a lehető legnagyobb mértékben módosítani kell.

A 18 évesnél fiatalabb betegek klinikai tapasztalatainak hiánya miatt a terméket nem szabad 18 év alatti gyermekkorban alkalmazni (lásd 4.3 pont).

A kezelés általában hosszú távú. Az alkalmazás időtartama korlátlan, jó tolerálhatóság mellett.

A tabletták oszthatók (a jelzett vonal szerint). Mindig 1/2 órával étkezés előtt, vagy 1 1/2 órával étkezés után, kevés folyadékkal (egy pohár víz) és süteményekkel együtt fogyasztják.

A tabletták felszívódását súlyosbítja a fehérjében gazdag étrend jelenlegi fogyasztása.

4.3 Ellenjavallatok

· Túlérzékenység a hatóanyagokkal vagy a 6.1 pontban felsorolt ​​bármely segédanyaggal szemben.

· Kábítószer által kiváltott Parkinson-szindrómák

· Terhesség és szoptatás

A 18 évesnél fiatalabb betegek klinikai tapasztalatainak hiánya miatt a terméket nem szabad 18 év alatti gyermekkorban alkalmazni.

Az A típusú MAO-gátlók nem adhatók együtt izikussal, mivel a MAOI abbahagyását követő 2 héten belül hipertóniás krízisek fordulhatnak elő. Éppen ellenkezőleg, a B típusú MAO-gátlóknak a gyártó által ajánlott adagokban történő beadását ártalmatlannak kell tekinteni.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Különleges gondosságra van szükség a következő rendellenességek esetén:

· A pajzsmirigy markáns hiperfunkciója

· Fokozott szívritmuszavarok (tachycardia)

· A mellékvese daganatok által termelt hormonok (feokromocitóma)

· Súlyos szív-, máj-, vese- és bronchiális rendellenességek

· Súlyos szerves pszichoszindróma

· A vérképző rendszer rendellenességei

· Bőrdaganatok (főleg melanoma és bőrelváltozások melanoma gyanúja esetén)

· Kezeletlen szűk látószögű glaukóma)

A levodopa aluszékonysággal és hirtelen alvásindulással jár. A mindennapi tevékenységek során hirtelen elalvást, bizonyos esetekben figyelmeztetés és figyelmeztető jelek nélkül, nagyon ritkán írnak le. A betegeket tájékoztatni kell, és azt kell tanácsolni, hogy a levodopa szedése alatt óvatosan járjanak el gépjárművezetés vagy gépek kezelése közben.

Azok a betegek, akiknek már voltak problémáik aluszékonysággal és/vagy hirtelen alváskorszakokkal, ne vezessenek gépjárművet és ne kezeljenek gépeket. Ezen felül mérlegelni kell az adag csökkentését vagy a kezelés abbahagyását.

A kezelés kezdeti szakaszában a vese-, a májfunkció és a vérkép gyakori, később ritkább (de évente legalább egyszer) vizsgálata javasolt. Helyénvaló a betegek mentális állapotának figyelemmel kísérése a mentális rendellenességek és a depresszió tünetei tekintetében is, az öngyilkossági hajlam lehetőségével.

Nagyon ritka esetekben önkényes dózisnövelést figyeltek meg a parkinson-kórban szenvedő betegeknél, ami visszaélésre és függőségre gyanakszik.

A betegeket rendszeresen ellenőrizni kell az impulzív rendellenességek kialakulása szempontjából. A betegeket és gondozóikat figyelmeztetni kell arra, hogy a dopamin-agonistákkal és/vagy más, levodopát tartalmazó dopaminerg gyógyszerekkel, köztük az isicommal kezelt betegeknél az impulzív rendellenességek tünetei kialakulhatnak, beleértve a kóros szerencsejátékot, a libidó fokozódását, a hiperszexualitást, a kényszeres kiadásokat, a pénzmosást és a vásárlást. Ha ezek a tünetek jelentkeznek, javasoljuk a kezelés újbóli értékelését.

Hosszan tartó isicom-kezelés, L-dopa megvonási malignus szindróma, láz, izommerevség vagy különféle mentális kezelés után. Ezek az állapotok életveszélyesek, ezért az L-dopa abbahagyását mindig terápiásan indokolni kell, különösen egyidejűleg alkalmazott neuroleptikus gyógyszerek esetében, és csak a beteg kórházi ápolásakor szabad végrehajtani.

Alkalmazása nagy kockázatú betegeknél

Azoknál a betegeknél, akiknek kórtörténetében miokardiális infarktus, aritmiák és koszorúér-elégtelenség szerepel, a keringési funkció és az EKG rendszeres monitorozása van érvényben. Ezeket a betegeket különösen szoros megfigyelés alatt kell tartani, különösen a kezelés kezdetén, valamint azokat a betegeket is, akiknek kórtörténetében peptikus fekély van. Glaukómában szenvedő betegeknél rendszeresen ellenőrizni kell az intraokuláris nyomást.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A hatás csökken, ha kölcsönhatásba lépnek neuroleptikumok, fenitoin, opioidok, rezerpin tartalmú vérnyomáscsökkentők, papaverin, metoklopramid és más antidopaminerg szerek között. A triciklusos antidepresszánsoknál ritkán fordulhatnak elő olyan mellékhatások, mint a magas vérnyomás és a mobilitási rendellenességek (dyskinesia). Az A típusú MAO-gátlók egyidejű alkalmazása hipertóniás krízishez vezethet a MAOI abbahagyását követő 2 hétig. A szimpatomimetikumok és a vérnyomáscsökkentők egyidejű alkalmazása fokozza hatásukat. Az aritmiák gyakoribbak további guanetidinnel. Más Parkinson-kór ellenes gyógyszerekkel kombinálva fokozódik a hatás, de mellékhatásaik is.

A fehérjében gazdag étrend csökkenti a levodopa felszívódását a gyomor-bél traktusból. A karbodopával kombinált levodopa hatásait a B6-vitamin alacsonyabb dózisa nem befolyásolja. Az Isicom alkalmazását legalább 8 órával a szimpatomimetikus aminokkal szembeni halotánnal, ciklopropánnal és más szívizom-szenzibilizátorokkal végzett általános érzéstelenítés bevezetése előtt fel kell függeszteni. Az opioidok nem adhatók együtt. Ha helyi érzéstelenítésre van szükség, csak adrenalin nélküli gyógyszerek (helyi érzéstelenítők) használhatók. A fenti okok miatt az isiciás kezelés leállításakor a szokásos adagot folytatni lehet, amint a beteg képes orálisan bevenni a gyógyszert.

A levodopa változásokat okozhat a katekolaminok, kreatinin, húgysav és glükóz laboratóriumi tesztjeiben. Pozitív Coombs-teszt eredményeiről is beszámoltak.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Az Isicom ellenjavallt terhesség és szoptatás alatt.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

Megfelelő és megfelelő adagolás mellett is olyan mértékben megváltoztathatja a reakciókészséget, hogy a közúti forgalomban, a vezetésben és a gépek kezelésében való aktív részvétel képessége romlik. Ez különösen igaz az egyidejű alkoholfogyasztás esetén. Az isicomot szedő betegeknek meg kell beszélniük orvosukkal, hogy folytathatják-e a gépjárművezetést és különös gondossággal járhatnak-e el a gépek kezelésekor.

Levodopával kezelt betegeket, akik aluszékonyságot és/vagy hirtelen alvási epizódokat tapasztalnak, fel kell hívni arra, hogy ne vezessenek gépjárművet és ne végezzenek olyan tevékenységeket, ahol a csökkent figyelem fokozhatja a beteg vagy környezete súlyos sérülésének vagy halálának kockázatát (pl. Gépeken végzett munka). a visszatérő események és az aluszékonyság kiküszöbölődnek (lásd még 4.4 pont).

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

Az alább felsorolt ​​mellékhatások gyakoriságát a következő megegyezéssel határozzák meg:

Nagyon gyakori (≥ 1/10)

A levodopa perifériás dekarboxilációjának (≥ 1/100 - 100 mg) nagyobb gátlása érhető el a 250 mg-os izicihez képest, ennek következtében csökken az extracerebrális, és a levodopa csökkentett adagját követően extrapiramidális mellékhatások (előnyösek a kardiovaszkuláris és a gyomor-bélrendszerben). motoros, emésztőrendszeri). a levodopa-kezelés által korlátozott mellékhatások).

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

Szájon át történő beadás után a levodopa, egy kevéssé vízoldható aminosav, viszonylag gyorsan és majdnem teljesen (kb. 80%) felszívódik a vékonybélben aromás aminosavak aktív transzportjával. A felszívódás mértéke a gyomor-bél traktus mozgékonyságától és torlódásától, valamint a gyomor pH-értékeitől függ, ami az egyéni és az intraindividuális változékonyság magas oka. Más aminosavak jelenléte a fehérjében gazdag étrendben befolyásolja az abszorpciót az aktív transzportmechanizmusokért folyó verseny miatt. Ez akkor csökkent terápiás hatáshoz vezethet.

Abszolút biohasznosulás p.o. után A levodopa adagolása körülbelül 33%, mivel a legtöbb már a gyomor-bél traktusban metabolizálódik. A karbidopa-dekarboxiláz-blokkolók egyidejű alkalmazása csökkenti a levodopa dekarboxilezését a perifériás környezetben. Így a kívánt klinikai hatás eléréséhez szükséges levodopa adagja a levodopa monoterápiájához egyébként szükséges dózis 20% -áig csökkenthető. 250 mg levodopa és 25 mg karbidopa (250 mg) kombinációja a maximális plazmakoncentrációt 0,6–1,5 órán belül eredményezi. A maximális karbidopa plazmakoncentrációt 1,9 és 2,4 óra között érik el.

A levodopa gyorsan metabolizálódik, és metabolitjai a vesén keresztül választódnak ki. A dopamin fő metabolitja átmenetileg 3,4-dihidroxi-fenil-ecetsavvá és homovanillinsavvá metabolizálódik. A cerebrospinális folyadékban a levodopa és a dopamin mellett 3,4 dihidroxifenilecetsavat és homovanillinsavat, valamint 3-O-metildopát találunk. A karbidopa és metabolitjai a vesén keresztül választódnak ki a beadott dózis 50-60% -ából, metabolitjai átmenetileg konjugált formában találhatók meg.

Biológiai hozzáférhetőség: Egy 1989-ben 12 önkéntesnél végzett biológiai hasznosíthatósági vizsgálat a következő eredményeket mutatta a referencia gyógyszerrel összehasonlítva:

isicom 100 mg referencia gyógyszer

Cmax (ng/ml) 610 ± 240 550 ± 170

tmax órákban 1,3 ± 0,7 1,2 ± 0,4

AUC (ngh/ml) 1 236 ± 379 1064 ± 220

5.3 A preklinikai biztonságossági adatok

Az intraperitoneális beadást követően hím egerekben a levodopa LD50-értéke 1,281 mg/kg volt

(1,124-1,459 mg/kg), nőstény egerekben 3,115 (2,366-3,943) mg/kg. LD50 510 (450-578) mg/kg karbidopát találtak hím egerekben, és 2194 (1 922-2 488) mg/kg nőstényekben. Az egerekben a különböző orálisan beadott levodopa/karbidopa kombinációk LD50-értékei megegyeztek a két komponens egyedi dózisainak összegével.

Patkányokon vizsgálták a 4: 1 levodopa/karbidopa kombináció szubakut toxicitását. A gyógyszert orálisan adták 28 napig 25, 125 és 375 mg/kg fokozatos dózisokban. Nem volt anyag okozta halálozás. Megfelelő tolerálhatóság figyelhető meg 125 mg/kg dózisig. A maximális dózisszintig nem tapasztaltak degeneratív-toxikus hatásokat.

Patkányokon és majmokon végzett kísérletek során, amelyeket egy éven át végeztek napi 135 mg/kg karbidopa dózisig. 100/10 mg/kg levodopa/karbidopa, nem voltak jelei a beadott anyag által okozott szervkárosodásnak. A majmok 50/10 mg/kg dózisban hiperaktivitást mutattak, ami a kísérlet folytatásával alábbhagyott. 100/10 mg/kg dózisnál zavart izomkoordinációt és izomgyengeséget figyeltek meg.

A karbidopa nem mutatott teratogén hatást egerekben, legfeljebb 120 mg/kg-ig. A levodopa belső szervek és csontok fejlődési rendellenességeit mutatta ki nyulakkal végzett kísérletekben 125 és 250 mg/kg dózisban. Ezt a karbidopával (25/250 - 100/500 mg/kg/nap) kombinálva is észlelték. Egereknél nem figyeltek meg rendellenességeket ugyanazon kombinált dózis mellett.

Patkányokon végzett kétéves kísérlet során legfeljebb 100/10 mg/kg levodopa/karbidopa orális alkalmazásakor nem tapasztaltak rákkeltő hatást.

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

6.1 Segédanyagok felsorolása

Kalcium-sztearát, citromsav (E 330), zselatin, mikrokristályos cellulóz, keményítő-nátrium-keményítő-glikolát A, vízmentes kolloid szilícium-dioxid.

6.2 Inkompatibilitások

Az összeférhetetlenség még nem ismert.

6.3 Felhasználhatósági időtartam

6.4 Különleges tárolási előírások

Legfeljebb 30 ° C-on tárolandó.

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

PP/Al buborékfólia, papírdoboz, írásos információk a felhasználó számára.

Kiszerelés: 30, 60, 100 tabletta

6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések és egyéb kezelés

Nincsenek külön követelmények.

7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA

DESITIN ARZNEIMITTEL GmbH

Weg beim Jäger 214

22335 Hamburg, Németország

8. REGISZTRÁCIÓS SZÁMOK

izom 250 mg: 27/155/91-C/S

izicom 100 mg: 27/0757/95-S

9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY/MEGÚJÍTÁS DÁTUMA

Az első nyilvántartásba vétel időpontja: 1991.05.15

Az utolsó megújítás dátuma: 2008.06.04

Az első regisztráció időpontja: 1995.11.24

Az utolsó megújítás dátuma: 2008.06.04