AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Onglyza 5 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden tabletta 5 mg szaxagliptint tartalmaz (hidroklorid formájában). Segédanyagok:
Minden tabletta 99 mg laktóz-monohidrátot tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta (tabletta)
Rózsaszín, mindkét oldalán domború, kerek, filmtabletta, kék színű tintával, egyik oldalán „5”, a másikon „4215” felirattal.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Kiegészítő kombinációs terápia
Az onglízist 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtt betegeknél javallják a glikémiás kontroll javítása érdekében
• metforminnal kombinálva, kivéve, ha a metformin önmagában, diétával és testmozgással kombinálva biztosítja a megfelelő glikémiás kontrollt.
• szulfonilkarbamiddal kombinálva, ha a szulfonilkarbamid önmagában, diétával kombinálva
és a mozgásszervi aktivitás nem biztosítja a megfelelő glikémiás kontrollt olyan betegeknél, akiknél a metformint nem tartják megfelelőnek.
• tiazolidindionnal kombinálva, ha a tiazolidinedion önmagában étrenddel és fizikai aktivitással kombinálva nem biztosítja a megfelelő glikémiás kontrollt olyan betegeknél, akik számára a tiazolidinedion megfelelőnek tekinthető.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
Adagolás
Kiegészítő kombinációs terápia
Az Onglyza ajánlott adagja metforminnal, tiazolidindionnal vagy szulfonilureával együtt
5 mg naponta egyszer.
A szaxagliptin biztonságossága és hatékonysága metforminnal és tiazolidindionnal vagy metforminnal és szulfonilkarbamiddal végzett háromszoros orális terápiában nem ismert.
Különleges populációk
Vesekárosodás
Enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adag módosítására. Tapasztalat
közepes vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél az Onglyza-val végzett klinikai vizsgálatból származó adatok korlátozottak. Ezért az Onglyza alkalmazása ebben a betegcsoportban nem ajánlott (lásd 4.4 és 5.2 pont).
Májkárosodás
Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adag módosítására (lásd 5.2 pont). A szaxagliptint mérsékelt májkárosodásban szenvedő betegeknek körültekintően kell alkalmazni, súlyos májkárosodásban szenvedőknek nem ajánlott (lásd 4.4 pont).
Idősek (≥ 65 év)
Csak az idősebb kor miatt nincs szükség dózismódosításra. A 75 éves és idősebb betegek tapasztalata nagyon korlátozott, és ennek a populációnak a kezelésében óvatosság szükséges (lásd még
4.4, 5.1 és 5.2).
Gyermekpopuláció
Az Onglyza alkalmazása gyermekeknél és serdülőknél nem javasolt, mivel a biztonságosságra és a hatásosságra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.
Az alkalmazás módja
Az Onglyza étellel vagy anélkül is bevehető a nap bármely szakában. Ha kihagy egy adagot, azt azonnal be kell venni, amint a beteg eszébe jut. Ne vegyen be kétszeres adagot ugyanazon a napon.
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Általában
Az Onglyza nem alkalmazható 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegeknél vagy diabéteszes ketoacidosis kezelésére. A szaxagliptint inzulinnal kombinálva nem vizsgálták.
Vesekárosodás
Közepes vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél a szaxagliptinnel végzett klinikai vizsgálat tapasztalatai korlátozottak. Ezért az Onglyza alkalmazása ebben a betegcsoportban nem ajánlott (lásd 4.2 és 5.2 pont).
Májkárosodás
A szaxagliptint körültekintően kell alkalmazni közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél, és súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél nem ajánlott (lásd 4.2 pont).
Szulfonilureával együtt használható
A szulfonilkarbamidról ismert, hogy hipoglikémiát okoz. Ezért előfordulhat, hogy a hipoglikémia kockázatának csökkentése érdekében csökkenteni kell a szulfonilkarbamid adagját Onglyza-val történő egyidejű alkalmazásakor.
Túlérzékenységi reakciók
Az Onglyza nem alkalmazható olyan betegeknél, akiknél korábban bármilyen súlyos túlérzékenységi reakció lépett fel a dipeptidil-peptidáz 4 (DPP4) inhibitorokkal szemben.
Idős betegek
A 75 éves vagy annál idősebb betegek tapasztalata nagyon korlátozott, és ennek a populációnak a kezelésénél körültekintően kell eljárni (lásd még az 5.1 és 5.2 pontokat).
Bőrbetegségek
A preklinikai toxikológiai vizsgálatok során fekélyes és nekrotikus bőrelváltozások fordultak elő a majom végtagjaiban (lásd 5.3 pont). A klinikai vizsgálatokban azonban a bőrelváltozásokat nem figyelték meg nagyobb gyakorisággal
vizsgálatok, mert a diabéteszes bőrbetegségekben szenvedő betegek tapasztalata korlátozott.
Kiütés fordult elő a forgalomba hozatalt követő jelentésekben a DPP4 inhibitor csoportban. Az Onglyza mellékhatásaként a kiütést is jelentették (lásd 4.8 pont). Ezért monitorozás ajánlott
bőrbetegségek, például hólyagok, fekélyek vagy kiütések, amelyek a cukorbeteg betegek rutinszerű ellátásával járnak.
Szív elégtelenség
Az NYHA I-II osztályának tapasztalatai korlátozottak, a szaxagliptinnel végzett klinikai vizsgálatok tapasztalatai nem állnak rendelkezésre a NYHA III-IV osztályban.
Gyengült immunrendszerű betegek
Az Onglyza klinikai programban nem vizsgálták azokat a betegeket, akiknek legyengült immunrendszere van, például szervátültetésen átesett betegeket vagy humán immunhiányos szindrómás betegeket. Ezért a szaxagliptin hatékonysági és biztonsági profilját nem sikerült megállapítani.
Használja erős CYP 3A4 induktorokkal
CYP3A4 induktorok, például karbamazepin, dexametazon, fenobarbitál, fenitoin és rifampicin alkalmazása csökkentheti az Onglyza glikémiás hatását (lásd 4.5 pont).
Laktóz
A tabletta laktóz-monohidrátot tartalmaz. A ritka, örökletes galaktóz-intoleranciában, Lapp-laktázhiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban szenvedő betegek nem szedhetik ezt.
orvosság.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Az alábbiakban bemutatott klinikai adatok azt mutatják, hogy a klinikailag releváns kölcsönhatások kockázata alacsony más gyógyszerekkel együtt alkalmazva.
A szaxagliptin metabolizmusát elsősorban a citokróm P450 3A4/5 (CYP3A4/5) közvetíti. In vitro vizsgálatokban a szaxagliptin és fő metabolitja nem gátolta a CYP1A2, 2A6, 2B6, 2C9, 2C19,
2D6, 2E1 vagy 3A4, és nem indukálták a CYP1A2, 2B6, 2C9 vagy 3A4 enzimet sem. Egészséges egyéneken végzett vizsgálatokban a szaxagliptin és fő metabolitjának farmakokinetikája nem volt szignifikáns
metforminnal, glibenklamiddal, pioglitazonnal, digoxinnal, szimvasztatinnal, omeprazollal, antacidákkal vagy famotidinnel módosítva. Ezenkívül a szaxagliptin nem változtatta meg jelentősen a metformin farmakokinetikáját,
glibenklamid, pioglitazon, digoxin, szimvasztatin, diltiazem vagy ketokonazol.
A szaxagliptin és a mérsékelt CYP3A4/5 gátló diltiazem együttes alkalmazása növelte a Cmax értéket
A szaxagliptin AUC-értéke 63, illetve 2,1-szerese, az aktív metabolit megfelelő értékei pedig 95% -kal csökkentek
a 34%.
A szaxagliptin és egy erős CYP3A4/5 inhibitor ketokonazol együttes alkalmazása növelte a Cmax értéket
A szaxagliptin AUC-értéke 62, illetve 2,5-szerese, az aktív metabolit megfelelő értékei pedig 95% -kal csökkentek
88% -nál.
A szaxagliptin és a hatásos CYP3A4/5 induktor rifampicin együttes alkalmazása 53% -kal, illetve 76% -kal csökkentette a szaxagliptin Cmax-ot és AUC-t. Az aktív metabolit expozícióját és a plazma DPP4-aktivitás dózisintervallum feletti gátlását a rifampicin nem befolyásolta (lásd 4.4 pont).
A szaxagliptin és a rifampicintől eltérő CYP3A4/5 induktorok (például karbamazepin, dexametazon, fenobarbitál és fenitoin) együttes alkalmazását nem vizsgálták, és ez csökkentheti a szaxagliptin plazmakoncentrációját és fő metabolitjának megnövekedett koncentrációját. Amikor a szaxagliptint erős CYP3A4 induktorokkal együtt adják, a glikémiás kontrollt gondosan kell végrehajtani.
A dohányzás, az étrend, a növényi termékek és az alkoholfogyasztás hatását a szaxagliptin farmakokinetikájára külön nem vizsgálták.
4.6 Terhesség és szoptatás
Terhesség
Nincsenek adatok a szaxagliptin terhes nőknél történő alkalmazásáról. Az állatokon végzett vizsgálatok nagy dózisok esetén reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont). Az emberre gyakorolt lehetséges kockázat nem ismert. Az Onglyza csak akkor alkalmazható terhesség alatt, ha erre egyértelműen szükség van.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a szaxagliptin kiválasztódik-e az emberi anyatejbe. Állatkísérletek kimutatták, hogy a szaxagliptin és/vagy a metabolit kiválasztódik a tejbe. Nem zárható ki a szoptatott gyermek kockázata. Meg kell fontolni a szoptatás vagy a kezelés abbahagyását, figyelembe véve a szoptatás előnyeit a gyermek számára és a kezelés előnyeit a nő számára.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatásokat nem vizsgálták.
A gépjárművezetés és gépek kezelése során azonban figyelembe kell venni, hogy a szaxagliptinnel történő kezelés során szédülést jelentettek.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
Hat randomizált, kettős-vak, kontrollált biztonságossági és hatékonysági klinikai vizsgálatban értékelték a szaxagliptin glikémiás kontrollra gyakorolt hatását,
4148 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő beteg, köztük 3021 Onglyza-val kezelt beteg.
Az összesített elemzésben a nemkívánatos események általános előfordulási gyakorisága az 5 mg szaxagliptinnel kezelt betegeknél hasonló volt a placebóhoz. A nemkívánatos események miatt történő abbahagyások száma magasabb volt azoknál a betegeknél, akik 5 mg szaxagliptint kaptak, szemben a placebóval (3,3% vs. 1,8%).
Bejelentett mellékhatások (függetlenül a kutató okozati összefüggésétől) az 5 mg-os szaxagliptinnel kezelt betegek ≥5% -ánál vagy gyakrabban, mint a placebóval kezelt betegeknél, vagy az 5 mg-os saxagliptinnel kezelt betegek ≥2% -ánál és ≥1% -nál gyakrabban a placebóval összehasonlítva
az 1. táblázatban.
A mellékhatások szervrendszerenként és abszolút gyakoriság szerint vannak felsorolva. A gyakoriság meghatározása: Nagyon gyakori (≥1/10), Gyakori (≥1/100-50-50
≤80 ml/perc), közepesen súlyos (> 30 - ≤50 ml/perc) vagy súlyos (19-30 ml/perc) vesekárosodás, a szaxagliptin-expozíció 1,2-, 1,4- és 2,1-szer nagyobb és a BMS-510849 expozíció volt
1,7, 2,9 és 4,5-szer magasabb, mint normál vesefunkciójú (> 80 ml/perc) betegeknél.
Májkárosodás
Enyhe (Child-Pugh A osztály), mérsékelt (Child-Pugh B osztály) alanyoknál, de
súlyos (Child-Pugh C osztályú) májkárosodás, a szaxagliptin expozíciója 1,1-, 1,4- és 1,8-szorosa volt, a BMS-510849 expozíciója 22% -kal, 7% -kal és 33% -kal alacsonyabb volt a megfigyeltnél.
egészséges alanyokban.
Idős betegek (≥65 év)
Az idős betegek (65-80 éves) AUC-értéke körülbelül 60% -kal magasabb, mint a fiatal betegeknél (18-40 év). Mivel ez klinikailag nem releváns, nem szükséges az Onglyza adagját kizárólag a beteg életkora alapján módosítani.
5.3 A preklinikai biztonságossági adatok
Cynomolgus majmokban a szaxagliptin reverzibilis bőrelváltozásokat (varasodás, fekélyek és nekrózis) okozott a test acral részein (farok, ujjak, herezacskó és/vagy orr) ≥ 3 mg/kg/nap dózisban. Nem figyelték meg a léziókra gyakorolt hatás (NOEL) intenzitását a szaxagliptin és fő metabolitja emberi ajánlott 5 mg/nap (RHD) emberi dózisának 1-2-szereseinél. Klinikai
a bőrelváltozások jelentősége nem ismert, de a szaxagliptinnel végzett humán klinikai vizsgálatokban nem figyeltek meg klinikai kapcsolatot majmok bőrelváltozásával.
A lép, a nyirokcsomók és a csontvelő minimális, nem progresszív lymphoid hiperpláziájának káros hatások nélküli immunrendszerű megállapításait minden fajnál megtalálták az RHD 7-szeresével kezdődő expozíciónál.
A szaxagliptin emésztőrendszeri toxicitást okoz kutyákban, beleértve a véres/nyálkás székletet is
és enteropátia a NOEL négyszeresének, valamint a szaxagliptin és fő metabolitja kétszerese az RHD dózisának.
A szaxagliptin nem genotoxikus a hagyományos in vitro és in vivo genotoxicitási vizsgálatok során.
Az egerek és patkányok kétéves karcinogenitási értékelése során nem figyeltek meg karcinogén hatást.
A nőstény és hím patkányokban nagy dózisokban a termékenységre gyakorolt hatást figyeltek meg, ami a toxicitás jeleit okozta. A szaxagliptin patkányokban vagy nyulakban vizsgált dózisokban sem volt teratogén. Patkányokban nagy dózisban a szaxagliptin a magzati medence csontosodását (fejlődési késleltetését) és a magzat testtömegének csökkenését okozta (terhességi toxicitás jelenlétében).
NOX értékkel, az emberi expozíció 303-szorosával és a szaxagliptin és fő metabolitja RHD-ként való expozíciójának 30-szorosával. Nyulaknál a szaxagliptin hatása csak csekély csontváltozásokra korlátozódott, amelyeket csak toxikus dózisok esetén figyeltek meg terhesség alatt (NOEL az emberi expozíció 158-szorosával, RHD esetén pedig az emberi expozíció 224-szerese volt). Pre- és postnatalis fejlődési tesztekben
patkányokban a szaxagliptin mérgező dózisban súlycsökkenést okozott kölykökben a terhesség alatt,
NOEL-értékkel 488-szoros és 45-szeresére téve a szaxagliptin és fő metabolitjának humán expozícióját RHD-ban. A kölykök testtömegére gyakorolt hatást a posztnatális időszakban figyelték meg
92-120 nap nőstényekben és hímekben.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Tablettamag: laktóz-monohidrát mikrokristályos cellulóz (E460i) kroszkarmellóz-nátrium (E468) magnézium-sztearát
Filmborító: Polivinil-alkohol makrogol/3350
Titán-dioxid (E171) Talkum (E553b)
Vörös vas-oxid (E172)