AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
Ez a gyógyszer további ellenőrzés alatt áll. Ez lehetővé teszi az új biztonsági információk gyors megszerzését. Az egészségügyi szakembereknek be kell jelenteniük a feltételezett mellékhatásokat. A mellékhatások bejelentésének módjáról lásd a 4.8 szakaszt.
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Vargatef 100 mg lágy kapszula
Vargatef 150 mg lágy kapszula
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden kapszula 100 mg nintedanibot tartalmaz (esilát formájában).
Minden kapszula 150 mg nintedanibot tartalmaz (esilát formájában).
Ismert hatású segédanyagok
Minden kapszula 1,2 mg szója-lecitint tartalmaz.
Minden kapszula 1,8 mg szója-lecitint tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Puha kapszula
Őszibarack alakú, puha, zselatin kapszula, egyik oldalán fekete színnel, Boehringer Ingelheim logóval és "100" számmal.
Hosszanti lágy barna zselatin kapszula, egyik oldalán fekete színnel, Boehringer Ingelheim logóval és "150" számmal.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
A Vargatef docetaxellel kombinálva, lokálisan előrehaladott, metasztatikus vagy lokálisan visszatérő, nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) szenvedő felnőtt betegek kezelésében adenocarcinoma szövettanon alapul, első vonalbeli kemoterápia után.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A Vargatef-kezelést olyan orvosnak kell elkezdenie és felügyelnie, aki rendelkezik tapasztalattal a rákellenes gyógyszerek alkalmazásában.
A nintedanib ajánlott adagja napi kétszer 200 mg, körülbelül 12 órás különbséggel, a szokásos 21 napos docetaxel-kezelési ciklus 2. és 21. napján.
A Vargatef nem szedhető ugyanazon a napon, mint a kemoterápiás docetaxel (= 1. nap). Ha elmulaszt egy adag nintedanibot, a beadást a következő ütemezett időpontban kell folytatni az ajánlott adag mellett. A nintedanib egyedi napi adagját nem szabad az ajánlottnál nagyobbra növelni, még a kihagyott adagok kompenzálása céljából sem. A maximális ajánlott napi 400 mg-os adagot nem szabad túllépni.
A betegek a docetaxel abbahagyása után folytathatják a nintedanib-kezelést, ha klinikai előny tapasztalható, vagy elfogadhatatlan toxicitás jelentkezik.
A docetaxel adagolásáról, alkalmazási módjáról és dózisának módosításáról lásd a docetaxel vonatkozó információit.
A mellékhatások kezelésének kezdeti intézkedése (lásd az 1. és 2. táblázatot) az, hogy ideiglenesen abbahagyja a nintedanib kezelését, amíg a specifikus mellékhatás olyan szintre nem javul, amely lehetővé teszi a kezelés folytatását (1. fokozat vagy kiindulási érték).
A nintedanib-kezelés csökkentett dózissal folytatható. A dózis módosítása napi 100 mg-os lépésekben (azaz dózisonként 50 mg-os csökkentés) ajánlott az egyéni biztonság és tolerálhatóság függvényében, az 1. és 2. táblázat szerint.
Ha a mellékhatás (ok) továbbra is fennáll, i. j. Ha a beteg nem tolerálja a napi kétszeri 100 mg-os adagot, a Vargatef-kezelést véglegesen le kell állítani. Az aszpartát-aminotranszferáz (AST)/alanin-aminotranszferáz (ALT) specifikus emelkedésére a normál érték felső határának> 3-szorosára (ULN), a teljes bilirubin ≥ 2 x ULN-re és az alkalikus foszfatáz (ALP) 2,5 x ULN-re történő emelésével kombinálva a teljes bilirubinszint megnövekedett értéke ≥ 1,5 x ULN VAGY
Az AST és/vagy ALT növekedése> 5 x ULN-re
A kezelés abbahagyása és a transzaminázszint normál szinten történő bilirubinnal kombinált ≤ 2,5 x ULN-re történő visszaállítása után az adag csökkentése napi kétszer 200 mg-ról naponta kétszer 150 mg-ra, és - ha szükségesnek tartják a 2. adag csökkentését - napi kétszer 150 mg-ról naponta kétszer 100 mg-ig.
Az AST és/vagy ALT növekedése> 3 x ULN-re, kombinálva az összes bilirubin növekedésével> 2 x ULN-re és ALP 90% -ra). Májkárosodásban szenvedő betegeknél fokozott az expozíció (Child-Pugh A, Child-Pugh B; lásd 5.2 pont). A klinikai adatok szerint enyhe májkárosodásban (Child-Pugh A) szenvedő betegeknél nem szükséges kezdeti dózismódosítás.
9 mérsékelt májkárosodásban (Child-Pugh B) szenvedő beteg korlátozott biztonságossági adatai nem elegendőek e populáció leírására. A nintedanib biztonságosságát, hatásosságát és farmakokinetikáját súlyos májkárosodásban (Child-Pugh C) szenvedő betegeknél nem vizsgálták. Közepesen súlyos májkárosodásban (Child-Pugh B) és súlyos májkárosodásban (Child-Pugh C) szenvedő betegek kezelése Vargatef-el nem ajánlott (lásd 4.4 és 5.2 pont).
A Vargatef kapszulákat orálisan kell bevenni, lehetőleg étellel, egészben, vízzel lenyelve, nem szabad rágni vagy összetörni.
4.3 Ellenjavallatok
Túlérzékenység a nintedanibdal, földimogyoróval vagy szójával, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyaggal szemben.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
Emésztőrendszeri rendellenességek
A hasmenés volt a leggyakrabban jelentett gyomor-bélrendszeri mellékhatás, és úgy tűnt, hogy átmenetileg összefügg a docetaxellel (lásd 4.8 pont). A LUME-Lung 1 klinikai vizsgálatban (lásd 5.1 pont) a legtöbb beteg enyhe vagy közepes hasmenésben szenvedett. A nintedanibdal a forgalomba hozatalt követően súlyos hasmenés, dehidratációhoz és elektrolit-egyensúlyhiányhoz vezetett. A hasmenés kezelését az első tüneteknél el kell kezdeni megfelelő hidratálás és hasmenés elleni gyógyszerek, például loperamid adagolásával, és a Vargatef megszakítását, dózisának csökkentését vagy abbahagyását igényelheti (lásd 4.2 pont).
Gyomor-bélrendszeri mellékhatások hányinger és hányás voltak, többnyire enyhe vagy közepes intenzitással (lásd 4.8 pont). A megfelelő szupportív kezelés ellenére a Vargatef megszakítására, dózisának csökkentésére vagy abbahagyására lehet szükség (lásd 4.2 pont). Az émelygés és hányás szupportív kezelése tartalmazhat antiemetikus tulajdonságú gyógyszereket, pl. glükokortikoidok, antihisztaminok vagy 5-HT3 receptor antagonisták és megfelelő hidratáció.
Dehidráció esetén elektrolitok és folyadékok beadása szükséges. A plazma elektrolit szintjét ellenőrizni kell, ha releváns emésztőrendszeri mellékhatások jelentkeznek. Szükség lehet a Vargatef megszakítására, az adag csökkentésére vagy abbahagyására (lásd 4.2 pont).
Neutropenia és szepszis
A ≥ 3 fokozatú CTCAE neutropenia gyakoribb előfordulását figyelték meg azoknál a betegeknél, akiket Vargatef-tel docetaxellel kombináltak, egyedül a docetaxellel szemben.
Későbbi szövődményeket, például szepszist vagy lázas neutropeniát figyeltek meg.
A kezelés során ellenőrizni kell a vérképet, különösen a docetaxellel végzett kombinált kezelés során. Azoknál a betegeknél, akik nintedanibot kaptak docetaxellel kombinálva, gyakran teljes vérképet kell végezni az egyes kezelési ciklusok kezdetén, az alsó határértékig (legalacsonyabb érték) és az utolsó kombinált ciklus után klinikailag indokolt módon.
A megnövekedett expozíció miatt a nemkívánatos események kockázata magasabb lehet a betegeknél
enyhe májkárosodásban (Child-Pugh A, lásd 4.2 és 5.2 pont). Korlátozott biztonságossági adatok állnak rendelkezésre 9 hepatocelluláris karcinómában és mérsékelt májkárosodásban szenvedő, Child-Pugh B kategóriába sorolt betegnél. Bár ezekről a betegekről nem számoltak be váratlan biztonsági eredményekkel, az adatok nem elegendőek a közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegek kezelési ajánlásainak alátámasztására. A nintedanib hatékonyságát nem vizsgálták közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél (Child-Pugh B). A nintedanib biztonságosságát, hatásosságát és farmakokinetikáját nem vizsgálták súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél (Child-Pugh C). Közepes vagy súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél a Vargatef-kezelés nem ajánlott (lásd 4.2 pont).
A nintedanib beadása a májenzimek (ALT, AST, ALP, gamma-glutamiltranszferáz (GGT)) emelkedésével, a bilirubinnal és a gyógyszer által kiváltott májkárosodással járt. A legtöbb esetben ezek a növekedések általában visszafordíthatók az adag csökkentése vagy abbahagyása után. Alacsony testtömegű betegek (3x ULN; teljes bilirubin ≥ 2x ULN és ALP 2,5 ml vörösvér), valamint központi fekvésű daganatokban szenvedő betegek, akiknél a fő erek radiográfiailag igazolt helyi inváziója van, vagy radiográfiás úton igazolt kavitációs vagy nekrotikus daganatok. Ezért ezeknek a betegeknek a Vargatef kezelése nem ajánlott.
A forgalomba hozatalt követően nem súlyos és súlyos vérzéses eseményekről számoltak be, amelyek közül néhány halálos kimenetelű volt, beleértve azokat a betegeket is, akik antikoagulánsokkal vagy más, vérzést okozó gyógyszerekkel kezeltek vagy sem (lásd alább a „Terápiás antikoaguláció” című részt is). adat).
klinikai vizsgálatokból). Vérzés esetén mérlegelni kell a dózis módosítását, a kezelés megszakítását vagy abbahagyását a klinikai megítélés alapján (lásd 4.2 pont). A forgalomba hozatal utáni vérzéses események közé tartoznak, de nem kizárólag, a gyomor-bélrendszer, a légzőrendszer és a központi idegrendszer, amelyek közül a leggyakoribb a légzőrendszer.
Nincsenek klinikai vizsgálati adatok azokról a betegekről, akik örökletes vérzésre hajlamosak, vagy olyan betegekről, akik teljes dózisú antikoagulánsokat kapnak a Vargatef-kezelés megkezdése előtt (lásd a fenti „Vérzés” részt a tapasztalatokkal kapcsolatos információkért).
forgalomba hozatal). Nem figyeltek meg vérzési gyakoriságot azoknál a betegeknél, akik alacsony molekulatömegű heparinokkal vagy acetilszalicilsavval hosszú ideig alacsony dózisú kezelést kaptak. Azoknak a betegeknek, akiknél a kezelés során tromboembóliás események alakultak ki, és akiknek antikoaguláns terápiára volt szükségük, folytathatták a Vargatef-kezelést, és nem volt bizonyíték a vérzési események gyakoribb előfordulására. Az egyidejűleg antikoagulánsokat, például warfarint vagy fenprokumont szedő betegeket rendszeresen ellenőrizni kell a protrombin idő, a nemzetközi normalizált arány (INR) és a klinikai vérzési epizódok változásai szempontjából.
Stabil agyáttét
Nem figyelték meg az agyi vérzés gyakoriságának növekedését azoknál a betegeknél, akik a Vargatef-kezelést megelőzően legalább 4 héten át megfelelő előzetes kezelésben részesültek megfelelő agymetasztázisok kezelésében. Az ilyen betegeket azonban szorosan ellenőrizni kell az agyi vérzés jelei és tünetei szempontjából.
Aktív agyi áttét
Aktív agyi áttétes betegeket kizártak a klinikai vizsgálatokból, és a Vargatef-kezelés nem ajánlott.
A Vargatef-szel kezelt betegeknél fokozott a vénás thromboembolia, beleértve a mélyvénás thrombosis kockázatát. Az ilyen betegeket szorosan ellenőrizni kell a thromboemboliás események szempontjából. Életveszélyes vénás tromboembóliás reakciók esetén a Vargatef alkalmazását fel kell függeszteni.
Artériás thromboemboliás események
Az artériás thromboemboliás események gyakorisága mindkét kezelési ágban összehasonlítható volt az 1199.13. Vizsgálat 3. fázisában (LUME-Lung 1). A közelmúltban myocardialis infarktusban vagy stroke-ban szenvedő betegeket kizárták ebből a vizsgálatból. Ugyanakkor az artériás tromboembóliás események gyakoriságát figyelték meg idiopátiás tüdőfibrózisban (IPF) szenvedő betegeknél, akiket nintedanib monoterápiával kezeltek. Óvatosan járjon el a magasabb kardiovaszkuláris kockázatú betegek kezelésében, beleértve az ismert szívkoszorúér betegségeket is. Meg kell fontolni a kezelés abbahagyását azoknál a betegeknél, akiknél akut miokardiális ischaemia jelei vagy tünetei jelentkeznek.
A gyomor-bél traktus perforációi
Egy klinikai vizsgálatban a gyomor-bélrendszeri perforációk gyakorisága hasonló volt a kezelőkarokban. Mindazonáltal a Vargatef-fel kezelt betegeknél a hatásmechanizmus miatt fokozott a gasztrointesztinális perforáció kockázata. Különös figyelmet kell fordítani olyan betegek kezelésére, akiknek kórtörténetében hasi műtét volt vagy közelmúltban üreges szervperforáció volt.
Ezért a Vargatef nem kezdhető el legalább 4 hétig a nagyobb műtét után. A Vargatef-terápiát végleg abba kell hagyni azoknál a betegeknél, akiknél emésztőrendszeri perforáció alakul ki.
A sebgyógyulás szövődményei
Hatásmechanizmusa alapján a nintedanib bonyolíthatja a sebgyógyulást. A LUME-Lung 1 vizsgálatban nem figyeltek meg bonyolultabb bonyolult sebgyógyulást. Nem végeztek vizsgálatokat a nintedanib sebgyógyulásra gyakorolt hatásáról. Ezért a Vargatef-kezelést el kell kezdeni, vagy perioperatív leállítás esetén a megfelelő sebgyógyulás klinikai értékelése alapján folytatni kell.
Hatás a QT intervallumra
A klinikai vizsgálati programban nem figyeltek meg QT-megnyúlást a nintedanib esetében (lásd 5.1 pont). Mivel számos más tirozin-kináz-gátló ismert, hogy befolyásolja a QT-intervallumot, körültekintően kell eljárni, amikor a nintedanibot olyan betegeknél alkalmazzák, akiknél QTc-megnyúlás alakulhat ki.
Az étrendi szójatermékek köztudottan allergiás reakciókat, köztük súlyos anafilaxiát okoznak a szójaallergiában szenvedőknél. Az ismert mogyorófehérje allergiás betegeknél fokozott a kockázata a szójakészítményekkel kapcsolatos súlyos reakcióknak.
Speciális betegcsoportok
Az 1199.13. Vizsgálatban (LUME-Lung 1) a súlyos nemkívánatos események gyakrabban fordultak elő azoknál a betegeknél, akiket 50 kg-nál kisebb testtömegű docetaxellel kezeltek nintedanibdal, mint azoknál a betegeknél, akik ≥ 50 kg-ot kezeltek. Az 50 kg-nál kisebb testtömegű betegek száma azonban alacsony volt. Ezért ajánlott, hogy a betegek mérlegeljenek. Lépjen kapcsolatba velünk Használati feltételek Súgó Visszajelzés Adatvédelmi sütik