okai
A túlsúly és az elhízás a dohányzással együtt az egyik leginkább megelőzhető egészségügyi kockázati tényező. A túlsúly és az elhízás a megnövekedett halálozással és morbiditással, a fizikai és szellemi jólét csökkenésével, valamint a társadalmi elszigeteltséggel jár. A súlyos krónikus betegségek kockázata a túlsúly/elhízás mértékétől és a zsír eloszlásától függ a testben. Zsírlerakódás a törzsben és a hasban - a hasi elhízás független jelentős kockázati tényező. A túlsúly és az elhízás befolyásolja a testi és lelki egészséget, és fontos szerepet játszik a legsúlyosabb krónikus, nem fertőző betegségek kialakulásában: A túlsúlyt a genetikai és külső tényezők kölcsönhatása okozza. Természetesen vannak bizonyos időszakok, amelyek nagyon fontosak a túlsúly kialakulása szempontjából - a nőknél különösen a terhesség és az azt követő időszak, majd az átmeneti időszak, a lányoknál a serdülőkor, de általában a stressz tényezői és az időszakok amikor a fizikai aktivitás csökken - a munkavégzés megkezdése, a családalapítás, a családi vagy a munkahelyi problémák, a sporttevékenység megszüntetése, a nyugdíjazás stb.

A túlsúly okai

  1. A kiváltó ok az energiafogyasztás és a ráfordítás közötti eltérés.

A jövedelem és az energiaráfordítás közötti különbség minden esetben a következők oka lehet:
a) túlzott energiafogyasztás - elsősorban a megnövekedett zsírbevitel. Kétszer annyi energiájuk van, mint a szénhidrátoknak és a fehérjéknek.
b) elégtelen energiafelhasználás, ami leginkább a fizikai aktivitás hiányának és a mozgásszegény életmódnak köszönhető. Az emberi test nagyon jól alkalmazkodik a mozgáshoz, és ha egyáltalán nem használjuk erre a célra (ülő életmód, autóval történő szállítás, sportolás nélkül), az izom kezd gyengülni, és fordítva, a zsírsejtek növekedni kezdenek. Ez számos problémát okoz - csökkent teljesítmény és fizikai állapot, nagyobb fáradtság, derékfájás stb.

  1. Genetikai hajlamok.

Az elhízás legalább 50% -a genetikailag meghatározott. Ha mindkét szülő elhízott, akkor utódaikban az elhízás valószínűsége 80%. Ezt a hátrányt azonban megváltoztathatja a megfelelő étkezési szokások és a megfelelő fizikai aktivitás fenntartására irányuló erőfeszítések.

  1. Hormonális hatások.

Ezek főként a pajzsmirigy csökkent funkciója (hypothyreosis) és a mellékvese kéreg hormonjainak megemelkedése (Cushing-szindróma).

  1. Metabolikus hatások.

A test energiaigényét testtömege, neme és a fizikai aktivitás mértéke határozza meg. Vannak azonban különféle, többnyire genetikailag kódolt tényezők, az alapvető anyagcsere szintje, amelyek befolyásolják az energiaegyensúlyt. Az elhízás olyan személynél is előfordulhat, aki nem fogyaszt többet, mint más emberek. Valószínűleg azonban kevésbé mozog, és veleszületett kedve miatt nagyobb figyelmet kell fordítania az elfogyasztott ételek összetételére.

Egyes gyógyszerek növelhetik az étvágyat, és ezáltal hozzájárulhatnak a túlsúlyhoz. Ezek elsősorban antidepresszánsok és hormonális gyógyszerek.

  1. Pszichológiai tényezők és étkezési szokások.

Elhízott embereknél a táplálékbevitel a külső jelektől és az érzelmi helyzettől (depresszió, frusztráció, magányra való reakció, feszültség, stressz, hosszú idő) függően nő. A testtömeg nagymértékben függ az étkezési szokásoktól. A családban történő neveléssel az ember nem megfelelő étkezési szokásokat szerez, és nekik köszönhetően aztán túlsúlyosan harcol.

Ha többet szeretne megtudni néhány fogyásról és testtisztító kiegészítőkről, kattintson IDE

Az elhízás és annak kockázati tényezői

Az elhízás jelentős kockázati tényező, amely hozzájárul a súlyos betegségek kialakulásához és kialakulásához:

Diabetes mellitus (diabetes)

A cukorbetegség olyan betegség, amelyben a szervezet nem képes elegendő inzulint leadni. Inzulin nélkül a testsejtek nem tudnak energiát szerezni az élelmiszerből. Ez a vércukorszint emelkedéséhez (hiperglikémia) és más súlyos következményekhez vezet. Az életmód megváltoztatása, beleértve a megfelelő étrenden keresztüli fogyást és a fokozott fizikai aktivitást, jelentősen hozzájárul a cukorbetegség megelőzéséhez.

A koleszterin és a zsírok fokozott koncentrációja

A koleszterin zsíros anyag, amely az emberi test sejtjeinek természetes része. Főleg állati forrásokból jut be a testbe, de közvetlenül a testben is kialakul. Az LDL-koleszterint ("rossz koleszterint") károsnak tartjuk, mert magas koncentrációja növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Éppen ellenkezőleg, a HDL-koleszterin ("jó koleszterin") előnyös számunkra, mert ha elegendő mennyiség van belőle a szervezetben, kiegyenlíti a többi zsír káros hatását, és a fenti kockázat csökken. A megemelkedett koleszterinszint az ateroszklerózis (az artériák megkeményedése) és a szívkoszorúér-betegség fontos kockázati tényezője. A megelőzés elsősorban az egészséges életmódról szól. Fontos, hogy zsír- és koleszterinszegény étrendet fogyasszon. Hagyjon el vajat, tejszínt, szalonnát. Inkább a sovány húst és az alacsony zsírtartalmú termékeket részesítse előnyben. Korlátozza a koleszterinben gazdag ételeket: tojássárgája, belsőségek, kagylók, zsíros hús. Növelje a rostbevitelt, a halfogyasztást, különösen a tengeri.
Egyéb kockázati tényezők

Magas vérnyomás (magas vérnyomás)

Az elhízás, a stressz, a fizikai aktivitás hiánya, az alkoholfogyasztás, a túlzott sóbevitel hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. A vérnyomás élettanilag növekszik az életkor növekedésével. A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának alapvető előfeltétele. A vérnyomást két értékben mérjük: szisztolés nyomás (magasabb érték) és diasztolés nyomás (alacsonyabb érték). A diasztolés vérnyomás emelkedését súlyosabbnak tekintik. Általában a magas vérnyomást a 160/95 Hgmm és ennél magasabb értékek határozzák meg (azaz a szisztolés nyomás 160 Hgmm; a diasztolés nyomás 95 Hgmm).
A magas vérnyomás kezelésére és megelőzésére megfelelő életmód mellett ajánlott fenntartani ésszerű testtömegét. Fontos, hogy megfelelően táplálkozzon korlátozott mennyiségű telített zsír és elegendő rost bevitele mellett, csökkentett sózási és mérsékelt alkoholfogyasztás mellett. Az elegendő mozgás fontos tényező.

A nagy ízületek osteoarthritisje
Kimutatták, hogy a test összes nagy ízülete túlsúlyos. A derékfájás is gyakori. Az elhízás tehát korlátozza az ember mobilitását.

Egyéb betegségek és rendellenességek

  • - szív- és érrendszeri betegségek (ischaemiás szívbetegség, stroke, visszérbetegség, tromboembóliás betegség),
  • - metabolikus betegségek (metabolikus szindróma, inzulinrezisztencia, csökkent glükóz tolerancia, 2-es típusú diabetes mellitus, dyslipidaemia, hyperuricaemia),
  • - néhány onkológiai betegség (vastagbélrák, mellrák, méh, petefészekrák, epehólyag és epevezeték rákja, hasnyálmirigy, máj),
  • - egyes nőgyógyászati ​​betegségek (menstruációs rendellenességek, meddőség, terhességi és szüléskori szövődmények, nőgyógyászati ​​gyulladások),
  • - az ízületek, a csontváz és az izomzat egyes betegségei (az ízületek és a gerinc degeneratív betegségei, különösen a gonarthrosis és a coxarthrosis),
  • - néhány bőrbetegség (ekcéma, mycosis, cellulitis),
  • - néhány pszichoszociális rendellenesség (alacsony önértékelés, önvád, motivációs rendellenességek, depresszió, szorongás, étkezési rendellenességek, például kényszeres túlevés, bulimia, anorexia)