Törvény 103. §-a szerint. 311/2001 Coll. A módosított Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) alapszabadsága legalább négy hét. Azon alkalmazottnak, aki a szóban forgó naptári év végéig betölti a legalább 33 éves kort, legalább öt hetes szabadságnak kell lennie.
Az iskola igazgatójának, az iskolai oktatási intézmény igazgatójának, a gyógypedagógiai intézmény igazgatójának és helyetteseinek, a tanárnak, a pedagógiai asszisztensnek, a szakoktatási mesternek és a pedagógusnak egy naptári évben legalább nyolc hét szabadsága van.
A meghatározott minimális törvényes jogosultságoknál előnyösebb, a szabadságra való jogosultságot kollektív szerződés szabályozhatja.
Az éves munkavállalásra jogosult az a munkavállaló, aki ugyanazon munkáltatónál folytatott folyamatos munkaviszony alatt egy naptári év során legalább 60 napig dolgozott nála. Ha a munkavállaló munkaviszonya a naptári év során nem tartott fenn, akkor a munkavállalónak a naptári év legalább 60 napján munkát végző munkavállaló a szabadság arányos részére jogosult. A szabadság arányos része naptári évenként a szabadság tizenketted része az ugyanazon munkaviszony folyamatos időtartamának minden teljes naptári hónapjára.
A naptári év szabadságához való jog vagy annak arányos része szempontjából tehát döntő tényező az, hogy a munkavállaló egy naptári évben legalább 60 napig dolgozott-e.
A Munka Törvénykönyve 144a. §-a alapján a szabadság időtartamát a munkavégzésnek is tekintik, a szülői szabadság mellett a 166. §. A Munka Törvénykönyve 2. cikke. A szülői szabadság időtartama a 166. §. A Kódex 1. pontja a munka elvégzésének minősül.
Így, mint említettük, a Munka Törvénykönyve kétféle szülési vagy szülői szabadságot különböztet meg.
Szülési szabadság a 166. § Az újszülött születése és gondozása kapcsán a Munka Törvénykönyvének 1. cikke egy 34 hétig tartó nőé. Egyedülálló nőnek 37 hetes szülési szabadság jár, és annak a nőnek, aki egyszerre két vagy több gyermeket szült, 43 hetes szülési szabadság jár. Az újszülött gondozásával összefüggésben a férfinak ugyanolyan mértékben van szülői szabadsága a gyermek születésétől kezdve, ha az újszülöttet gondozza. A szülési (szülői) szabadság időtartama munkateljesítménynek minősül.
A gyermek gondozásának elmélyítésére vonatkozó szülői szabadság a 166. §-a szerint. A Munka Törvénykönyve 2. cikke egy nőt és férfit illeti meg, aki ezt kéri, a gyermek hároméves korának eléréséig, valamint a speciális ellátást igénylő gyermek hosszú távú kedvezőtlen egészségi állapota esetén mindaddig, amíg a gyermek eléri a hatéves korát.
A munkáltató csökkentheti annak a naptári évnek a szabadságát, amelyre a munkavállaló jogosulttá vált, ha teljesíti a naptári év legalább 60 napos munkavégzésének feltételét az első 100 elmulasztott munkanapon a szülői szabadság igénybevétele miatt a 166. §-a szerint. A Munka Törvénykönyve 2. cikkének egy tizenketted részével és minden további 21 elmulasztott munkanap után szintén egy tizenketted részével.
A fentiekből következik, hogy a szülési (szülői) szabadság idejére a 166. §. A Munka Törvénykönyve 1. cikkének értelmében, amelyet a munkavégzésnek tekintenek, a munkavállaló jogosult rendszeres szabadságra egy naptári évre, ha az adott naptári év magában foglalja ennek a szülési (szülői) szabadságnak a munkaidőnek megfelelő részét 60 napos tartományban.
A Munka Törvénykönyve 109. §-ának rendelkezéseivel összhangban a munkáltató ezt a rendszeres szabadságot egy naptári évre csökkentheti, ha a szülői szabadság 166. §-a szerinti igénybevétele miatt. A Munka Törvénykönyve 2. cikkének ugyanazon naptári évben, amelyben a rendes szabadsághoz való jog felmerült, az alkalmazott több mint 100 munkanapot mulasztott.
A szabadság igénybevételét a munkáltató határozza meg a munkavállalóval folytatott konzultációt követően, az üdülési terv szerint előzetes beleegyezéssel meghatározott üdülési terv szerint, hogy a munkavállaló általában teljes egészében és a naptári év végéig nyaralhasson. A szabadság megállapításakor figyelembe kell venni a munkáltató feladatait és a munkavállaló jogos érdekeit. A munkáltató köteles meghatározni, hogy a munkavállaló egy naptári évben legalább négy hét szabadságot igénybe vegyen-e, ha erre jogosult, és ha a szabadság igénybevételének megállapítását a munkavállaló részéről a munka akadályai nem akadályozzák. .
A fentiekből következik, hogy a lehívási szabadság meghatározása a munkáltató joga és egyben kötelezettsége is, feltéve, hogy minden jogi feltétel teljesül.
Ha a munkavállaló a szabadságjogosultság keletkezésének évét követő naptári év végéig nem vehet igénybe szülési vagy szülői szabadságot, a munkáltató a szülési vagy a szülői szabadság után megadja neki a (nem) szabadságát.