A járművek teljesítmény- és teljesítménymutatói
1. Vezetési teljesítmény
Kifejezi a jármű két kilométer között vagy egy bizonyos idő alatt megtett kilométerek számát. A menetenkénti hajtási teljesítmény kiszámítása:
lc - az egy kanyarban megtett kilométerek száma
lo - egy menetben megtett üres kilométerek száma
lz - egy körben megtett futásteljesítmény száma
Vezetési teljesítmény a járműparkban szereplő összes jármű összes forgalmához egy bizonyos ideig:
Lc - egy bizonyos időszakban megtett kilométerek száma
Lo - egy adott időszakban megtett üres kilométerek száma
Lz - egy bizonyos időszakban megtett rakodási kilométerek száma
A kilométeregység nem fejezi ki a vezetési teljesítményre fordított munka mennyiségét. A munka mennyisége főleg az alábbiaktól függ:
· A teljes megtett távolság
· A jármű típusa és műszaki és működési paraméterei
· Az útvonal lejtése és irányviszonyai, valamint a felület minősége
· A forgalmi dugók, korlátozó táblák stb. Miatti sebességkorlátozások.
· A szállított áruk típusa, mennyisége és súlya
· A vezető mentális és fizikai állapota
2. Vezetési kihasználtsági tényező
A jármű energiafelhasználásának felmérésére szolgál, a kiszámított kilométerek és a megtett kilométerek teljes számának arányában:
β =
3. Teherbírás
Kifejezi egy bizonyos súlyú tárgyak áthelyezésének teljesítményét a járműre helyezésük helyétől és fordítva, valamint az egyik szállítóeszközről a másikra történő áthelyezés teljesítményét. Az ágykibocsátás egysége tonna, de ez az egység nem fejezi ki a ráfordított munka mennyiségét, amely a következőktől függ:
· Az áruk típusa és mennyisége
4. Szállítási teljesítmény
Az a képesség, hogy egy bizonyos súlyú árut bizonyos távolságra mozgasson. Az árufuvarozás szállítási teljesítményének egysége a tonnakilométer - tkm. Az egy tonnakilométer egy tonna szállítását jelenti egy kilométer távolságon:
A személyszállításban a szállítási teljesítményt utaskilométerben fejezik ki. Egy utaskilométer egy személy egy kilométeres távolságon történő szállítását fejezi ki:
1 oskm = 1 fő. 1km
A szállítási teljesítmény kiszámítása:
P - szállítási kapacitás
qi - szállítási mennyiség az i-edik kanyarban
lzi - az i-edik rakomány mennyiségének szállítási távolsága
5. A szállítás mennyisége
A jármű kanyarainként elszállított áruk mennyisége tonnában. Egy bizonyos ideig tartó összes járműforgalom esetében a szállítás volumene:
q1, q2,., qn - az egyes forgalmakban szállított áruk súlya.
6. A jármű hasznos terhelési kihasználási tényezője γ
Az árufuvarozás tényleges mennyiségének aránya az elért mennyiséggel, amelyet akkor lehet elérni, ha a jármű hasznos terhelését minden út során felhasználnák:
γ =
q - a ténylegesen szállított mennyiség
neki - a jármű legnagyobb hasznos terhelése
Átfutási idő
Átfutási idő olyan mutató, amely szükséges az áru- és személyszállítás teljesítményének tervezéséhez és a forgalomirányításhoz. Átfutási idő kezdődik:
· Menetidő terhelt járművel
· Vezetési idő üres járművel
· Esetleg a várakozási idő is a hordozó hibája miatt, pl. várakozás berakodásra, kirakásra stb.
Az átfutási időt órákban vagy percekben számítják ki a kapcsolat szerint:
azaz - vezetési idő terhelt járművel
tj0 - vezetési idő üres járművel
tnv - be- és kirakodás ideje
A várakozási időt nem veszik figyelembe az átfutási idő tervezésekor. Tervezett átfutási idő a tervezett vezetési idő és a tervezett be- és kirakodási idő összegeként kerül kiszámításra:
te - tervezett átfutási idő
azaz - tervezett vezetési idő megrakott és üres járművel
tnvґ - a be- és kirakodás tervezett ideje
Tervezett vezetési idő:
l - egy üresjáratban megtett távolság terhelt járművel is
nem - vezetési idő normája (60 km/h sebességnél nem nem = 0,0167 óra/km vagy 1 perc/km)
Ütemezett be- és kirakási idő:
q - a szállítás mennyisége egy körben
nиnv - a be- és kirakodási idő standard hr/t vagy min/t
Járműidő-használati mutatók
Időkapacitás szállítóeszköz: annak az időnek a felhasználása, amely alatt a jármű rendelkezésre áll a szállítási teljesítmény érdekében. Az időkapacitás lehet:
a) maximális - elméletileg egy bizonyos időszakban elért kapacitás, ha a járművet folyamatosan üzemben használják, azaz három változtatásra az év minden napján
b) névleges - elméletileg egy adott időszakban elért kapacitás, ha a járművet az év minden munkanapján csak bizonyos óraszámban használnák
c) hatékony - jelzi a jármű tényleges használatának mértékét az üzem közbeni teljesítmény érdekében.
A tényleges időtartam meghatározásakor figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek korlátozzák az üzemelő járművek használatát:
· Jogi előírások - biztonsági szünetek stb.
· Műszaki okok - járműhibák, ütemezett karbantartás stb.
· Szervezeti okok - korlátozott munkaidő a be- és kirakodási helyeken stb.
· Egyéb okok - utak járhatatlansága stb.
Az időkapacitást és a kihasználtságot járműnapok segítségével figyelik. Mert regisztrációs autó napja (VDev) minden naptári napon megtörténtnek kell tekinteni, amikor a jármű szerepel a fuvarozó nyilvántartásában, és rendszámot rendelt hozzá, függetlenül attól, hogy nem működik-e.
Az összes regisztrált járműnap egy bizonyos időtartamra fel van osztva üzem közbeni járművekre (VDpr), javításra (VDop) és alapjáraton (VDn).
A jármű üzemnapja (VDpr) bármely naptári nap, amikor a jármű megkezdte a szállítást vagy más munkát, ideértve a kikötői utazást is.
Autónap javításban (VDop) bármely naptári nap, amelyen a jármű nem üzemel, mert nem működik, azaz ütemezett karbantartás alatt áll, vagy javítás alatt áll.
Jármű napi üresjárat (VDn) bármely naptári nap, amelyen a járművet nem használják szállítási munkákra, bár üzemképes, pl. a szállítási követelmények hiánya, az utak járhatatlansága stb.
Flottaidő-kihasználási tényező (α) olyan mutató, amely százalékos arányban jellemzi a jármű használatának arányát egy bizonyos időszakban:
α =
Járműjavítási tényező (αo) a javítás során eltöltött járművek és az adott időszak járműnapjainak arányában kerül kiszámításra:
αo =
Leállási együttható (αn) a tétlen jármű napok és a referencia-időszakra bejegyzett jármű napok számának arányában kerül kiszámításra:
αn =
A következő összefüggés vonatkozik a járműpark időfelhasználásának, a járművek javítási állapotának és a leállási tényezőknek az összegére: