nyers aréna, -rne, -rní nők. r. furcsa gyár al. a gyár azon része, ahol a nyersanyagot feldolgozzák;
cukorgyár. nyers, finomítatlan cukrot és melaszt előállító cukorgyár;
üvegkészítő. Üveggyár, ahol üreges üveg készül
šurov let, -uje, -ují nedoch. Alsó. telefon hívás. mosás, folyosók tisztítása stb.
nyers ec, -vca ember. r. kegyetlen, érzéketlen, grób, kíméletlen ember, durva és brutális módon: Attól félt, hogy a mester rosszul bánik Igorral, hogy vad emberrel találkozik. (Jas.) Aztán feleségül vette egy szegény ember, egy részeg és egy vad gondoláját. (Tim.) Grobian! Nőtlen! Nyers! Tényleg miért bánsz velem ilyen kegyetlenül! (Fr. King)
nyers ica 1, -e, -több nő. r. elavult. nyers szövetblúz, liba: Az alapanyagban volt, övben. (Dobš.)
alapanyag 2, -e, -több nő. r. Erdő. friss szárrönkök, amelyek a téli árnyékból származnak
-
nyersen enni, -ie, -ejú ned. nyerssé, érzéketlenné válni: Csak nyersen parancsolt. (Taj.);
1. feldolgozatlan alapanyag, feldolgozásra szánt anyag, anyag, a termelés alapjául szolgáló anyag: házi, ipari.
stratégiai sz., alap sz.
tartalék s-y, textil s-y, mezőgazdasági s-y, gyűjtemény s-y;
nyersanyagok kitermelése;
folyamat s-y, ellátás s-y;2. nár. hrom. nyers, nedves fa, nyersanyag: A nyersanyag nyersanyag és törik. (Lask.)
3. elavult. fiatal tűlevelű erdő: Három völgy. Egy fekete alapanyagban. (J. Kráľ);
alapanyag-adalékanyag m. 1-ig: s-á alap, p. erőforrás, s-á terület, s-é tartalékok, készletek
1. további feldolgozásra szánt, feldolgozatlan állapotban, feldolgozatlanul: s. anyag, p. cukor, s-á bőr, s-é rost, s. olaj, s-á dízel, s. benzin, s-á érc, s-á vas, s-á acél, s-á öntöttvas, s. selyem, p. alkohol, s-á gyapjú;
s-é tégla, nem égetett;
s-á íny;
pren. könyveket. s-á forma (általában műalkotás) stiláris kifinomultság nélkül;
s-é hangok (énekesek) képzetlenek, képzetlenek;2. főzetlen, sütetlen főzéssel al. sütéssel nem főzve, természetes állapotban létezik: s-á étrend, étel, s-é gyümölcsök, s-é gyümölcsök, s-é tojások;
s-á sonka, s. burgonya, s-e tej, s-e hús, s-káposzta;
enni, enni valamit az s-edik állapotban;
tech. s-á ivásra nem előkészített víz al. hasznosság;3. (általában a fáról) nedves, nem szárított, nem szárított, friss, friss (op. Száraz): s-é fa, s-é deszkák;
s-á ujj (Švant.);
Sajnos a mogyoró nyers volt. (Kisteherautók.) A turbulens nyár mellett nyers nyárfa botok vannak. (Gab.) Száraz és nyers [fa] égésekkel. (Kuk.)4. kifej. érzéketlen, könyörtelen, durva, brutális, könyörtelen: p. Férfi;
Gyakran a nyers matrózok vért vertek rám. (Fr. király);
s-e kezelés, csinálás, s-a-erő;
s-háború, p. puncs;
s-é erőszak (Hurb.);
s-é pusztulás;
Szolgálni akar. gondolkodó, nyers korú emberek. (Farkas) Nyers elméjével mérlegelte mindazokat az előnyöket, amelyeket egy gazdag és ostoba férfival kötött házasság adott neki. (Kórus);
pren expr.: s-é szív, s-á idegenség;
val vel. arckifejezés (Hor.);
s-é ököl, s-á kéz kemény, könyörtelen ember;
pren. bázis. A tőke nyers súlya egy gramm emberi könnyet sem mozgat meg. (Rúf.)5. durva, durva, grób, helytelen;
vágatlan: s. vicc, vicc, s-egy káromkodás, s-egy szó, p. nevetés, s-é szavak;
val vel. hang, s-átok;
Le tudta halasztani ezt a nyers hangot. (Tim.) Undorodott a nyers falusi és kisvárosi élettől, ahol az emberek nem tudnak mást szórakoztatni, mint részegekkel, labdával, átokkal, pletykákkal, csatákkal. (Zab.)6. durva, nagyon hideg és párás, száraz, nehéz, rossz természeti körülmények között;
kellemetlen: s-á természet, s. szél, p. hideg hideg;
Milyen az élet a nyers hegyeken! (Kocsma.);
pren. bázis. A hideg úgy szagol rajtam, mint az északi lehelet hideg, nyers. (Hviezd.);
pren. s-tény, s-igazság díszítések nélkül, ahogy van;nyers, csillag. és nyers kiegészítők k 4-6: p. bántott valakit, p. kezelni valakit;
A polgármester után nyúlt, és brutálisan megragadta a kabátjánál. (Zgur.);
nézd meg. valakinek al. valamire, bűnre, szitkozódásra, kiabálni valakire, adni valakire, viselkedni. valakinek;
Kegyetlenül ellenőrizte. (Kuk.) Olyan ostoba és nyers volt. (Zab.);1. könyörtelenség, kegyetlenség, érzéketlenség: Urasági kegyetlenségem kemény sarokkal lép rám. (Brewer.) Az emberek remegni kezdtek az erőszak és a brutalitás ellen. (Ondr.) A gonoszságok, kegyetlenségek, elnyomás, a törvények taposása. (Lask.)
2. Durvaság, grobizmus: Kérdésre brutalitással válaszolt. (Jégé)