Tudományos és szakértők által áttekintett folyóirat a jog- és biztonságtudományokról

szerződés

  • Bevezetés
  • A projektről
  • Rólunk
  • Szerkesztőség
  • A szerzőknek
  • 2% a Projustice esetében

A cikk a részvénytársaság vezetői funkciójának ellátása során felmerülő jogviszonyok rövid áttekintésével, valamint a szociális és egészségbiztosítás kapcsolódó kérdéseivel foglalkozik.

A korlátolt felelősségű társaság és a korlátolt felelősségű társaság testületének tagja vagy a korlátolt felelősségű társaság partnere közötti kapcsolatra a társaság ügyeinek rendezésében a megbízási szerződés rendelkezései az üzleti törvénykönyv 66. §-a szerint irányadók. társaság vagy partnerek, ha a feladat ellátására vonatkozó szerződés megkötött, vagy a törvény nem rendelkezik a jogok és kötelezettségek újabb meghatározásáról.

A szóban forgó paragrafus nyelvtani és logikai értelmezése tehát a következő következtetéshez vezethet arra vonatkozóan, hogy az alkalmazási gyakorlatban melyik szerződéses rendszert lehet alkalmazni a korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatójának a társasághoz, mint magához a társasághoz fűződő kölcsönös kapcsolatához. kereskedelmi kapcsolatok:

  1. megbízás
  2. szerződés a vezetői funkció ellátására

A kereskedelmi törvénykönyv 66. §-ának rendelkezéseiből következik, hogy a korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatói feladatainak ellátására vonatkozó szerződés az első pontban leírt rendszer egyfajta "kiterjesztése". A korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatói funkciójának ellátására irányuló szerződés egy speciális típusú szerződés, és sokkal részletesebben, szigorúbban és következetesebben szabályozhatja az ügyvezető igazgató feladatait, mint az első rezsim esetében. Logikailag, a Kereskedelmi Törvénykönyv 66. §-ának rendelkezéseinek értelmezésével arra is következtetni lehet, hogy a korlátolt felelősségű társaság vezetőjének nem lehet ez a szerződése - ebben az esetben az 1. pont szerinti szerződéses rendszert kell alkalmazni.

Ebben az összefüggésben azt is meg kell jegyezni, hogy ezen szerződések egyike sem, ill. Ezen rendszerek egyike sem hoz létre munkaviszonyt a vezető és a korlátolt felelősségű társaság között.

A társaság partnere, aki egyben a korlátolt felelősségű társaság vezetője is, eldöntheti, hogy munkavállalóként dolgozzon-e a társaságban, de kivéve azokat a tevékenységeket, amelyek közvetlenül a törvény rendelkezéseiből eredő feladatok (hatály) körébe tartoznak. a kereskedelmi törvénykönyv. Ez azt jelenti, hogy a Munka Törvénykönyve szerint munkaszerződés alapján lesz-e megkötött munkaviszonya. Törvény szempontjából azonban 595/2003 Coll. törvény módosításáról, jövedelemadó céljából, valamint a 2. sz. törvény szempontjából is. 461/2003 Coll. a társadalombiztosításról szóló, módosított törvény (a továbbiakban a társadalombiztosításról szóló törvény is) vezetőként működik, mint minden más alkalmazott.

A korlátolt felelősségű társaság alkalmazottjaként kezelt vezető jövedelmének megadóztatására vonatkozó eljárás megegyezik minden más alkalmazottéval. A menedzser dönthet arról, hogy aláírja-e az adóalap nem adóköteles részének, az adókedvezménynek az alkalmazását, és hogy kap-e valamilyen típusú nyugdíjat és minden egyéb, a nyilatkozatban szereplő tényt. Ha a menedzser az adóalap nem adóköteles részét alkalmazza, a jövedelmet mindig jövedelemadó-előleg terheli (a módosított 595/2003. Sz. Jövedelemadóról szóló törvény 35. §).

Korlátolt felelősségű társaság vezetői funkciójának ellátása díjazása

Mint már említettük, a vezető feladata eldönteni, hogy ő is a korlátolt felelősségű társaság alkalmazottja lesz-e. Természetesen ismételten fel kell idézni, hogy a vezető munkaviszonyának tartalmának értékelésekor figyelembe kell venni a vezetőnek a Kereskedelmi Törvénykönyv által megállapított hatályának tartalmát, miközben e kötelezettségek hatálya nem képezheti a foglalkoztatás tárgyát. szerződés. A második alternatív megoldás, amelyet figyelembe vesznek, az a lehetőség, hogy díjat kapnak a vezető feladatainak ellátásáért. Ebben az esetben a vezető önálló vállalkozónak minősül - a törvény 5. §-ának rendelkezéseiből következik. 595/2003 Coll. törvény (a továbbiakban: jövedelemadóról szóló törvény) módosítása, amely szerint az e törvény szerinti önálló vállalkozó az a természetes személy, aki betöltötte a 18. életévét, és a törvény 31. §-a szerint bejegyzett. 563/2009 Coll. az adóigazgatásról (adótörvénykönyv) és egyes törvények módosított módosításáról, jövedelemszerző tevékenységükkel kapcsolatban.

A kereső tevékenység jogi korlátozása a korlátolt felelősségű társaság ügyvezető igazgatójának ezen konkrét esetére a 3. § (4) bekezdésében található. 1 levél b) és par. A jövedelemadóról szóló törvény 2. és 3. pontja. Az idézett rendelkezések szerint a jövedelmező tevékenység az üzleti és egyéb önálló tevékenységből származó jövedelem, az üzleti és egyéb önálló tevékenységből származó jövedelem megszerzése, amelynek jövedelme nem adóköteles jövedelemadóval, mert a kettős adóztatásra vonatkozó szabályozásról rendelkezik, valamint az üzleti és egyéb önálló vállalkozási tevékenységből származó jövedelem, amelyből a jövedelem nem fizetendő jövedelemadóval, ha az ezt a jövedelemszerző tevékenységet végző természetes személyre a Szlovák Köztársaság rendelkezései vagy a törvényekkel szemben elsőbbséget élvező nemzetközi megállapodás vonatkozik. a Szlovák Köztársaság.
A vezetői feladat ellátása érdekében megállapított (pénzbeni) díjazás mellett egyéb pénzbeli vagy nem monetáris jövedelem is kapható, ill. teljesítmény (pl. a cég ingatlanában lévő autó használata).

A menedzser szabálytalan jövedelméből származó illetékek

A kizárólag nyugdíjbiztosítás céljából alkalmazott munkavállaló szintén jogviszonyban álló természetes személy, amely a szabálytalan jövedelemhez való jogát a 3. §. 1 levél a) és par. Törvény 2. és 3. §-a.
Abban az esetben, ha a vezető díjazását szabálytalanul folyósítják, a szabálytalan jövedelemre vonatkozó társadalombiztosítás céljából a Társadalombiztosítási Ügynökségnél alkalmazottként jelentkezik be, a vezető kifizetett díjazásából a nyugdíjbiztosításig a nyugdíjbiztosítási pénztárig. Ugyanakkor a társadalombiztosítási nyugdíjbiztosítás időtartama alatt a jövedelmet arányosan kell kiszámítani minden egyes naptári hónapra a biztosítás időtartama alatt az utolsó naptári évben, kivéve azt az időszakot, amelyre a nyugdíjbiztosítási díjakat a maximális értékelési alap alapján fizették ( A társadalombiztosítási törvény 139b. §-a) (4).

A vezetői funkció ellátásának lehetősége javadalmazási jog nélkül

Ez a kérdés kapcsolódik a menedzser pozícióját a korlátolt felelősségű társaságban betöltött feladatai ellátása során szabályozó második szerződéses rendszerhez - a vezető funkciójának ellátására vonatkozó szerződéshez, amelynek egyedi rendelkezései a a bulik. Ez azt jelenti, hogy a felek jogosultak úgy módosítani kölcsönös kapcsolataikat, hogy azok leginkább megfeleljenek egy adott korlátolt felelősségű társaság igényeinek, ill. az ügyvezetõ és a társaság közötti sajátos helyzet, de nem térhet el a Kereskedelmi Törvénykönyv kötelezõ rendelkezéseitõl. A fentiekből az is következik, hogy a vezető díjazásának kérdése tekintetében lehetőség van olyan szerződés megkötésére a vezető funkciójának ellátására, amely (értsd meg a szerződést) nem ad jogot a vezetőnek a teljesítmény díjazására. az ügyvezető korlátolt felelősségű társaságban folytatott tevékenységének Véleményem szerint a szerződés ilyen kiigazítása a vezetői funkció ellátására nem ellentétes a törvénnyel. Ugyanaz a jogi vélemény a menedzser funkciójának javadalmazási jog nélkül történő ellátásának lehetőségéről, t. j. (5) A menedzser funkciójának ellátására vonatkozó szerződés formája szükséges a funkció szabad gyakorlásához is. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy az alkalmazási gyakorlatban lehetőség van a menedzser funkció ellátása érdekében javadalmazott szerződésekkel eleget tenni.

Korlátolt felelősségű társaság vezetője - hallgatói és állami egészségbiztosítás

Közismert tény, hogy szokásos esetekben az állam fizeti a középiskolások és egyetemisták állami egészségbiztosítását. 11. § (4) bekezdésének rendelkezéséből következik. 7 betű törvény a) pontja. 580/2004 Coll. törvény az egészségbiztosításról és a törvény módosításáról. 95/2002 Coll. törvény értelmében a biztosításról és egyes törvények (a továbbiakban az egészségbiztosításról szóló törvény) módosításáról, miszerint az állam az eltartott gyermek biztosítási díjának fizetője az 1. sz. 461/2003 Coll. módosított társadalombiztosításról. Az egészségbiztosítási törvény alkalmazásában eltartott gyermeknek számít az a természetes személy is, aki 30 éves koráig egyetemen tanul, de legfeljebb a második szintű egyetemi végzettség megszerzéséig.

3. § (3) bekezdés alapján 3 betű törvény b.) pontja. 580/2004 Coll. törvény az egészségbiztosításról és a törvény módosításáról. 95/2002 Coll. a biztosításról, valamint a közegészségügyi biztosítottak személyi körébe tartozó egyes törvények módosításáról azok a személyek is beletartoznak, akik a Szlovák Köztársaság területén önálló vállalkozói tevékenységet folytatnak vagy jogosultak arra. Ebben az összefüggésben felmerül a kérdés, hogy a hallgató által eltartott gyermek, aki egyben a korlátolt felelősségű társaság vezetője is, és milyen feltételek mellett tekinthető-e önálló vállalkozónak, amely ezért beletartozik az állami egészségbiztosítás személyes hatályába .

A 10b. levél törvény b.) pontja szerint az állami egészségbiztosítás szempontjából kereső tevékenységet olyan jogviszonyból eredő tevékenységként definiáljuk, amely a vállalkozási és egyéb önálló tevékenységből származó jövedelem elérését a 2. sz. 595/2003 Coll. a jövedelemadóról, módosítva (a továbbiakban: jövedelemadóról szóló törvény).

A jövedelemadóról szóló törvény 6. §-a értelmében vett egyéb önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem a következőket jelenti:
a) mezőgazdasági termelésből, erdőgazdálkodásból és vízgazdálkodásból származó jövedelem,
b) a kereskedelmi engedélyekről szóló törvény szerinti kereskedelemből származó jövedelem,
c) az a) és b) pontban említettektől eltérő különleges előírásoknak megfelelően folytatott üzleti tevékenységből származó jövedelem,
d) a részvénytársaság tagjainak és a betéti társaság ügyvezetőinek jövedelme.

A szóban forgó jogszabályi rendelkezések értelmezése tehát véleményem szerint arra a következtetésre vezethet, hogy ha a hallgató-menedzser díjazásban részesül egy korlátolt felelősségű társaságban betöltött funkció ellátásáért (szerződés a vezető tisztségének ellátására, amely megállapítja a a vezető díjazási joga), a biztosítás önálló vállalkozónak tekintendő, aki a kereskedelmi engedélyekről szóló törvény alapján folytatott kereskedelmi tevékenységből származó jövedelmet szerez, és nem olyan személyként, akiért az állam állami egészségbiztosítási díjat fizet, azaz eltartottként gyermek az egészségbiztosítási törvény alkalmazásában.

Viszonylag problematikus marad a hallgató - a kötelező állami egészségbiztosítás céljából kereskedelmi engedély alapján üzleti tevékenységet folytató - önálló vállalkozó jogállásának megítélése. Az egészségbiztosító nem valószínű, hogy továbbra is eltartott gyermeknek tekinti az ilyen személyt az egészségbiztosítási törvény alkalmazásában. Véleményem szerint azonban a jogi helyzet megítélése során a szakmára folyamatosan felkészülő hallgató álláspontja a 10. § (4) bekezdés értelmében. Törvény 1. -a. 461/2003 Coll. a módosított társadalombiztosításról nemcsak az a tény, hogy rendelkezik kereskedelmi engedéllyel anélkül, hogy - mint számos gyakorlati esetben - bizonyíthatóan bármilyen üzleti jövedelmet szerezne.

Szerző: Bc. Ingrid Nahácka
A szerző a pozsonyi Comenius Egyetem jogi karának hallgatója

A felhasznált jogforrások listája:

Törvény. 513/1991 Coll. A módosított kereskedelmi törvénykönyv
Törvény. 461/2003 Coll. módosított társadalombiztosításról
Törvény. 580/2004 Coll. törvény az egészségbiztosításról és a törvény módosításáról. 95/2002 Coll. a biztosításról és egyes törvények módosításáról
Törvény. 595/2003 Coll. a jövedelemadóról, módosítva

Használt források listája:

Szabálytalan jövedelmek illetékei, a vezetői díjak évente, félévente fizetve. Vállalkozói tanácsadó. Elérhető az interneten: https://www.pp.sk/1582/Odvody-z-nepravidelneho-prijmu-odmena-konatela-vy.

Használt irodalom felsorolása:

Eliáš, K.: Společnost s ručením omezeným, 1. vydání, Praha, Prospektrum, 1997. 254 s.
Ovečková O. et al.: 2. kereskedelmi törvénykönyv - kommentár. Pozsony: IURA EDITION, 2012. 2192 p. ISBN: 9788080784348