lice de adj. mindenhol, mindenhol: Mindenhol tele volt virággal. (Jégé) A szlávban van minden testvér. (Kuk.) Mindenütt csak zavart látott. (Tat.) Mindenhol jó, legjobb otthon. acc.

szívni szívni

● mindenhol a szemem mindent lát, ő mindent tud;
mindig és mindenhol, minden körülmények között

tetvek debol, -a mn. nem. -Egy férfi. r. telefon hívás. egy olyan ember, aki mindennel törődik, mindenben jelen van, mindenható

hiányzó tetvek jönnek. m. mindenütt jelen van, minden helyszínen al. sok helyen: Az ember nem lehet mindenütt jelen. (Jil.) A tizedes a mindenütt jelen lévő Luciferré változik. (Ő c.);

tetvek tovább hígított. mindenhol, minden helyen: széles körmök nyomai maradtak mindenhol. (Kuk.) Új élet nő mindenhol. (Hor.)

  • nem választja el vesszővel, ha állítással áll szemben), igaz, azonban: Števka, gereblyéken keresztül jöttem fel vízzel, hogy téged keressek, nem haragszol? (Cal.) Ugye, a kicsi várja, hogy apja megfordítsa a bort. (Világít)

    2. kimondja a fő mondatot, amelyben természetesen valami biztosat mond (= tud): vártalak, folyamatosan eljössz, tudtam. (Hirtelen.) De ahogy eddig kóboroltunk, tévedjünk el. (Fene.) Itt az ideje. (Laz.)

    tetű kenu, pis. de mégis igen. arra ösztönzi Önt, hogy fogadjon el egy állítást (vesszővel elválasztva az állítástól, amelyet képvisel), azonban higgye el, igaz: Mindenki hoz valamilyen áldozatot, nem? (Karv.)

    vsa kovací, -i-a -ie příd. m. vodohosp. lehetővé téve a víz szivárgását a földbe:. öv (terepen);
    v-ia jama

    1. mindenféle módon: A mai világ azonban megy. (Kuk.)

    2. rossz, rossz: Volt, de most jó, hogy eljöttél. (Kisteherautók.)

    járulékos és mégis jönnek. m. kifejez mindenféle, különféle, sokszínű. A drotár mellett egy halom vajas edény fekszik. (Pal.) Az ingadozások azonban nem tisztázottak, de határozatlanok. (Kuk.) Minden mozgást elnyomva, de a csészét inni vette belőle. (Tim.) A szerkesztők azonban titkokat hoztak az otthoni kandalló rejtekhelyeiről. (Jil.)

    tetű kőbánya része. ösztönzi a felmondáshoz való hozzájárulást (vesszővel elválasztva, ha az a felmondás mögött áll;
    A class = "sc" /> nem választ el vesszővel, ha állítással nézünk szembe), igaz, bár: Az emberek táncolni akarnak, bármi? (Karv.)

    minden eljön. m. könyveket. mindenféle, más, de: sokáig elsodorta a kísértés (de);
    Körbejárok egy libákkal és baromfival teli udvart. (Lucfenyő.)

    tetű bőrrész. ösztönzi a felmondáshoz való hozzájárulást (vesszővel elválasztva, ha az a felmondás mögött áll;
    a class = "sc" /> nem választja el vesszővel, ha előtte felmondás van);
    igaz: mégis szép napot kívánok? (Glow) Kukucskál? (Lucfenyő)

    vsa lý príd. m. könyveket. elavult. ami felmerült, felmerült;
    létre. És fölötte látom, mennyire őrködik feltámadt angyala szépségének remegése. (Sörfőző.) Verona olyan friss volt, mint a harmatvirág. (Jégé)

    tetű ntročit, -í, -ia dok. kifejez (kit, mit, mit) kapni, lökdösni, szúrni: Potmehudstvo belépett az előírásoknak nem megfelelő professzorok testületébe. (Vaj.) Nem lenne megtisztelő, ha hazudnék a házadnak. (Kuk.)

    || belépni (mibe, a könyv elavult és miben) bejutni, elakadni, megduzzadni, behatolni: Nem mindenki kerülhetett be a Virágokba. (Kuk.) Hogy ne lopakodjak be a büszke Vyšehradba. (Csillag)

    szívni, szívni, szívni, szívni, szívni, rozk. vsaj dok.

    1. (mit) szívjon be, igyon be: a baba (kölyök) anyatejet szív;
    a föld nedvességet szívott;
    az ital tintát tartalmaz;
    Gyújtott (cigarettát), szívta a füstöt a tüdejébe (Vaj.) Belélegzéssel;
    pren. A csend beszívta a hangját, amikor egy halom víz elnyelte egy csepp vizet (Chrob.).

    2. könyv (mit, kit) az érzékek lelkesen, feszülten, intenzíven fogadtak;
    mohón, koncentrálva észlel valamit: Szeretné teljes szemével felszívni (a régiót). (Kocsma.) Szemmel nézett Marienkára, mit akart magába szívni. (Kal.) (Szerző) elnyelte a Tátra egyik szegény falujának teljes környezetét. (Chor.) Nem szívta magába, amit kialakítottak. (Fagy);