Mindenki azt mondta nekem, hogy nem adom meg. Mondom nekik. Meglátjuk.
2015. augusztus 18., 15:59, Nagy Péter
Első hét:
Ennek a fogadásnak az az iróniája, hogy ha elveszítem, három hónapig nem tudok alkoholt fogyasztani. De ahhoz, hogy egyáltalán megnyerjem, abba kellett hagynom az alkoholfogyasztást.
Alkoholproblémáim voltak, amelyeket egyedül nem tudtam megoldani. Tudtam, ezt a húgom is tudta, aki büntetésként feltalálta az absztinenciát, ha elvesztettem a fogadást.
Senki nem mondja, hogy alkoholista, ha nem kezelik. Azt hiszem magamban, hogy a legjobban hajlandó vagyok azzá válni, genetikai hajlamom van rá.
Amikor iszom, ritkán tudom, mikor elég nekem. Olyan régóta keverem a lágyat a keményhez, hogy ellenállásom alakult ki és elég józanul tudok viselkedni, pedig szinte téveszmés vagyok. Végül is csak a gyakorlatról szól.
Nemrég barátokkal táboroztunk, az egyik hozott fél liter házit. Tehát mi, idióták, fordítottunk pálinkát sörrel a napon, és úgy éreztük magunkat, mint a világ királyai. Aztán jött a ribizli, amely a gyepen kötött ki egy tányér hideg gulyást. Másnap reggel térdemen meditáltam a WC-misszión, és megkérdeztem magamtól, mit kell még megtapasztalnom, hogy egyszerűen megálljak.
A hétvége után abbahagytam az ivást. Hihetetlenül felszabadító volt józanul lefeküdni és kipihenten kelni. Ne legyen büdös alkohol és reggel után étvágy és energia, hogy reggelizzen és élvezze a tiszta elmét. Mindenkinek ajánlok egy ilyen délelőttöt.
A múlt hét után meglepett a támogatás adagja
Nagyon kellemesen meglepett a pozitív visszajelzések és az elképesztő támogatás. Hálás vagyok, hogy keresztben tartod az ujjaidat értem. Nagyon szerencsés vagyok, hogy elindultam. Van egy nővérem, aki csak egy jót akar nekem, vannak barátaim, Johnny és Katka, akik segítettek a testmozgásban és a menüben. Amikor egy ember körül vannak olyan emberek, akik készek segíteni rajta, minden könnyebben megy.
Inkább azokhoz fordulok, akiknek nincs körülöttem ez a támogatás és segítség. Amiben senki sem ösztönzi őket, hogy tegyenek bármit az egészségükért. Azok, akiknek soha nem lesz bátorságuk beismerni, hogy problémáik vannak az alkohollal, és tegyenek valamit a túlsúly ellen. Ha ezt olvasod, és úgy érzed, hogy az egész világ ellened áll, hogy nem tudod, hogyan kezdj és mit tegyek, írj nekem a [email protected] címre. A lehető legjobban segítek és tanácsokat adok neked. Ne féljen felhívni.
Akik azt mondják, hogy valójában jól vagy, hogy nem iszol megint annyit, és nagyon óvatos vagy a testmozgással és az étrenddel kapcsolatban, szeretnék tőled kérdezni valamit. Amikor egy barát odajön hozzád és azt mondja neked, hogy nem szabad annyit inni, hogy jobban kellene kezdenie enni, de hogy nem tudja, hogyan támogassa. Mert semmi sem fáj jobban az embernek, mint azok a barátok, akik siketek az ilyen segítségkérésekre. Miért van több száz barátunk a Facebookon, ha nincs senki, aki segítsen rajtunk? Végül is segítsünk egymásnak.