2020 júniusában a milánói Šimečka Alapítvány megbízást adott a Focus ügynökség felmérésére, amelynek célja annak részletesebb feltérképezése volt, hogy a szlovák állampolgárok milyen mértékben érintkeznek a Szlovákiában élő külföldiekkel, és hogyan viszonyulnak hozzájuk. A felmérésből kiderült, hogy hány Szlovákiában élő külföldi ismeri személyesen a szlovák állampolgárokat, hány külföldi ismer közvetetten, azaz közismert ismerősökként a közélet különböző területein, mennyiben bízik a külföldiekben és milyen társadalmi távolsága van az egyes országokból érkező külföldiektől . A felmérést 1009 különböző nemzetiségű szlovák állampolgár reprezentatív mintáján végezték, és számos új megállapítást hoz a külföldiekkel való kapcsolatok és attitűdök dinamikájáról a szlovák társadalomban.

Hány Szlovákiában élő külföldit ismerünk személyesen? Hány nyilvánosan ismert külföldit ismerünk?

A Szlovákiában élő külföldiek száma az elmúlt években folyamatosan növekedett. A 2020 júniusi adatok szerint 145 940 nem szlovák állampolgárságú ember él Szlovákiában, míg ez a szám 15 522-rel magasabb, mint az előző év azonos időszakában. [1] A külföldiek aránya Szlovákia teljes népességében jelenleg körülbelül 2,7%. Statisztikailag ez a szám azt jelenti, hogy minden száz, Szlovákiában ismert ember közül átlagosan kettőnek-háromnak egy másik országból kell származnia. A gyakorlatban azonban az interperszonális kapcsolatokat nem statisztikai modellek szabályozzák, és nem minden szlovák állampolgárnak van ugyanolyan esélye a kapcsolattartásra a külföldiekkel. Például egy nyelvi akadály, a külföldiek távolléte lakóhelyükön, társadalmi vagy munkahelyi környezetükben, de az előítéletek is megakadályozhatják őket abban. Tehát hogy néz ki a szlovák állampolgárok és a valóságban Szlovákiában élő külföldiek személyes ismerősei?

A Focus ügynökség felmérése szerint 2020 júniusától a válaszadók majdnem fele (47,3%) nem ismer személyesen egyetlen Szlovákiában élő külföldit sem. A válaszadók alig több mint egyharmada (34,3%) ismer egy-öt külföldit, a válaszadók 7,5% -a ismer 6-10 külföldit, és csak a válaszadók 4% -a ismer több mint 11 külföldit. A válaszadók 45,2% -a tehát személyesen ismer legalább egy Szlovákiában élő külföldit. A válaszadók 7,5% -a nem tudott válaszolni erre a kérdésre.

Vannak, akik személyesen nem ismernek olyan embert, aki más országból származik és Szlovákiában él, mások ismernek ilyen embereket. Hogy van ez a te esetedben? Hány más országból származó, Szlovákiában élő embert ismersz személyesen, vagyis találkozol velük vagy beszélsz velük?

szlovákiában
(N = 1009)

Azok a válaszadók, akik nem ismernek személyesen Szlovákiában élő külföldit, a legnagyobb arányban a 65 éves és idősebb korosztályba tartoznak (61,1%). Ez az arány azonban minden korosztályban viszonylag magas, és egyetlen korosztályban sem esett 40% alá. Éppen ellenkezőleg, a külföldieket személyesen ismerő válaszadók legnagyobb arányban az alsó és felső középkorúak: a 35–44 éves válaszadók 50,3% -a és a 45–54 éves válaszadók 50,6% -a ismer legalább egy Szlovákiában élő külföldit vagy külföldit. Másrészt a legalább 11 külföldit ismerõ válaszadók aránya a 25-34 éves korosztályban van (7,9%).

A Szlovákiában élő külföldieket személyesen ismerő válaszadók aránya (megoszlás a válaszadók életkora és a külföldiek száma szerint)

A legtöbb válaszadó, aki személyesen nem ismer Szlovákiában élő külföldit, Besztercebánya régióban él (54,6%). Éppen ellenkezőleg, a legalább egy külföldit ismerő válaszadók legnagyobb része Kassa régiójában él (56,8%). Pozsonyi régióban van a legtöbb olyan válaszadó, akik személyesen ismernek 11 vagy több külföldit (7,4%), míg a legkevesebb ilyen válaszadó Trencsén régióban él (0,7%).

A Szlovákiában élő külföldieket személyesen ismerő válaszadók aránya (megoszlás régió és a külföldiek száma szerint)

0 (nincs)

> 1 (legalább egy)

1-től 5-ig

6–10

11 és több

nem tudja

Pozsony

Trnavský

Trenčiansky

Nitriansky

Žilinský

Banskobystrický

Prešovský

Košický

Hány nyilvánosan ismert külföldit ismerünk?

Annak érdekében, hogy tisztában legyünk a Szlovákiában élő külföldiek jelenlétével, nem feltétlenül ismerjük őket csak személyesen. A jelenlétüket úgy is érzékelhetjük, hogy figyeljük tevékenységüket a közélet különböző területein, mint például a kultúra és a művészet, a politika, a sport vagy a média. A külföldiek közéletben való részvételének mértéke szintén fontos mutatója az etnikai és kulturális sokszínűséggel szembeni általános társadalmi attitűdnek - minél nyitottabb a társadalom a sokszínűség iránt, annál könnyebb a külföldieknek érvényesülniük a közéletben.

A Szlovákiában élő külföldiek részvételének mértékét a közélet különböző területein még nem vizsgálták alaposabban. Ezért nem tudjuk megmondani, hogy hány Szlovákiában élő külföldi vesz részt nyilvánosan és mely területeken. Azonban a kutatás, amely ezt a témát legalább marginálisan érintette, azt mutatja, hogy a külföldieknek gyakran nincs könnyű dolguk bekapcsolódni a szlovák közéletbe. Számukra a legnagyobb akadályt a közügyekkel kapcsolatos elégtelen információ és a nyelvi akadály jelenti, amely hosszú távon gyakran fennmarad a szlovák nyelv megtanulásához szükséges támogatási mechanizmusok hiánya miatt. [2] Ezen akadályok ellenére a külföldiek egyre inkább együtt hozzák létre Szlovákia közéletét. Ezt jelzi a külföldiek növekvő részvétele a fesztiválon belüli különféle kulturális és művészeti tevékenységek megvalósításában is [fjúžn]. Hány, Szlovákiában élő, nyilvánosan ismert külföldit ismer a szlovák állampolgár a közélet különböző területein?

Vannak, akik nem ismernek olyan nyilvánosan ismert személyt, aki Szlovákiában élne, de más országból származik, mások ismernek ilyen személyeket. Hogy van ez a te esetedben? Hány külföldről érkező és Szlovákiában élő nyilvánosan ismert embert tudhat meg különféle médiumokból, vagy személyesen a kultúrában, a politikában, a sportban és a médiában?

Az, hogy a válaszadók hány nyilvánosan ismert külföldit ismernek, összefügg az oktatásukkal is. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy minél magasabb a válaszadók iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy megismernek legalább egy nyilvánosan ismert idegent vagy külföldit. Kivételt képez a média, ahol megközelítőleg megegyezik azon válaszadók aránya, akik legalább egy nyilvánosan aktív külföldit ismernek ezen a területen, és elérték a két legmagasabb szintű oktatást (középiskola, érettségivel és egyetemmel), 36% és 35,4% . A kultúra és a sport területén, ahol az oktatás szerinti szórás a legjelentősebb, az alap- és egyetemi végzettséggel rendelkező válaszadók aránya közötti különbség legfeljebb 25 százalékpont lehet.

A válaszadók aránya, akik ismernek legalább egy nyilvánosan ismert idegent vagy külföldit (megoszlás a közélet és a válaszadók oktatási területei szerint)

Mennyire bízunk a Szlovákiában élő külföldiekben?

A társadalom egészének működése érdekében az embereknek bízniuk kell egymásban. Az interperszonális bizalom lehetővé teszi számunkra, hogy az emberek az elvárásoknak megfelelően viselkedjenek, ezáltal fontos előfeltételeket teremtve a kapcsolatok kiépítéséhez és az általános kohézióhoz a társadalomban. Éppen ellenkezőleg, a bizalmatlanság és a gyanakvás a társadalmi feszültségek növekedéséhez és a társadalom kisebb egységekre való széttöredezéséhez vezet, ezáltal táptalajt teremtve a szélsőséges csoportok növekvő befolyásának. [3]

A személyközi bizalom tovább osztható sajátos és általános bizalomra. Különös bizalmat érzünk ismerőseinkben, például családtagjainkban, barátainkban vagy szomszédainkban. Az általános bizalom sokkal elvontabb. Úgy érezzük az emberek iránt, mint olyanokat, anélkül, hogy személyesen ismernénk őket. Az általános bizalom tehát szabályozza hozzáállásainkat, például polgártársainkkal, az utcán véletlenül találkozó emberekkel vagy a külföldiekkel szemben. [4]

Legtöbbször azonban nem bízik egyformán az összes körülötte lévő emberben. És ez vonatkozik mind a magán, mind az általános bizalomra. Különös bizalmat építünk az ismerős emberekkel való személyes tapasztalatok alapján. Ha valaki korábban cserbenhagyott bennünket, akkor valószínűleg a jövőben valamivel kevésbé bízunk benne. Általános magabiztossággal azonban kicsit másképp működik. Mivel az általános bizalom kiépítéséhez nem támaszkodhatunk személyes tapasztalatokra, számos elképzelésünk van a körülöttünk élő emberekről, nemcsak egyénekként, hanem különböző vallási, etnikai, társadalmi, szakmai vagy más csoportok tagjaiként is. Más szavakkal, annak a mértékének, amiben megbízunk olyan személyekben, akiket személyesen nem ismerünk, semmi köze nincs a karakterükhöz, hanem a velük kapcsolatos elképzeléseinkhez.

A Szlovákiában élő külföldiek iránti általános bizalom szintjét a Focus ügynökség mérte meg a Milan Šimečka Alapítvány számára 2018-ban és 2019-ben. Korábbi felmérések alapján elmondhatjuk, hogy a külföldiek iránti bizalom meglehetősen alacsony, míg a szlovák állampolgárok nagyobb mértékben hajlamosak a bízzon az EU-országok külföldiekben, mint az EU-n kívüliek. 2019-ben a válaszadók valamivel több mint egyharmada (35%) bízott az EU-ban Szlovákiában élő külföldiekben, míg a válaszadók kevesebb mint kétharmada (60,7%) nem bízott bennük. A válaszadóknak csak körülbelül egyhatada (17,3%) bízott a Szlovákiában élő, nem uniós külföldiekben, míg a válaszadók több mint háromnegyede (78,2%) nem. Ezenkívül 2018 és 2019 között nőtt azoknak a válaszadóknak a száma, akik nem bíznak a külföldiekben, 4,8% -kal az EU-ból érkezők és 8,8% -kal az EU-n kívüli külföldiek esetében.

Ezeket az eredményeket azonban tágabb kontextusba kell helyezni. Az interperszonális bizalom általában nagyon alacsony a szlovák társadalomban, nemcsak a külföldiekkel szemben, mint egy meghatározott csoporttal, hanem a Szlovákiában élő más ismeretlen emberekkel szemben is. A 2018-as nemzetközi Eurobarometer felmérés eredményei szerint Szlovákia a legalacsonyabb szintű interperszonális bizalommal rendelkező országként az európai összehasonlításban szerepelt: a válaszadók mindössze 23% -a értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy Szlovákiában a legtöbb emberben megbízható lehet. Az EU-országok átlaga 47%, a legmagasabb szintű személyközi bizalommal rendelkező országban, Finnországban pedig a válaszadók akár 85% -a bízott az ország többi részében. [5] Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogy a szlovák állampolgárok nagyobb mértékben vagy kevésbé bíznak-e a külföldiekben, mint más szlovák állampolgárok, a Milan Šimečka Alapítvány idén egy másik típusú kérdést tett fel a Focusnak, amely a bizalom szintjét méri. külföldiek a szlovákiai általános személyközi bizalom összefüggésében. Mennyire bíznak a szlovák állampolgárok a Szlovákiában élő külföldiekben? És milyen befolyást gyakorol a bizalom szintjén az a tény, hogy egy személy Szlovákiából vagy más országból származik-e?

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szlovák lakosság többsége bizalmatlan a külföldiekkel szemben. A válaszadók fele (50,1%) nem értett egyet azzal az állítással, miszerint a Szlovákiában élő külföldiek többségében megbízni lehet, míg a válaszadók 42,4% -a értett egyet ezzel az állítással, és a válaszadók 7,6% -a nem tudta kifejezni véleményét.

A Szlovákiában élő külföldiek többségében megbízni lehet.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szlovák állampolgárok lényegesen jobban bíznak honfitársaikban, mint a külföldiek. Míg a válaszadóknak csak körülbelül egyharmada (34,1%) értett egyet azzal az állítással, hogy "ugyanolyan mértékben bíznék egy ismeretlen külföldiben, mint bármely más szlovák ismeretlen személy", a válaszadók csaknem kétharmada (62,4%) nem értett egyet ezzel az állítással, és 3,5 A válaszadók% -a nem tudta kifejezni önmagát. A válaszadók nagyon hasonló módon értékelték az "általában bízom a külföldiekben és a szlovák emberekben is" állítást. Míg a válaszadóknak csak alig több mint egyharmada (36,1%) értett egyet ezzel az állítással, a válaszadók kevesebb mint kétharmada (60,7%) nem értett egyet ezzel az állítással, és a válaszadók 3,2% -a nem tudta kifejezni magát. Mindkét állítás esetében érdekes szemlélni a hozzáállás erősségét is, vagyis az a válaszadók aránya, akik az extrém lehetőségeket választották, egyáltalán nem értenek egyet, vagy határozottan egyetértenek. Mindkét esetben azoknak a válaszadóknak az aránya, akik egyáltalán nem értenek egyet az állítással, körülbelül ötszöröse azoknak a válaszadóknak, akik teljesen egyetértenek az állítással.

Ugyanolyan mértékben bíznék egy ismeretlen idegenben, mint bármely más szlovákiai ismeretlen személyben.

Általában bízom a külföldiekben, valamint a szlovák emberekben.

Mekkora társadalmi távolságot érzünk az egyes országok külföldiek iránt?

Annak érdekében, hogy elmélyítse a szlovák társadalomban a külföldiekkel szembeni attitűdökkel kapcsolatos ismereteket, a Milan Šimečka Alapítvány két kérdést is felvett a felmérésbe, amelynek célja a társadalmi távolság mértékének meghatározása az egyes országok külföldiektől. Először azt kérdezték a válaszadóktól, hogy mennyiben lenne elfogadható vagy elfogadhatatlan számukra, ha egy adott országból származó idegen lesz a szomszédjuk. Ezt követően megkérdezték a válaszadókat, hogy mennyiben lenne elfogadható vagy elfogadhatatlan számukra, ha egy ilyen idegen gyermekeik házastársa lesz. A válaszadóknak hétfokú skála állt a rendelkezésére, amelyen az egység azt jelentette, hogy egy ilyen helyzet számukra teljesen elfogadhatatlan, a hét pedig azt jelentette, hogy egy ilyen helyzet számukra teljesen elfogadható. Mekkora társadalmi távolságot éreznek a szlovák állampolgárok az egyes országokból érkező külföldiekkel szemben?

A szomszédság és a családi környezet adott országaiból érkező külföldiekkel szemben érzett átlagos társadalmi távolság.

Ugyanakkor a szemlélet erősségét is megragadó részletesebb eredmények azt mutatják, hogy szinte minden esetben azoknak a válaszadóknak az aránya, akik teljesen elfogadhatatlannak tartanák az ezekből az országokból érkező külföldiek jelenlétét, mint azok aránya, aki teljesen elfogadhatónak tartaná. Kivétel ez alól csak a szomszédos ukrán és amerikai egyesült államokbeli külföldiek esetében figyelhető meg, ahol a két legerősebb hozzáállás egyformán képviselteti magát. Az eredmények azt mutatják, hogy körülbelül minden harmadik szlovák állampolgár teljesen elfogadhatatlannak tartja Szaúd-Arábiából, Afganisztánból vagy Szíriából érkező külföldiek jelenlétét a szomszédságukban. Családi környezetben ez az arány még nagyobb lenne. Körülbelül minden második szlovák állampolgár teljesen elfogadhatatlannak tartaná azt a helyzetet, amelyben gyermekük feleségül veszi egy szaúd-arábiai, afganisztáni vagy szíriai külföldi házastársát.

Mennyire lenne elfogadható vagy elfogadhatatlan az alábbi helyzet az Ön számára? Ha ő lett a szomszédod vagy a szomszédod:

Mennyire lenne elfogadható vagy elfogadhatatlan az alábbi helyzet az Ön számára? Ha gyermeke házastársat vesz feleségül:

Mikor lesz vége a társadalmi távolságnak a külföldiekkel szemben?