Az alapvető emberi értékek tiltása az emberiség alapelveivel ellentétes módon - mondja Orbán szexuális kisebbségekkel kapcsolatos kormányzati politikájáról Máté Dezső szociológus.

magyarországi

Egy roma településről származik, szociológiát tanult, és tanulmányozta a társadalom és a tudomány előítéleteit a romákkal és a szexuális kisebbségekkel szemben.

Máté Dezső olyan tudósok csoportjába tartozik, akiket a Figyelő magyar kormánypárti hetilap Soros liberális ügynökeinek nevezett el 2018-ban.

Az Amnesty International interjújában beszél roma településen töltött gyermekkoráról, a magyarországi szegregáció formáiról és arról, hogy miként érzékeli Orbán Szájer európai parlamenti képviselőjének esetét, akit illegális orgiáknál fogtak el a rendőrök egy meleg klubban.

Kutatásának tárgya a romákról alkotott kép a társadalomban. Hogy néz ki a mai Magyarországon?

Elvileg a romák szélsőséges képei és képei élnek a nyilvánosság előtt, bár az emberek gyakran nem akarják beismerni. Úgy gondolom, hogy a kiegyensúlyozott társadalomnak észre kell vennie, hogy a romák ritka és hasznos állampolgárok az országban. A mélyszegénységben élő "problémás" romákról vagy azokról, akik a társadalmi mobilitás következtében "szuper cigány" köpenyt viselhetnek, általában a nyilvánosság elé kerülnek. Feltételezem, hogy engem is megkerestek e kategóriák egyikének képviselőjeként. Kritikám szerint ez strukturális romaellenes alapokon nyugszik, amely Európa-szerte a társadalom alapvető értékévé vált. Azok a kezdeményezések, amelyek a roma gyerekeket ábrázolják sárból, társadalmi szinten inkább károsak, mint hasznosak, mert csak a strukturális rasszizmus jelenségét reprodukálják.

Miért tartja fontosnak ezeket a kérdéseket nyilvánosan kommentálni?

Nem egyszerűen erről mondanak nekem, mert ez az identitáspolitika társul a társadalmi felelősségvállalással, aktivista, tudományos vagy politikai környezetben. Nem akarom, hogy a társadalom sztereotip álláspontra kényszerítsen, bár valószínűleg nem kerülöm el. Nem akarom tagadni identitásomat munkám során, sem a tudományos környezetben, sem azon kívül. Cikkeimben gyakran reflektálok identitásomra, amely véleményem szerint a társadalmi változások miatt szükséges.

Amit tudnunk kell az ön által képviselt kritikus roma tanulmányok iskolájáról?

Ez egy új hullám, amely egyre több európai országban van jelen. Lényege, hogy roma tudósként olyan művekre reflektálok, amelyek a korábbi időszakokban jelentek meg, és tele voltak előítéletekkel, rasszizmussal, kategorizálással és diszkriminációval. Ugyanakkor új ismereteket állítok elő az egész vállalat számára. Ennek a munkának elengedhetetlen része, hogy ellenkérdéseket teszek fel.

Hogyan érzékeli a tudományos közösség ezt a megközelítést?

Érdekes módon. Sokan ezt a módszertant szenvedés diskurzusának tartják. Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint nem vagyok elég tudományos és objektív. De kérdem, mi az objektivitás? Milyen paraméterek és struktúrák határozzák meg? A nem roma objektív rasszista ábrázolások olyanok, mintha közömbösek lennének? Ki tudja meghatározni, hol vannak az objektivitás és a szubjektivitás határai?

Honnan származik és hogyan lett szociológus?

Somogy megyei faluból származom, amelynek nagy része roma. Szegregált roma településen éltem.