A szlovák nyelv rövid szótára

1. fénnyel és hővel, lánggal égve nyilvánuló jelenség: meggyullad, megterheli o.;
ról ről. égő, dübörgő;
forró, mint o.;
félni olyasmitől, mint o-a;
telefon hívás. szolgálni o-gyújtja meg a dohányzót;
olimpiai o.;
Bengáli o. tűzijáték

szlovák

3. veszélyes, súlyos stb. helyzet: o. háborúk;
teljesítse a teszteket

4. kifej. láz; láz: érezze a torkát kb.;
a gyermek mind o-i

5. kifej. éles érzés: o. szeretni, gyűlölni;
a lány egyedül van kb.;
van o. a testben szenvedélyes

6. hívás. állandó vörös folt a bőrön (általában az arcon)

● → öntsön olajat o-ra.;
→ ő is ugrana neki az o-a-hoz;
adj → kezet az o-ban valakinek;
legyen két → vas az o-i-ben;
veszélyesen játszani vele;
most kb. a tetőn könnyen felhalmozódik a harag;
→ keresztség o-om;
o-om és kardháború;
tól → kis szikrák nagy o. él;
húzza, válogassa valakinek → gesztenye az o-a-ból;

A szlovák helyesírás szabályai

tűz tűz m.; Tűz; Tűz földje; ohnisko .a ‑nísk s., egyet. én m.

  • Szlovák szótár (1959 - 1968) 1

    1. természetes jelenség az égés, égés folyamatában, hő és fény keletkezésével együtt;
    láng, tűz: enyhe, gyenge, nagy o.;
    feküdni, lebomlani, meggyújtani, meggyújtani stb.
    ról ről. ég, horkol, ostor, horkol, elolt;
    Tüzet készítettek ecetről és fényezésről. (Ábra.);
    elpusztítani dačo-t o-i-ben, o-om-ban;
    temetése o-om hamvasztás;
    piros, forró, mint egy o. nagyon;
    telefon hívás. adj dakomnak o-a-t, tálalj o-o-t cigaretta, pipa stb. elégetéséhez;
    félni, ellenállni dakoho, dacho, mint o-a nagyon;
    elcsíp. pokoli, örök o. a pokolról (vallási elképzelésekben);
    bengáli tűzijáték;
    Görög o. az ősi időkben az ellenséges városokba és erődökbe dobott gyulladt anyagok, amelyek tüzet okoznak bennük;

    pren. valami, ami tűzként ég: Gyere, tiszta fagytűz! (Csont.);

    pren. lövés, lövés: És az a gondolat, hogy megvéd minket az ellenségektől, golyóknak, tűznek van kitéve! (Jes.);

    pren. veszélyes, nehéz helyzetről, veszélyről: a tesztek tüze;
    Fogalmuk sincs, milyen tűzbe lőttek. (Rozs.);

    pren. kifejez erős érzésekről, buzgóságról, lelkiségről, szeretetről, gyűlöletről stb.: o. szeretet, szeretet, az érzelmek tüzében (Jes.);
    Tűz rohan forró szeméből. (Kuk.) A szent tűz gyulladta meg (Kuk.) A lelke. Régi, tompa tüzek (Urb.) Érzések törtek ki a szívükben. Nem lány vagy szikra, maga a tűz (Urbk.) Szenvedélyes. Csak Maroš dübörög a tűzzel (Ráz.) Haraggal, felháborodással

    ● olyan, mint o. forró;
    szakáll, mint o. piros;
    világít, mint o. elpirul;
    tűz- és kardháború;
    kifejez öntsön valakire tüzet és ként, hogy a legrosszabbat kívánja valakinek;
    öntsön olajat o-ra. súlyosbítja a helyzetet, felkavarja a haragot, a gyűlöletet;
    tartsuk meg, melegítsünk két vasat (vasat) számítási tűzben;
    Még egy kis szikrától is nagy tűz lehet (bizony.) Kicsi kezdetektől komoly dolog merülhet fel;
    beugrani egy o-ba, és valaki bármi veszélyeset tenne szeretetből, odaadásból;
    o-ra tette a kezét, és valaki számára szilárdan meg van győződve az ártatlanságról, valakinek a bátorságáról;
    két dolog között lenni a nehéz döntések terén;
    Ne melegedj más tüzénél! (kiegészítők) ne használjon idegen tárgyakat, érdemeket stb.
    Amikor a tűz ég, akkor a zabkását (var.) Megfelelő pillanatra fel kell használni;
    tűzpróbával való keresztelés harcban, nehéz helyzetben stb.
    veszélyesen játszani vele;
    játék veszélyes akciókkal;
    kifejez tolja, dugja be az ujjait az o-ba, és keverjen belőle kellemetlen, veszélyes dolgot;

    2. ragyogás, villanás, ragyogás, fény: A tűz partja felvillan és a liget felderül rajta. (Jes.) A rózsafüzér szeme furcsa tűzben csillogott (Vaj.) Ragyog, A szemekben tisztátalan tűz. (Sörfőző.)

    ● most kb. a tetőn könnyen, gyorsan harag, nyomorúság stb.

    4. nár. kandalló, kemence: Anka kitakarítja a tüzet. (Rozs.);

    tűzoltó adalék: földrajzi címszó. Tűzföld-sziget Dél-Amerikában;

    tűz, -és tűz is, -čka ember. r.

    1. fókusz, -a központ. és az ember. r. zvel. k 1, 3