• itthon
  • Névjegyek
  • Pályázatok benyújtása, díjak, eljárások
    • Értesítés a működés megkezdéséről
    • A működési szabályok modelljei
  • Hozzáférés az információhoz
  • CORONAVIRUS - INFORMÁCIÓK
    • COVID -19: Antigén mintavételi hely - ELEKTRONIKUS RENDELÉS
    • A trebišovi székhelyű RÚVZ antigénvizsgálatára szolgáló mobil mintavételi pont üzemideje
    • COVID-19 infografikák és szokásos eljárások
    • A COVID-19 előfordulásának elemzése
    • REGISZTRÁLÁS A KOCKÁZATI ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ TANÁCSON

Szúnyogfelesleg - Egészségügyi hatások és szúnyogvédelemre vonatkozó ajánlások

A szúnyogokat az emberek idegesítőnek tartják, "genetikai parancsuk" miatt támadják meg az embert és szívják be a vérét. Enyhe túlnövekedés mellett is elviselhetetlenek a szúnyogok. A csípések nagy száma idegességet, csökkent koncentrációt, figyelmetlenséget, álmatlanságot, ingerlékenységet és más embereket okoz. Ennek eredménye az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági munkák, valamint a közlekedési balesetek fokozott munkahelyi balesetek kockázata.

Egészségügyi szempontból mikrosérülésekről és oltásról szól - vagyis a nyálmirigy váladékának az emberi testbe történő bevezetéséről. Maga a csípés (szúrás, szúrás) helyi immunválaszt vált ki, amelyet fájdalomnak, égő érzésnek, viszketésnek, bőrpírnak és duzzanatnak érzékelünk. A normális immunválasz néhány embernél allergiás reakcióvá válhat. Különösen fontos az egészségügyi kockázatok értékelésében annak a fertőző betegségnek a kockázata, amelyben a szúnyogokat fertőzésvektorként használják. A fertőzések e csoportjába tartozik enyhe folyamatos lázas betegség, ami a mi körülményeink között is előfordulhat. Egyes szúnyogfajok által továbbított betegségek, mint például a malária és a sárgaláz, jelenleg nem fordulnak elő hazánkban.

A vírus okozta láz - Az Aedes szúnyogok lehetővé teszik a vírus terjedését. A vírust Kelet-Szlovákiában, a Michalovce kerületben fogott szúnyogokból izolálták. A Tahyna vírusfertőzés lázas, influenzaszerű betegség. A hőmérséklet mellett megfigyeljük a betegeknél a fejfájást, a torokfájást és a hasi fájdalmat. A betegség előfordulhat hörghurutként vagy tüdőgyulladásként, vagy agyhártyagyulladásként is. A betegség több napig tart, általában könnyebb lefolyású, következmények nélkül. A fertőzésnek rövid az inkubációs ideje. A betegség tünetei 1-2 nappal azután jelentkeznek, hogy a fertőzött szúnyog megcsípte őket. A magas szúnyog előfordulási területeken minden influenzaszerű betegség (ún. Nyári influenza) esetén gondolni kell erre a fertőzésre is.

A szúnyogok leginkább reggel támadnak (egy órával napkelte előtt és egy órával utána) és este (egy órával a naplemente előtt és egy órával a naplemente után). Az erdőben és felhős ég alatt egész nap embereket és állatokat támadnak. Katasztrófa esetén lehetetlen a 24 órán át kint tartózkodni.
A szúnyogok ilyen előfordulását balesetnek tartjuk, amikor több tucat - enyhe vagy több száz - súlyos katasztrófát lehet feljegyezni egy személy ellen egy perc alatt.
A szúnyogok gyakori előfordulása nem jelent problémát, amelyet mesterségesen kellene kezelni. Csak az egyensúly megzavarása - a katasztrófa és az ebből eredő azonnali és jelenlegi egészségügyi kockázat érv a mesterséges, általában kémiai beavatkozás mellett a természetes környezetben. Akkor is biológiailag pontos, rövid távú és területileg szükséges szakmai dezinsekciós beavatkozásnak kell lennie.

A SZÖVEGEK ELLENI VÉDELEM ELVEI, ÉS A SZÖVEGEK KALAMITAI SZaporításának MEGELŐZÉSÉRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

A biztosítékokat egymás után három szinten kell végrehajtani:
POLGÁR - ÖNKORMÁNYZAT (területi önkormányzat) - ÁLLAM (államigazgatás)

A megelőzés felelősségének piramisa

egészségügyi

A. A Polgárok által végrehajtott intézkedések:

  1. A lakókörnyezet tisztaságának folyamatos gondozása, amely az alábbiak biztosításából áll:
  • rendszeres kaszálás udvarok, kertek és a ház közvetlen közelében;
  • az öntözőkannák rendszeres ürítése kertek esetén, ha nem lehet 7 napos időközönként kiüríteni a tartály tartalmát, úszófóliákat kell elhelyezni a víz felszínén, lehetőleg polisztirol táblákat, vagy kis mennyiségű étolajat kell önteni a felületre, hogy megakadályozzák a légköri levegő belélegzéséből származó szúnyoglárvák és bábok;
  • az emberi lakások közelében lévő települési hulladék ártalmatlanítása (különösen konzervdobozok, műanyag palackok, gumiabroncsok és hasonló tartályok, amelyekben szúnyogok csapdába esett csapadékban kelhetnek ki).
  1. A lakás mechanikus védelme, az ablakokon és az ajtókon biztonsági hálók elhelyezésével. Védelmi funkciójukat fokozza a keretek és hálók kémiai kezelése erre a célra szánt maradék rovarölő szerekkel. Fontos a zárt állatállományok védelme is.
  2. Személyek egyéni védelme megfelelő és megfelelő ruházatból, védő riasztók használatából áll, amelyek a kereskedelmi hálózatban és a gyógyszertárakban kaphatók. Célszerű szúnyogriasztókat és csapdákat is használni.

B. ÖNKORMÁNYZATOK VÉGREHAJTOTT INTÉZKEDÉSEI (területi önkormányzat):

  1. A települések városi területeinek tisztasága és szoros természeti környezete állandó gondozása, amely az alábbiak biztosításából áll:
  • a közterületek (árkok, temetők, parkok stb.) rendszeres kaszálása és a cserjék karbantartása;
  • különféle sekély mélyedések felszámolása, amelyekben tavasszal és nyáron maradhat víz, ezek a szúnyogkeltetők vagy bejuthatnak a talajba és kezelhetők, vagy elmélyíthetők és helyreállíthatók;
  • a tavak partját úgy kell beállítani, hogy a halak elérjék a tó szélét; a szúnyogok nem kelnek ki a halászott vízben, mert a szúnyoglárvák és a bábok nagyon népszerű táplálékot jelentenek a halak számára.
  1. Helyi fertőtlenítési beavatkozás végrehajtása szúnyogok csapása esetén.

A dezinsekció alapelvei:

C. AZ ÁLLAM VÉGREHAJTOTT INTÉZKEDÉSEI (ÁLLAMI IGAZGATÁS):

  1. A környezet fenntartása tartósan a professzionális állami felügyelet intézményei, mint például a Környezetvédelmi Hivatal, amely az árvízvédelmi intézkedések részeként foglalkozik a szúnyogok balesetével, az állami vízügyi ellenőrzés, az állami állatorvosi vizsgálat (a járványos helyzet ellenőrzése) és más intézmények.
  2. Országos dezinsekció végrehajtása állami érdekében, a szúnyogok nagy területen bekövetkező rendkívüli katasztrófája, vagy a szúnyogok által terjesztett betegség kitörése esetén.

A szúnyogok életciklusa

A szúnyog fejlődési ciklusának négy szakaszán megy keresztül; petesejtek - lárvák - bábok - kép (felnőtt szúnyogok).

A tojás fejlődése nedves és meleg környezetben történik. Körülbelül 25 ° C hőmérsékleten a lárvák 1 héten belül kikelnek a petékből, 1 hónapon belül 15 ° C hőmérsékleten és 14 ° C alatt a tojások fejlődése leáll. Egyes szúnyogfajoknak fejlődésükhöz vízre van szükségük. Ezért az áradások a szúnyogbalesetek egyik oka. A viszonylag magas hőmérsékletű, kedvező évszakban elöntött területeken hatalmas számú lárva kelhet ki.
A petesejtek akár 5-7 évig is eltarthatnak áradás nélkül, hogy megvárják az új árvizet. A szúnyogok fontos területei tehát azok a területek, amelyeket rendszeresen elárasztanak 1-5 éves időközönként. A 10 éves időközönként elöntött területek általában nem szennyezettek az előre rakott szúnyogtojásokkal. Ezért a 10, 50 vagy 100 éves árvizek nem növelik a szúnyogbaleset intenzitását.

Minden szúnyogfajnak meglehetősen különféle élőhelye van, amelyben él és petet rak. Egyes fajok a legváltozatosabb helyeken rakják le tojásaikat a folyók, mocsarak, rosszul épített és gondozatlan gátak, tavak és víztározók partján. Egyes fajok különféle kutakba és a kivágott fák üregébe tojnak. Az üres dobozokba, műanyag palackokba, régi gumikba, különféle vödrökbe és öntözőkannákba befogott víz szintén alkalmas a szúnyogok szaporítására. Összességében elmondható minden állóvíz alkalmas a szúnyogok fejlődésére. A folyóvíz nem alkalmas a szúnyoglárvák kifejlődésére, mivel a víz mozgása nem teszi lehetővé a lárvák "lógását" a víz felszínén és a légköri levegő belélegzését.

Azokban a szúnyogfajtákban, amelyeknek petéjét el kell árasztani, a lárvák szakaszai a sekély, napsütésben álló állóvizekben zajlanak. Már az első lárvák kikelését követő 7 -14 nappal a felnőtt szúnyogok repülni kezdhetnek. A lárváknak életük érdekében légköri levegőt kell lélegezniük. Ezért a vízben kifejlődő szúnyoglárváknak időről időre fel kell emelkedniük a víz felszínére, hogy a has végén elhelyezkedő csöveken (szifonokon) keresztül lélegezzék be a levegőt. Zavart állapotban a szúnyoglárvák gyors mozgásban merülnek el.

A "kis halak" nem tudnak szaporodni a kert öntözésére kész vizes hordókban - valójában szúnyoglárvák, amelyekből a felnőtt szúnyogok néhány nap múlva kirepülnek, és magát a kertészt - a "szúnyogtermesztőt" is - zavarják.
A báb stádium a szúnyogok esetében csak néhány napig tart, a kifejlett rovarok a kikelés után néhány órán át párzanak. A hím szúnyogok általában a párzás után azonnal elpusztulnak. Akik több napig életben maradnak, a növények nedvével táplálkoznak. Párzás után a nőstény szúnyogok elhagyják a keltetőket, és egyenletesen elterjednek a közeli és a távoli környezetben.

A katasztrófaszúnyogok problémája szezonális, előfordulásuk áprilistól (márciustól ritkán) és szeptember végéig tart. Nyár végén és kora ősszel a szúnyogok száma fokozatosan csökken, és a hideg napok beköszöntével tizedelik a katasztrófát okozó szúnyogok populációját.
A mi körülményeink között a szúnyogok úgynevezett baleseteket okoznak. erdei szúnyogok - Aedes nemzetség. Nőstényeik nem a víz felszínén, hanem az ártéri erdőkben és a gátterületek között időszakosan elárasztott nedves sárban vagy nedves talajon tojnak. A kertészeti települések és családi házak okozta helyi kertészeti csapások egész nyáron szúnyog - Culex pipiens. Ezeket a szúnyogokat hordókban és tégelyekben kikelik öntözővízzel, amikor ez a víz több mint 7 napig az üvegekben marad. Ezek a szúnyogok nagyon kellemetlenné teszik az emberek számára, hogy este és éjszaka kint tartózkodjanak, még az Aedes katasztrófa nélkül is. Ezeknek a helyi csapásoknak semmi közük az áradásokhoz.

Forrás: Sládek, J, Sládeková, V: A szúnyogkatasztrófa mint jelentős egészségügyi probléma, 2005, Michalovce: Excel vállalkozás. kft Grafikai tervezés: Media Group, s.r.o.

1. BURIANOVA, B. és munkatársai, Epidemiology 1981,
2. BRESTOVSKÝ, J, Szúnyogszúnyog vagy hogyan védekezhetsz tőle, és hogyan tudunk segíteni, 1997
3. BRESTOVSKÝ, J., A Šaľa kerületben, a Vág folyó medencéjében bekövetkezett vészes szúnyogfajok előfordulásának nyomon követésének értékelése 1997 júliusában - szeptemberében
4. BRESTOVSKÝ, J, ONDRISKA, F, HALGOŠ.J., JALIU, N., A Szlovák Köztársaságban a Morava folyó árterén az árvízi tevékenység során az árvíz okozta szúnyogfajok számának csökkentésére irányuló intézkedések értékelése 1977-ben
5. HRÚZIK, J. és mtsai, Infectology, 1984
6. KLIMG, F. és mtsai., General Medicine 3,1990
7.RAŠKA, K., Epidemiology, 1952
8. Szerzők kollektívája, Vademecum of Veterinary Medicine, 1991
9. Az Állatvilág világa, illusztrált enciklopédia, megjelent: OSVETA, 1978