hasnyálmirigy-gyulladásban

  • elemeket
  • absztrakt
  • a cél:
  • tantárgyak:
  • az eredmények:
  • következtetés:
  • bevezetés
  • Betegek és módszerek
  • betegek
  • Táplálkozási értékelés
  • biokémia
  • Statisztikai analízis
  • Etikai szempontok
  • az eredmény
  • elemeket
  • kérdőívek
  • Antropometriai mérések
  • biokémia
  • vita

elemeket

  • Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás
  • alultápláltság
  • Táplálás

absztrakt

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban (CP) szenvedő betegeknél fokozott az alultápláltság kockázata. A CP-ben szenvedő járóbetegek táplálkozási állapotáról kevés információ található, és nincsenek egyszerű és érzékeny módszerek a veszélyeztetett betegek azonosítására. Ezt a feltáró keresztmetszeti vizsgálatot a CP-vel járó járóbetegek táplálkozási állapotának meghatározására végezték.

tantárgyak:

Ötven krónikus vagy visszatérő akut pancreatitisben (RAP) szenvedő beteg táplálkozási értékelését végezték el. Értékelték a táplálkozási szűrési eszközök pontszámát és az életminőség kérdőívet. Általános megfigyeléseket és a paraméterek közötti összefüggéseket írtak le.

az eredmények:

Harminckilenc betegnek volt CP és tizenegy betegnek RAP. A táplálkozási szűrőeszközök szerint a betegek 28-50% -ánál közepes vagy magas volt az alultápláltság kockázata. A rövid formájú egészségügyi felmérés minden területe szignifikánsan csökkent a CP-ben szenvedő betegeknél (mindegyik P 0,001) a holland standard értékekhez képest. Antropometriai mérések során a betegek jelentős része az 5. percentilis alatt ért el eredményt. A Mini Nutritional Assessment segítségével nem sikerült azonosítani az összes nagyon alacsony antropometriai pontszámú beteget. A jelentős fogyás nem volt érzékeny mutatója a funkcionális károsodásnak.

következtetés:

A CP-ben szenvedő betegeket az alultápláltság veszélye fenyegeti. A jelenleg alkalmazott szűrési módszerek (például a súlycsökkenés) valószínűleg nem lesznek elég érzékenyek ahhoz, hogy azonosítsák az összes olyan testet, akiknek a testösszetétele károsodott és funkciók korlátozottak. Ezért egyes betegek, akiknek tápláltsági állapota objektíve csökken, továbbra sem ismeretesek. CP-ben szenvedő betegeknél ajánlott kiterjedt táplálkozási értékelés.

A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás (CP) a hasnyálmirigy gyulladásos betegsége, amely végül endokrin és exokrin elégtelenséghez vezethet. Az emésztési, felszívódási és anyagcsere-folyamatok romlanak, növelve az alultápláltság kockázatát. 1 Számos jelentés jelezte, hogy az alultápláltság és a fogyás a CP következménye, nem pedig az oka. Midha és mtsai. 4 megállapította, hogy az alultápláltság és a fogyás nyilvánvalóan előrehaladt a CP megjelenése után. A fő tényezők, amelyek hozzájárulnak az alultápláltság kialakulásához a CP-ben szenvedő betegeknél, a fokozott metabolikus aktivitás és a tápanyagok kimerülése. Ez utóbbi több okkal is magyarázható. Először is, a fájdalom csökkentheti az étvágyat és a tápanyagbevitelt. Másodszor, a kompressziós pszeudociszták károsíthatják az étel átjutását. 1 Harmadszor, az alkoholfogyasztást gyakran zavart étrend kíséri, ami növeli a tápanyaghiány kockázatát. Negyedszer, az exokrin hiány a zsír és a fehérjék nem megfelelő emésztéséhez és felszívódási zavarához vezethet, és szorosan összefügg a fogyással. 4 Ötödször, a cukorbetegség kezelésére vonatkozó étrendi korlátozások, akár hasnyálmirigy-diszfunkció okozzák, akár nem, szintén növelik a fogyás kockázatát. 5 A rossz táplálkozás negatív hatással lesz az életminőségre. A CP-ben szenvedő betegek életminősége minden területen romlik az egészséges kontrollokhoz képest. 6, 7

Az alultápláltság kockázatának kitett CP-betegek korai felismerése elengedhetetlen a táplálkozási állapot, a fizikai működés és az életminőség javításához. A CP-ben szenvedő járóbetegek tápláltsági állapotáról világszerte kevés információ található, és nincsenek egyszerű érzékeny módszerek az alultápláltság kockázatának kitett járóbetegek azonosítására. A mindennapi klinikai gyakorlatban az alultápláltság szűrése a CP-ben szenvedő betegeknél a fizikai, a fájdalom és az exokrin elégtelenség monitorozásán alapul. A közelmúltbeli ASPEN-konszenzus szerint az alultápláltság a funkcionális hanyatlással, a testösszetétel változásával és az energiafogyasztás romlásával is társul. 8 Ezért felmerül a kérdés, hogy a jelenleg alkalmazott szűrési módszer kellően érzékeny-e. Ennek a feltáró keresztmetszeti vizsgálatnak az volt a célja, hogy adatokat gyűjtsön a CP-ben szenvedő betegek táplálkozási állapotáról, és értékelje a CP-ben szenvedő betegek alultápláltságának szűrésére gyakran használt paramétereket.

Betegek és módszerek

betegek

Valamennyi beteg ellátogatott a Maastrichti Egyetem Orvosi Központ gasztroenterológiai osztályának járóbeteg-klinikájára, amely a Hollandia déli részén található regionális CP-beutaló központ. A CP diagnózisának a következőkön kellett alapulnia:

- az akut hasnyálmirigy-gyulladás és/vagy visszatérő rohamainak tipikus története

hasnyálmirigy-meszesedés és/vagy hasnyálmirigy-csatornák és/vagy hasnyálmirigy-csatornák és/vagy hasnyálmirigy-atrófia hasnyálmirigy-kalkulációja képalkotó vizsgálatokban (pl. ultrahangvizsgálat, számítógépes tomográfia, endoszkópos retrográd kolangiopancreatikográfia, endoszkópos endoszkópos cholangiopio). 9.

A visszatérő akut pancreatitis (RAP), mint a korai 10. stádiumú betegség diagnózisa három vagy több visszatérő, bizonyított akut pancreatitis támadáson alapult, képalkotó vizsgálatokban tipikus CP-jellemzők nélkül. 11 beteget kizártak, ha: 12 éves korban

A fogantyú erejét (HGS) Jamar hidraulikus dinamométerrel (Sammons Preston Inc., Bolingbrook, IL, USA) mértük. A tárgyak kezükkel testük mellett várakoztak, a fékpad pedig lefelé mutatott. Minden olvasás után három leolvasást végeztek mind a domináns, mind a domináns oldalon, váltakozva. A legmagasabb pontszámot kilogrammban regisztrálták. A domináns oldalon tapadó adhéziós erőt egészséges holland alanyok (n = 1293, 18-89 éves) publikálatlan adataival hasonlítottuk össze. 13.

A testösszetételt bioelektromos impedancia analízissel értékeltük Xitron 4000B komplex bioelektromos impedancia spektrométerrel (Xitron Technologies, San Diego, CA, USA). A zsírmentes tömeget (FFM) a Genfi 14. egyenlet felhasználásával számítottuk az 50 kHz-en mért ellenállás és reaktivitás alapján. Kiszámítottuk a zsírtömeget, a zsírtömeg-indexet (FMI) és az FFM-indexet (FFMI), és összehasonlítottuk Schutz és munkatársai által közzétett értékekkel. 15

biokémia

Valamennyi CP-beteget rutinszerűen (évente legalább egyszer) egy járóbeteg-rendelőben megvizsgálták gyulladás, exokrin elégtelenség, endokrin elégtelenség és tápanyagok hiánya miatt a vér és a széklet gyűjtésével. Az értékelés időpontjában a legújabb laboratóriumi eredményeket a betegek orvosi térképeiből nyerték. A székletmintákban az elasztáz és a szteatokrit sebességét határozták meg a steatorrhoea mértékének mértékeként. A hasnyálmirigy exokrin elégtelenségét 200 μg/g széklet alatti széklet elasztázszintnek minősítették. Endokrin hasnyálmirigy-elégtelenséget diagnosztizáltak nyílt cukorbetegségben (HbA1c> 48 mmol/mol vagy éhomi glükóz> 7,0 mmol/l), másodlagosan a CP okozta hasnyálmirigy-elégtelenség miatt. 17.

Statisztikai analízis

Az adatok elemzéséhez nem paraméteres statisztikákat használtunk. Az SF-36 holland normatív csoport referenciaértékeit használtuk az SF-36 pontszám standardizálásához. 18 A holland értékektől való eltéréseket a T-teszt egy mintájával értékeltük. A referenciaértékek alapján kiszámolták az életkorra és a nemre vonatkozó százalékos pontszámokat MAC, TSF, MAMC, FFMI, FMI és HGS esetében. Ezeket az értékeket használtuk statisztikai elemzésre az alapadatok helyett. Az összes statisztikai kiértékelést a PASW Statistics 18.0 verziójával (SPSS Inc. 2009, Chicago, IL, USA) végeztük.

Etikai szempontok

Valamennyi diagnosztikai vizsgálatot a szokásos ellátás keretében végeztük el. A tanulmányt a Maastrichti Orvosi Etikai Bizottság hagyta jóvá.

az eredmény

elemeket

Összesen 56 beteg teljesítette a CP vagy RAP diagnosztikai kritériumokat és táplálkozási értékelést kapott. Úgy tűnt, hogy hat beteg nem tudott a helyes kezelési dinamikát végrehajtani a kézi társbetegségek miatt, ezért kizárták őket.

A betegek jellemzőit az 1. táblázat sorolja fel. Az átlagos életkor 57,1 év volt (20-81 év közötti tartomány), a hasnyálmirigy-gyulladás megjelenésekor az átlagos életkor 50,9 év volt (13-76 év közötti tartomány), a betegség átlagos időtartama 6,3 év volt (1. tartomány)., 2 - 28, 9 év). A CP vagy RAP diagnózisát a fenti kritériumok alapján 39 (78,0%) és 11 (22,0%) betegnél igazolták. Az etiológia alkoholfogyasztás volt a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegek közül 23-nál (46,0%). Legalább 31 beteg (62,0%) látogatott meg dietetikust, 58,0% pedig orális hasnyálmirigy-kiegészítő enzimeket. A táplálékértékelési adatok azt mutatták, hogy a testtömeg-index (BMI) szignifikánsan csökkent a BMI-vel összehasonlítva a diagnózis felállításakor (24,4 versus 26,1 kg/m2; P 10% szignifikánsan összefüggésben állt a MUST -1-vel (P = 0,015) és az alacsonyabb MNA-pontszámmal (P 10 % testsúlycsökkenés; nem észleltünk különbséget a HGS (P = 0,422) vagy bármely SF-36 domén esetében (minden P> 0,05).

Azok a betegek, akik az izomerő és az állóképesség nyilvánvaló romlásáról számoltak be, szignifikánsan alacsonyabb pontszámot jelentettek a HGS (P = 0,03) és mind a nyolc SF-36 domén (mind P

Az MNA-pontszámok a kor és a nem szerint korrigált százalékos pontszámok alapján: MAC (középső középső kerület), MAMC (középső izomkerület), FFMI (zsírmentes tömegindex) és HGS (fogantyú ereje). A referenciavonalakat MNA = 23, 5 (alultápláltság kockázata) és 10. percentilis értékekkel jelöljük.

Teljes méretű kép

biokémia

Az összes fehérje szint csak kismértékben csökkent (5. táblázat). Egyetlen betegnél sem volt alacsonyabb a teljes szérumfehérje és a transzferrin referenciaértékei. Egy betegnél hipoalbuminémia és egy betegnél predalbumin hiány volt. A fehérje vizsgálatok egyike sem mutatott összefüggést az antropometriai paraméterekkel vagy az MNA-pontszámokkal. Egy betegnél réz- és cinkhiányt találtak. A szelénszint a betegek 55,8% -ában csökkent. Tizenhat (37,2%) beteg elasztázszintje 6, 7. Ezenkívül a betegek jelentős része alacsony vagy nagyon alacsony pontszámot ért el az antropometriai arányban. Ezek az eredmények táplálkozási problémára utalnak ebben a populációban.

A járóbeteg klinikai súlycsökkenés százalékos aránya, a BMI, a laboratóriumi eredmények és a betegség súlyosságának mutatói esetében általában az alultápláltság nyomon követésére szolgálnak. Ezen jelölők némelyikének azonban vannak hátrányai, ha egyetlen szűrőeszközként használják. 19 Adataink valószínűleg ezt megerősítik. Azok a betegek, akiknél a klinikai adatok szerint súlyosabb betegségben szenvedtek, nem romlottak táplálkozás-ellenőrzési eszközeikben, ami azt sugallja, hogy a kevésbé súlyos betegségben szenvedő betegeket is figyelembe kell venni. A fehérjeszint szűrése még csak nem is utalhat, mivel a fehérjehiány elég ritka volt. A BMI szempontjából a 18,5 kg/m2 alatti testtömeg-indexeket szokták használni az alultápláltság határértékeként. Populációnkban 18,5 kg/m2 alatti BMI-t csak három betegnél figyeltek meg, míg sok más betegnél szubjektív és objektív funkcióromlás is tapasztalható. A testsúlycsökkenés százalékos arányát tekintve azoknál a betegeknél, akiknél a diagnózis óta több mint 10% -os súlycsökkenés volt tapasztalható, a táplálkozási szűrőeszközöknél gyengébbek voltak az eredmények, és az antropometrikus skálán szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el, bár a funkcionális méréseket (HGS és SF-36) nem zavarták szignifikánsan.

A táplálékértékelés elengedhetetlen része azonban a fizikai működés. A funkcióvesztés korrelál a rosszabb klinikai eredménnyel, és a sovány testtömeg csökkenését jelzi. 20 Az alultápláltság nemrégiben megjelent definíciói a funkcionális károsodás diagnózisba történő felvételét javasolják. 8, 21 CP-ben szenvedő beteg, akik az izomerő és a fizikai állóképesség jelentős csökkenéséről számoltak be, szignifikánsan alacsonyabb pontszámokat tapasztaltak az SF-36 doménekben, csökkentek az MNA-pontszámok és rosszabb HGS-méréseket értek el. Figyelemre méltó, hogy ezeknek a funkcionálisan károsodott betegeknek csak körülbelül a fele tapasztalt jelentős súlycsökkenést. 20 kg/m2 alatti BMI ritkán volt megfigyelhető a károsodott csoportban. A testösszetétel változása magyarázhatja ezt az eltérést, például az FFM elvesztését és az FM növekedését. Ezért az alultápláltság szűrésénél meg kell határozni a testösszetétel paramétereit.

A táplálkozási értékelés eredményeinek értékelésekor figyelemre méltóan alacsony százalékos pontszámot találtunk az izomtömeg-paraméterekről, mint például az FFMI és a MAMC. A legfrissebb szakirodalom azt sugallja, hogy a csökkent FFMI a műtét utáni gyengébb kimenettel, a krónikus obstruktív tüdőbetegség 22 magasabb mortalitásával, 23 és a hosszan tartó kórházi kezeléssel jár. 24 Az FFMI szintén releváns mérőszám lehet az alultápláltság kockázatára a CP-ben szenvedő járóbetegekben. Bár az egész test összetételének technikája (például a bioelektromos impedancia elemzés) előnyösebb az antropometriai paraméterekkel szemben, a járóbeteg-környezetben a rutinszerű alkalmazás korlátozott. A MAMC esetében kiderült, hogy ez a paraméter az alultápláltság jobb előrejelzője, mint a BMI krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedő betegeknél. 26, 27 A MAMC értékét az alultápláltság kockázatának előrejelzésében a CP-ben még soha nem értékelték.

A HGS mint alultápláltság-szűrő eszköz értéke nem egyértelmű. 28 Bár ebben a vizsgálatban a betegek 20% -a érte el az ötödik percentilis alatti HGS-pontszámokat, nem találtuk azt, hogy a HGS szignifikánsan alacsonyabb lenne azoknál az embereknél, akik 10% -ot meghaladó súlycsökkenést szenvedtek el, vagy összehasonlítani az FFMI percentilis pontszámával. Az izomerő csökkenése nemcsak az izomtömeg csökkenése miatt következhet be. Más tényezők játszhatnak szerepet az izomerőben, például a betegség befolyásolhatja az izomenergia állapotát.

Mint már említettük, az alacsony szérumfehérje-szint szokatlan volt populációnkban, csakúgy, mint az alacsony cink- és rézszint. Van néhány bizonyíték arra, hogy cink- és rézhiány fordulhat elő a CP-ben, de ezek ritkák. 29 Figyelemre méltó, hogy figyelemre méltó számú beteget figyeltünk meg alacsony szelénszinttel. Van Gossum és mtsai. 30 ugyanezt a megfigyelést végezte a CP-betegek populációjában (n = 35). Mivel a szelén szerepet játszik az antioxidánsok működésében, van Gossum et al. arra utalnak, hogy az alacsony plazma szelénszint tükrözi a megnövekedett anyagcsereszükségletet, amely az oxigéngyökök termelését fokozó tényezők, például alkoholfogyasztás hosszú távú kitettségéhez kapcsolódik. Ennek a vizsgálatnak az eredményei azonban nem mutattak szignifikánsan alacsonyabb szelénszintet a CP alkoholos etiológiájú betegeknél. Jelentős pozitív korrelációt figyeltünk meg a szelénszint és az izmokkal kapcsolatos paraméterek (MAMC, FFMI és HGS) és az MNA pontszámok között. Ezeket a megállapításokat nem tudjuk megmagyarázni, de feltételezzük, hogy a szelénszint valamilyen módon összefügg a test összetételével, különösen az izomtömeggel.

Ennek a feltáró keresztmetszeti vizsgálatnak a korlátai a vizsgált betegek sokfélesége és a súlyos társbetegségekben szenvedő betegek jelentős száma. Ezenkívül adatokat kaptak a referencia központ populációjáról, jelezve, hogy a betegség súlyosabb vagy bonyolultabb lehet. További hátrány volt az élelmiszer-bevitelre és az energiamérlegre vonatkozó alapvető információk hiánya. Végül az összes eredmény egyidejű méréseken alapult. Utánkövetési adatok még nem álltak rendelkezésre.