A répától a koronacukorig
A cukrot a házi cukorrépa. Az őszi betakarítás után a répát a szántóföldről hozzák feldolgozásra az AGRANA cukorgyárakba (lásd a képet). Tisztítás és darabolás után a cukrot kivonják a dugványokból. Így lé sűrűsödik, majd kristályosodik. A kapott cukorkristályokat végül centrifugákban választják el a sziruptól. A kész cukrot teljesen automatikusan a fogyasztói csomagokba csomagolják, és fontos élelmiszert és finomságot adnak ki a fogyasztó felé vezető úton. A cukortermelés legfontosabb szakaszai a következők:
- répaszüret
- talajeltávolítás, növényi anyagok szétválasztása, cukorlé kivonása
- gyümölcslé tisztítása/sűrítése
- nem cukros anyagok eltávolítása, víz eltávolítása (szirup tárolása)
- cukor kristályosítása és tárolása
- tiszta cukor előállítása, tárolás nagy silókban, ideális körülmények között
A legkisebb cukorgyár
A cukorrépa kétéves növény az amarant családból származik. A répanövény répalevelekből áll (ezek a betakarítás után a répamezőben maradnak), a répafejből (ez a levelek alapja, és betakarításkor eltávolítják) és a répagyökérből, ill. izzók (ez cukrot tartalmaz). A cukortartalom különösen magas világos helyeken és alacsonyabb sötét helyeken. A rokon cukorrépanövények a takarmányrépa, a cékla és a spenót.
A növekedési szakasz első évében egy savó képződik, az úgynevezett "répa", amelyet cukor előállítására használnak. A teljes vegetációs szakasz után eléri a maximális cukorfelhalmozódást. A cukortartalmú növények (cukorrépa és cukornád) közül a 16–20% -os cukortartalmú cukorrépa jövedelmezőbb. Víztartalma körülbelül 75%. A cukorrépa kétéves termesztett növény, a legnagyobb cukortartalmat ősszel (októberben) érik el a vegetáció első évében. Ebben az időszakban betakarítják, és a cukorrépa sejtekben található cukrot kivonják és kristályosítják.
A betakarítás utáni tárolás során a cukortartalom csökken, ezért a répát gyorsan kell feldolgozni, hogy a lehető legmagasabb cukortermést érjék el. Ennek eredményeként a répafeldolgozásra minden évben szeptember végétől január közepéig kerül sor, ezáltal biológiailag kondicionált betakarítási és feldolgozási rendszer lesz (a "répakampány"), mivel a betakarítási idő klímától függ.
Cukorrépa termesztése és vetése
A cukorrépa-termesztésnek nagyon nagy hagyományai vannak Európában, és az elmúlt években nagymértékben specializált iparággá alakult át. Az AGRANA szerződéses partnerségen alapszik a répatermesztőkkel, amely szabályozza a termesztést, ill. megállapodás szerinti cukorrépa-mennyiség felvétele. Az AGRANA és a cukorrépa-termelők közötti jó együttműködés és hosszú távú partnerség az alapja az optimális hozam elérésének.
Az AGRANY nyerscukor osztálya által januárban szervezett téli találkozók minden cukorrépa-termelő számára lehetőséget kínálnak arra, hogy első kézből szerezzenek szakértői információkat az új növekedési évről. Az AGRANY termelői az összes növekvő régió demonstrációival tárgyalnak a következő év célkitűzéseiről. Ez a gyakorlat szempontjából releváns információt fog nyújtani, amelyet minden termelő kap. A magokat online lehet megrendelni a nyersanyagok információs rendszerén keresztül (ris.agrana.com). Az Ausztriában termesztett vetőmagokat speciálisan a hazai termőhelyek követelményeihez igazítják, és folyamatosan fejlesztik. Éves szerződési találkozókon betakarítási szerződéseket kötnek az AGRANA és az egyes cukorrépa-termelők között.
Amint a hőmérséklet emelkedik és a napok meghosszabbodnak, megkezdődik a cukorrépa vetés. Az időjárástól és a talaj nedvességétől függően a cukorrépa magokat március közepétől áprilisig szállítják a talajba. Körülbelül 100 000 magot vetnek sorba 45-50 cm távolságra. Körülbelül 20 cm-enként egy répamag kerül sorba.
A cukortermelés szakaszai
A cukorrépa-cukor előállítása különböző szakaszokból álló folyamat, amely nagy részben az európai országok többségében zajlik. Ennek a folyamatnak a legtöbb fázisa folyamatosan zajlik. Ennek a folyamatnak a célja egy mikrobiológiailag stabil termék (granulált cukor vagy tárolható szirup) előállítása, amely egész évben tárolható tárolásra (granulált cukor) vagy további feldolgozásra (szirup).
Gyűjtés és tárolás
A cukorrépa betakarítása után a termelők összegyűjtik a betakarított cukorrépát a cukorrépa lerakókon (kültéri hulladéklerakókon), vagy közvetlenül a cukorgyárba szállítják. A gyárban a répa lemérése és kirakása a billenő platformok segítségével (a jármű megdől). Ezt követően a lengő és az állítható magasságú szalagszalagok segítségével a répa felhalmozódik a rúgásokban. Feldolgozásig ott marad. Fontos az optimális tárolási feltételek megteremtése a répák számára, különben a cukorrépa cukortartalma csökken. Az optimális tárolási hőmérséklet -3 és 5 ° C között van. Magasabb hőmérsékleten megnő az anyagcsere-aktivitás, alacsonyabb hőmérsékleten a répa megfagy. Bár a fagyasztott répa feldolgozása problémamentes, a répa tárolás közben nem szabad megolvadni, mivel a későbbi felolvasztás gyors bomláshoz vezet. Az első mosás és a tartályokban történő közbenső tárolás után a répát végül feldolgozásra hozzák.
1. A dugványok elkészítése
A répát csíkokra vágják csíkok formájában, amelyek cukortartalma 16 és 20% között van.
2. Lé beszerzése
A cukrot a dugványokból meleg vízzel (kb. 70 Celsius fok) ellenáramú folyamatban mosják ki - a dugványokat alulról felfelé szállítják a vízáramhoz - (extrakció). Nyers levet állítanak elő. Körülbelül 98 százaléka tartalmazza a répában található cukrot, valamint a répából származó szerves és szervetlen anyagokat (úgynevezett "nem cukros anyagokat").
3. Tisztítsa meg a levét
A nyers gyümölcslében található nem cukoranyagokat megköti és kicsapja a mésztej és a szén-dioxid természetes anyagainak hozzáadása, amelyeket maga a mésznövény termel.
4. Szűrés
A kicsapódott oldhatatlan, nem cukros anyagokat és a mészt szűrési eszközökben szűrjük le. A szűrletet tiszta levének nevezzük, a szűrőn lévő maradék telítő iszap. Ez egy értékes műtrágya, amelyet a talaj trágyázására használnak.
5. A gyümölcslé koncentrálása
A könnyű levet többlépcsős bepárlási folyamatban koncentrálják. Ez nehéz levet eredményez. A cukor előállításához nagy mennyiségű energia szükséges, amelyet a saját erőműve működtet. A nagynyomású kazánokban előállított gőzt saját áramtermelésére használják fel turbogenerátorokban. A turbinákból származó hulladék gőzt technológiai gőzként (kapcsolt energiatermelésként) használják az elpárologtató melegítésére.
6. Kristályosítás
A nehéz gyümölcslevet vákuumban tovább főzik a főzőgépekben. A kristályosodást finomra őrölt cukor hozzáadása ("magv") indítja el. További koncentrálás után a kristályok a kívánt szemcseméretre nőnek.
7. Centrifugálás
A cukorkristályokat centrifugálással választják el a sziruptól. Az elválasztott szirupot további két kristályosítási szakasznak vetjük alá.
8. Cukor
Az így kapott kristálytiszta cukor fehérnek tűnik, amikor a fény szétszóródik a kristályokban. A fehércukor szacharóztartalma legalább 99,7 százalék. A többi de facto nedvesség.
9. Cukor szárítás
A fehér cukrot légárammal szárítjuk, lehűtjük és silókban tároljuk. Különböző formában, a háztartások vagy az ipar számára csomagolva, mint fontos étel és csemege, útnak indul a fogyasztóhoz.
10. Melasz
A kristályosítás utolsó szakaszában képződő centrifugált szirupot melasznak nevezzük. A melasz cukrot tartalmaz, amely már nem képes kristályosodni (6–9% répacukor), és a cukorrépából származó oldhatatlan, nem cukros anyagokat. A melasz az élesztő- és takarmányipar, valamint az alkoholtermelés minőségi alapanyaga.
11. Dugványok
Diffúzióban történő kimosás, mechanikus préselés és melasz hozzáadása után a dugványokat szárítódobokban szárítják, majd pelletálják (préselik) és takarmányként értékesítik.