549/2003 Coll.
TÖRVÉNY

az igazságügyi tisztviselőkről

igazságügyi tisztviselő

Módosítás: 757/2004 Coll.

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényről határozott:

1. bek
Téma
2. bek
Bírósági hivatalnokok

(1) Az igazságügyi tisztviselők köztisztviselők, akik megfelelnek egy külön törvény követelményeinek.

(2) Az igazságügyi tisztviselők

a) vezető igazságügyi tisztviselők,
b) hivatalvezetők,
c) pártfogó felügyelő és közvetítő tisztviselők.

(3) A magas rangú bírósági hivatalnok funkciót az töltheti be, aki a Szlovák Köztársaság egyik egyetemének jogi karán másodfokú jogi egyetemi diplomát szerzett, vagy rendelkezik külföldi egyetem által elismert diplomával2) és ki jó karakter (4. bekezdés).

(4) E törvény alkalmazásában az a személy, akit törvényesen elítéltek szándékos bűncselekmény, különösen súlyos szándékos bűncselekmény esetén pedig a köztisztviselő hatalmával való visszaélés bűncselekménye, a bűncselekmény miatt megvesztegetés és más indokolatlan előny elfogadása, a megvesztegetés és a közvetett korrupció bűncselekménye az a személy is, akinek az ilyen bűncselekményért elítélt ítéletét felszámolták, vagy úgy tekintik, mintha őt nem ítélték el ilyen bűncselekmény miatt 3) Az integritást a bűnügyi nyilvántartás három hónapnál nem régebbi átirata bizonyítja. 4)

(5) A bírósági titkár feladatát az töltheti be, aki külön törvény szerint teljes középfokú végzettséget szerzett.

3. bek
Vezető bíró

(1) A vezető bíró tisztviselő e törvény által biztosított mértékben jogosult bírósági cselekményeket végrehajtani polgári bírósági eljárásokban, büntetőeljárásokban, csődeljárásokban és a bíróság egyéb tevékenységeiben.

(2) A magas rangú igazságügyi tisztviselő cselekményei:

a) intézkedés és döntéshozatal az e törvény által biztosított mértékben,
b) az ügy ténybeli és jogi elemzése,
c) a bíróság egyéb cselekményei.

(3) A bíró az eljárást és a döntést írásban megbízhatja a magas rangú igazságügyi tisztviselővel

a) a dolgok meghatározott tartományában, a munkarend szerint, 6)
b) egy adott esetben.

(4) Ha egy bíró felhatalmazta az igazságügyi tisztviselőt a (3) bekezdés szerinti levél szerinti cselekmény végrehajtására b) pontja alapján az igazságügyi tisztviselő kérheti a bírót az ügy lefoglalására, ha a cselekmény erre nincs felhatalmazva, vagy ha ez törvénybe ütköző cselekedet.

(5) A magas rangú igazságügyi tisztviselő a bíró felhatalmazása alapján önállóan jár el és dönt. Az engedély a munkarend része6) vagy a bírósági irat része.

(6) A bíróhoz rendelt ügy ténybeli és jogi elemzését egy magas rangú igazságügyi tisztviselő végzi el, további eljárás iránti javaslattal, hivatkozva azoknak a bíróságoknak a jogi, irodalmi és ítélkezési gyakorlatára, amelyekből merített.

Magas rangú igazságügyi tisztviselő aktusai

(1) Az előkészítő közszolgálat vezető igazságügyi tisztviselője az e törvény szerinti cselekményeket végezhet, az ügy eldöntésére vonatkozó felhatalmazás mellett.

(2) Az a magas rangú igazságügyi tisztviselő, akivel szemben külön cselekmény miatt büntetőeljárást vagy fegyelmi eljárást indítottak, 1) érvényes döntésig az e törvény szerinti cselekményeket végezhet, az ügyben döntési jog mellett.

(3) A magas rangú bírósági hivatalnok adatokat vezet be a cégnyilvántartásba, rögzíti azok változását, vagy nem felel meg a külön törvény szerinti bejegyzésre irányuló javaslatnak.

A polgári eljárásban egy magas rangú igazságügyi tisztviselő jár el és dönt a bíró felhatalmazásáról

a) a fizetési meghagyás kibocsátásának iránti kérelemről, ideértve a késedelmes felszólalásról szóló határozatot, az indoklás nélkül benyújtott felszólalást, illetéktelen személy által benyújtott felszólalást és a fizetési megbízás törlését,
b) csekk megrendelés iránti kérelem és váltó megrendelés, ideértve a késedelmes kifogásokról szóló határozatot,
c) az öröklési eljárásokban, kivéve

1. az örökösök közötti vita az öröklési jog felett,
2. az ügy elkobzása egy meghatalmazott közjegyzőnél,
3. az ügyet az eljárás kiegészítésére vagy a határozat módosítására vonatkozó utasítással közölje közjegyzővel,
4. az örökösödési eljárások vagy azok részei, amelyek külföldön találhatók,
5. örökösödési eljárás olyan örökhagyó után, aki külföldön halt meg vagy külföldi volt,
6. az öröklés felszámolásának szabályai,
7. a bíróság engedélye az eladási örökösök vagy más intézkedések megtételére,

d) őrizetben,
e) dokumentumok beváltása,
f) egyeztetés útján,
g) végrehajtási eljárásokban külön rendelet8) alapján, kivéve a kalapács bíróság általi jóváhagyását,
h) a kiskorú gyermekek nevelésére vonatkozó határozat végrehajtása, a munkabérből történő levonással történő végrehajtás, követelés elrendelése, ingó vagyon értékesítése, dolog elkobzása iránti eljárásban,
i) bírósági követelésekről szóló határozat végrehajtása iránti eljárásban külön rendelet alapján.9)

A polgári bírósági eljárásban a magas rangú igazságügyi tisztviselő a bírói felhatalmazás alapján is dönt

a) fegyelmi bírság,
b) szakértő, tolmács és tanú,
c) a bizonyítási költségek előlegei,
d) bírósági díjak,
e) mentesség a bírósági illetékek alól,
f) a beadás hibáinak megszüntetése,
g) külön rendelet szerinti intézkedések, 10)
h) az öröklési ügyintéző kinevezése,
i. a bíróság joghatósága és hatásköre,
j) képviselő kinevezése az eljárásban részt vevő félhez, 11)
k) a beavatkozás elfogadhatósága,
l) az eljárás felfüggesztése,
m) az ügyek egyesítése közös fellépés céljából,
n) módosító határozat kiadása,
o) az eljárásban részt vevő fél cseréjének elismerése egy másik fél eljáráshoz való csatlakozásáról,
p) a kérelem módosításának elfogadása,
r) egyéb eljárási határozatok.

A polgári eljárásban egy magas rangú igazságügyi tisztviselő gyakorolja

a) kérelmek,
b) a bírósági irat rekonstrukciójával kapcsolatos cselekmények,
c) a meghallgatás előkészítésével kapcsolatos cselekmények,
d) a mulasztási ítélet, az ítélet elismerés vagy lemondás útján történő kiadásának feltételeinek meghatározása,
e) a csőd kikiáltásának feltételeinek megállapítása,
f) a bizonyítékok értékelésének elkészítése a bizonyítékok végén,
g) döntések előkészítése a bíró számára,
h) végrehajtási eljárásban jár el,
i. a fellebbviteli bírósághoz vagy a fellebbviteli bírósághoz benyújtandó bírósági irat előkészítésével kapcsolatos cselekmények,
j) adminisztratív ügyekben hozott döntési ügy előkészítése,
k) egyéb eljárási cselekmények.

(1) A büntetőeljárásokban egy magas rangú igazságügyi tisztviselő bírói felhatalmazás alapján jár el és dönt

a) a büntetőeljárás szempontjából releváns ügy visszaszolgáltatása az érdemi határozat érvényességét követően,
b) a büntetőeljárás költségei,
c) ügyvéd kinevezése,
d) szakértő, tolmács és tanú,
e) a fogva tartás és a büntetés beszámítása,
f) gyám kijelölése a károsult számára, ha a károsult törvényes képviselője nem tudja gyakorolni jogait.

(2) A büntetőeljárásban a magas rangú igazságügyi tisztviselő gyakorolja

a) a vád és a bírósági iratok kézbesítésére irányuló cselekmények,
b) kezeli a kéréseket,
c) a szankciók, védintézkedések és szankciók végrehajtásához szükséges intézkedések,
d) a bírósági iratok rekonstrukciójával kapcsolatos cselekmények,
e) a főtárgyalás és egyéb meghallgatások előkészítése, ideértve az előkészítő eljárás során a bizonyítékok értékelését,
f) döntések előkészítése,
g) egyéb eljárási cselekmények.

9. bek
Anyakönyvvezető

(1) A bírósági titkár e törvény által biztosított mértékben jogosult a bíróság polgári bírósági eljárásban, büntetőeljárásban, csődeljárásban és a bíróság egyéb tevékenységében eljárni.

(2) A hivatalvezető eljárása a következő:

a) intézkedés és döntéshozatal az e törvény által biztosított mértékben,
b) a bíróság egyéb cselekményei.

(3) A bíró írásban felhatalmazhatja a hivatalvezetőt a döntéshozatalra

a) a dolgok meghatározott tartományában, a munkarend szerint, 6)
b) egy adott esetben.

(4) A hivatalvezető a munkabeosztás részét képező bírói felhatalmazás alapján függetlenül jár el.

A hivatalvezető aktusai

(1) A hivatalvezető cselekményeire a (3) bekezdés kivételével a 4. szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az igazságügyi titkár bírói felhatalmazás alapján jár el és dönt polgári bírósági eljárásban

a) őrizetbe vételi eljárásban,
b) kiskorúak gondozásában,
c) gyám kinevezése iránti eljárásban, cselekvőképességtől megfosztott vagy korlátozott cselekvőképességű személyek, valamint távollévő és ismeretlen személyek esetében,
d) az apaság megállapítására irányuló eljárásban a szülők hozzájáruló nyilatkozatával.

(3) A hivatalvezető polgári bírósági eljárásban eljárhat

A hivatalvezető különösen a büntetőeljárások során

a) dokumentumokat kell benyújtania a feltételes szabadlábra helyezésről, a tevékenység eltiltásának, a tartózkodási tilalom büntetésének hátralévő részéről való feltételes lemondásról szóló igazolás meghozatalához, valamint a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának és a felszámolásának módjának megváltoztatásáról szóló határozat dokumentumai meggyőződés,
b) értesítést küld a feltételes szabadlábra helyezésről és az ítélet eltávolításáról,
c) jelentést tesz a bűnügyi nyilvántartásba,
d) biztosítja az összejátszásos őrizetben lévő vádlottak levelezésének ellenőrzését,
e) részt vegyenek a vádlottak összejátszásos őrizetben tett látogatásain,
f) az érvényességi és végrehajthatósági záradékot meg kell jelölni az ítélet másolatában,
g) felmérési munka,
h) az ügy irataiból ismert tények hivatalos igazolásainak kiadásával kapcsolatos munka.

12. bek
Pártfogó és közvetítő tiszt

(1) A pártfogó felügyelő és a mediációs tisztviselő külön törvényben meghatározott mértékben jogosult próbaidő és közvetítés végrehajtására.

(2) A pártfogó felügyelő és a közvetítő tisztségviselő funkciójának ellátásának előfeltételeit és tevékenységi körét külön törvény állapítja meg.

13. bek
Az igazságügyi tisztviselők képzése

(1) A bíróságon az előkészítő közszolgálatot ellátó igazságügyi tisztviselő köteles részt venni szakmai képzésben.

(2) Az igazságügyi tiszt kiképzésének célja az e törvény szerinti tevékenységek elvégzéséhez szükséges speciális képesítési feltételek megszerzése. A végrehajtó a képzést a szolgáltató iroda által kijelölt oktató felügyelete mellett végzi.

(3) Az igazságügyi tiszt kiképzésére kerül sor

a) adaptív indukciós tréning,
b) adaptív előkészítő képzés.

(1) Az igazságügyi tisztviselők adaptív felvételi képzése három hónapig tart. Az illetékes bíróság elnökével folytatott interjúval fejeződik be, oktató részvételével.

(2) Az adaptív alapképzés célja az ismeretek megszerzése

1. a Szlovák Köztársaság területi és közigazgatási szervezete,
2. az állami szervek szervezete és felépítése,
3. bíróságok, illetékességük, szervezetük és vezetésük,
4. megítéli státuszukat és az igazságszolgáltatás teljesítését,
5. a bírósági napirend kezelése,
6. munkarend,
7. működési szabályok,
8. a közigazgatási eljárásról szóló törvénykönyv,
9. a minősített információk jogi védelme,
10. az információk nyilvános hozzáférése.

(3) Az adaptív előkészítő képzés három hónapig tart. Az e törvény szerinti képesítési vizsga elvégzésével zárul.

A vezető bírósági hivatalnok számára az adaptív előkészítő képzés célja a terület részletes ismereteinek megszerzése

1. Alkotmányjog, büntetőjog, polgári jog, kereskedelmi jog, közigazgatási jog, nemzetközi jog és munkajog,
2. a bíróságok ítélkezési gyakorlata,
2. a törvény alkalmazása a bíróság döntéshozatali tevékenységében,
3. a bíróság egyéb tevékenységei,
4. a köztisztviselő tisztsége a közszolgálati és szolgálati előírások teljesítése során,
5. a köztisztviselő etikai kódexe,
6. a vezető igazságügyi tisztviselő jogállása, tárgya és követelményei,
7. bírósági munka szervezése, bíróval való együttműködés és a bírói napirenden szereplő cselekmények végrehajtásának módja.

A hivatalvezető számára az adaptív előkészítő képzés célja a terület részletes ismereteinek megszerzése

1. a jog alapjai,
2. Személyzeti szabályzat,
3. a bírósági munka megszervezése és a bírói napirenden szereplő cselekmények végrehajtásának módja,
4. a hivatalvezető státusza, tárgya és követelményei a hivatalvezető feladatainak ellátásához.

A pártfogó felügyelő és a mediációs tisztviselők számára az adaptív előkészítő oktatás célja a terület részletes ismereteinek megszerzése

1. büntetőjog,
2. alkotmányjog, valamint alapvető jogok és szabadságok,
3. társadalmi jog és szociológia,
4. a bírósági munka szervezése és a cselekmények külön szabályozás szerinti végrehajtásának módja,
5. Személyzeti szabályzat.

Minősítő vizsga
és a Minősítő Bizottság
18. bek

(1) A képesítési vizsga (a továbbiakban: "vizsga") célja annak ellenőrzése, hogy a végrehajtó rendelkezik-e elegendő és átfogó elméleti ismeretekkel az e törvény szerinti képzés során, és képes-e azokat a bíróságon alkalmazni. A vizsga átfogó értékelést tartalmaz az igazságügyi tisztviselőnek a képzés során végzett feladatainak ellátásáról, amelyet a tréner írásban fog elvégezni.

(2) A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsga mindkét részét általában ugyanazon a napon tartják. A szolgálati iroda a vizsga időpontját az előkészítő közszolgálat utolsó hetében, legkésőbb annak időtartamának utolsó napján határozza meg. A Hivatal legkésőbb egy hónappal a vizsgálat időpontja előtt írásban értesíti a végrehajtót a vizsgálat időpontjáról.

(1) A vizsgát az igazságügyi tisztviselő az illetékes bíróságon létrehozott minősítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) előtt végzi. A Bizottság öt tagból áll, közülük három bíró, kettő állandó köztisztviselő. A bírák és köztisztviselők közül az illetékes regionális bíróság elnöke nevezi ki őket.

(2) A Bizottság akkor határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. A bizottság többségi szavazással dönt a vizsgálat eredményéről. Tagjai szavazáskor nem tartózkodhatnak. A vizsgálat eredményét írásbeli sorrendben kell értékelni, a "sikeres" vagy "nem sikerült" szóval, és a Bizottság elnöke a vizsgálatot követően haladéktalanul értesíti a végrehajtót.

(1) Ha a végrehajtó a vizsga napján ok nélkül vagy indoklás nélkül nem jelenik meg, a bizottság határozatot hoz a "sikertelen" értékeléssel.

(2) A vizsga sikeres befejezése után a szolgálati iroda igazolást állít ki a bírósági hivatalnok számára a vizsga teljesítéséről, a szolgálati iroda vezetője pedig az azt követő naptól kezdve bírósági titkárt jelöl ki az állandó közszolgálathoz. amikor a vizsgálatot elvégezték.

(3) A vizsgán elbukott bírósági titkár csak egy alkalommal ismételheti meg a vizsgát az illetékes területi bíróság elnökének egyetértésével. A végrehajtónak a vizsgálat elmulasztásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kérnie kell az újbóli vizsgálatot. Az illetékes regionális bíróság elnöke a kérelem kézbesítésétől számított 15 napon belül dönt az ismételt vizsgálat lehetőségéről.

(4) Az újbóli vizsgálatot a végrehajtó legkorábban három hónap elteltével, de legkésőbb annak sikertelen befejezésétől számított hat hónapon belül végezheti. A vizsga megismétléséig a végrehajtó az előkészítő közszolgálatban van.

(5) Az ismételt vizsgára a vizsgára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(6) Ha az igazságügyi tisztviselő az ismételt vizsgát nem teljesítette, vagy 15 napon belül nem kérte annak elvégzésének lehetőségét, közalkalmazotti jogviszonyát külön szabályozás szerint meg kell szüntetni.

21. bek
Az igazságügyi tisztviselők képzése
az állandó közszolgálatban

(1) Az az igazságügyi tisztviselő, aki állandó bírósági szolgálatot teljesít a bíróságon, köteles részt venni a tevékenysége elvégzéséhez szükséges szükséges ismeretek fejlesztését és kiegészítését célzó képzésben.

(2) Az oktatás módját és formáit külön rendelet szabályozza.

Közös, átmeneti
és záró rendelkezések

(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírósági tisztviselők jogviszonyaira külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 1)

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az igazságügyi tisztviselők eljárására és döntéseire külön szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. 16)

(1) Az a magas rangú igazságügyi tisztviselő, aki e törvény hatálybalépésének napjától kezdve vezető igazságügyi tisztviselői tevékenységet végez, e törvény alapján vezető igazságügyi tisztviselőnek tekintendő; 4. § (4) bekezdése szerinti kizárás a döntéshozatalból Az 1. cikk nem vonatkozik azokra a magas rangú igazságügyi tisztviselőkre, akik a hatályos rendeletek alapján cselekményeket végeznek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vezető igazságügyi tisztviselő az e törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül köteles a 17. § szerinti képesítési vizsgát elvégezni, ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonya az előkészítő közszolgálat lejártával megszűnik. .14)

(3) E törvény alapján bírósági titkárnak kell tekinteni azt a bírósági titkárt, aki e törvény hatálybalépésének napján külön szabályozás szerint bírósági titkár, 1).

(4) Az e törvény alapján vezető bíró tisztviselő által végzett szakvizsgának minősül a hivatásos bírói vizsga, az ügyészi vizsga, az ügyvédi vizsga, a közjegyzői és a kereskedelmi ügyvédi szakvizsga is.

25. bek
A rendelkezés hatályon kívül helyezése

Művészet. Törvény I. sz. 425/2002 Coll. törvény magas rangú tisztviselőiről és a törvény módosításáról. 335/1991. a bíróságokról és a bírákról, annak módosított formájában.

26. bek
Hatékonyság

Ez a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.

Törvény. 757/2004. Sz. cikk kivételével 2005. április 1-jén lép hatályba. I 23. bek. 2. sz., Amely 2005. szeptember 30-án lép hatályba, és az Art. XI., Amely 2005. január 1-jén lép hatályba.
Rudolf Schuster ban ben. r.
Pavol Hrušovský ban ben. r.
Mikuláš Dzurinda ban ben. r.