tudja

Részvény

Hallottál valamit a pneumoconiosis nevű állapotról? Ez egy betegség, vagy egy olyan betegségcsoport, amely általában néhány veszélyes anyaggal való hosszú távú emberi érintkezés alapján keletkezik. Különböző anyagok károsíthatják a tüdőt és több egészségügyi problémát okozhatnak. Így a tüdőgyulladást különböző tüdőbetegségek közé soroljuk, mint például a veszélyes tüdőgyulladás, alattomos tüdőrák vagy kevésbé ismert tüdő-emfizéma vagy mesothelioma. A következő cikkben megvizsgáljuk, mi okozza a pneumoconiosist, hogyan nyilvánul meg és hogyan kezelik.

Miért fordul elő ez a betegség?

Pneumokoniózis alatt nem fertőző tüdőbetegséget értünk, amely az ásványi por szervetlen részecskéinek belégzéséből származik. Ez krónikus gyulladásos változásokat okoz a tüdőben, megzavarja azok működését és különféle légzési nehézségeket okoz. Megkülönböztetünk különböző típusú és formájú pneumokoniózist, például annak alapján, hogy milyen részecskék okozzák a betegséget. A leggyakoribb az úgynevezett szilikózis, amelyet a szén-dioxiddal való érintkezés okoz. Ezekkel a részecskékkel a por gyulladást okoz a tüdőben, majd diszfunkcionális kötőszövet következik. A pneumokoniózis magában foglalja az azbesztózist is, amelynek oka az azbesztszemcsék belégzése.

Az antracózt a szén belégzése, a talkózt a magnézium-szilikát, az aluminózt pedig a tüdő alumíniumporral porolja. Ugyanakkor a különféle részecskék és anyagok belégzése által okozott egyéb betegségek is ide tartoznak. A pneumoconiosist általában foglalkozási betegségnek vagy szakmai tüdőbetegségnek osztályozzuk. A legveszélyeztetettebbek azok az egyének, akik szakmájukban vagy munkakörnyezetükben sokáig érintkeznek különféle említett és egyéb kockázatos porszemcsékkel. A férfiak vannak nagyobb veszélyben, például bányászok, porcelángyártók, üvegcsiszolók, alumíniumötvözetből dolgozók és hasonlók.

Hogyan nyilvánul meg a pneumoconiosis?

A pneumokoniózis akut formát is ölthet, de általában krónikus. Nagyon hosszú ideje fejlődik, akár 20 évig is békésen. Az adott betegség, annak tünetei és lefolyása a különféle kockázati részecskék belégzésének idejétől és mennyiségétől függ, de ezen részecskék alakjától vagy méretétől is. A pneumokoniózis két alapvető típusra oszlik, nevezetesen a kollagénre és a nem kollagén pneumokoniozisra. A nem kollagéneket a szalag meglehetősen lassú lefolyása és nem progresszív képződése jellemzi. Ez például antracózis. A kollagén pneumoconiosis gyakran agresszívebb, és nagy mennyiségű kötőszövetet termel a tüdőben. Ez a helyzet az említett azbesztózissal. A pneumoconiosis tünetei nagymértékben függenek a betegség konkrét típusától, de általában különféle tüdő- és légúti problémák jelentkeznek.

A betegség hosszú távon egyáltalán nem nyilvánulhat meg. Fokozatosan azonban légzési nehézség, légszomj vagy száraz és irritáló köhögés jelenik meg. A köhögés azonban gyakran nem produktív, és köhögés nem fordul elő. A mellkasi fájdalom szintén kísérő tünet. Ezt követően általános tünetek, például túlzott fáradtság vagy kimerültség, későbbi szakaszokban pedig láz vagy étvágytalanság adódhatnak. A tüdő diszfunkciója és az elégtelen oxigénellátás miatt a bőr, az ajkak és a körömágy egyes részei elkékülhetnek. A betegség előrehaladtával más nehézségek és szövődmények, például szívproblémák is kialakulhatnak.

Érdekelni fogja

Mik azok az autoimmun betegségek? Meg lehet gyógyítani őket?

    52 4
  • 2020.11.11

TOP gyógynövények az epehólyag problémáira: amelyeket a gyógynövényes szakemberek ajánlanak?

    71 4
  • 2020.02.02

A kezelés lehetséges?

A pneumokoniózis diagnosztizálásakor figyelemmel kell kísérni a specifikus tünetek jelenlétét, és különösen azt, hogy a hosszú távú nehézségekkel küzdő beteg kapcsolatba került-e veszélyes anyagokkal. Különböző vizsgálatok lehetnek hasznosak, például CT vagy a tüdőröntgen. A tüdő kapacitása spirometriával ellenőrizhető. Ha az egyénnél a pneumoconiosis bármelyikét diagnosztizálják, fontos a megfelelő kezelés mielőbbi megkezdése. Ez a betegségcsoport általában visszafordíthatatlan és pusztító jellegű, és nem gyógyítható meg teljesen. A kezelés elsősorban tüneti. A gyógyszerek segítenek enyhíteni a betegség kísérő tüneteit, lelassítják annak kialakulását vagy megakadályozzák a szövődményeket.

Különböző oxigénterápiák és légzési gyakorlatok hasznosak, és súlyos esetekben tüdőátültetés is lehetséges. Alapvető fontosságú, hogy a beteg ne legyen továbbra is magas kockázatú környezetben, vagyis például munkahelyet váltson, vagy ne dohányozzon. A tüdőgyulladás kapcsán elsősorban ezen súlyos tüdőbetegségek megelőzésére kell gondolni. A megelőzés magában foglalja a védőfelszerelések elsődleges alkalmazását, ha poros és veszélyes környezetben dolgoznak, és ha lehetséges, minimalizálják az ilyen környezetben való tartózkodást.

A cikk szerzője

Nikol Turková

- a cikk további cikkei
3 megjegyzés elrejtése

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Még nem regisztrált?

Pavlína Vaksmundská 16.10.20 15:46

Nehéz elolvasni. Nos, hidd el, az egészség a legfontosabb .

Ľubica Šťastná 17.10.20 06:32

Nagyon kellemetlen betegség, visszafordíthatatlan és romboló jellegű!