nagy

A pszichológia számos elméletet tartalmaz, amelyek az emberi fejlődés különböző dolgaira összpontosítanak. Az egyik legérdekesebb irány az ember személyiségének, azaz jellemzőinek leírása. Sok elmélet működik ebben az irányban, de az egyik legismertebb az Öt nagy modell (Big Five), amely szerint minden ember öt alapjellemző alapján írható le statisztikai módszerekkel.

A Big Five 1949 óta fejlődik, amikor D.W. Hal. E modell eredeti célja a magyarázat volt az egyén személyiségének hatása tanulmányi sikereire. A modellt később Smith, Goldberf, McCrae és Costa fejlesztette ki. A Big Five az egyik legsikeresebb pszichológiai fogalom.

Jellemzők az öt nagy alapján

A nagy ötöt alkotó sajátosságok a következők neurotizmus, extraverzió, nyitottság a tapasztalatokra, barátságosság és lelkiismeretesség. Ezen tulajdonságok mindegyikének vannak bizonyos tulajdonságai alatta. Magyarán gyakran az OCEAN vagy a CANOE betűszó alatt vannak elrejtve. Az elmélet szerint az ötös nagy tulajdonságai az emberek nyelvének részévé válnak. Azokat az embereket, akik nincsenek hajlamosak egyik alapvető tényezőre sem, alkalmazkodóképesnek vagy mérsékeltnek tekintik. Felkészületlenül, kiszámíthatatlanul vagy kiszámítva cselekedhetnek.

Neuroticizmus hajlamosak olyan kényelmetlenségek könnyű megtapasztalására, mint a düh, a depresszió vagy a szomorúság és a kiszolgáltatottság. A neurotika tényezője megkülönbözteti az érzékeny és ideges embert, valamint a magabiztos és biztonságos embert. A neurotikus emberek impulzívabbak és sokkal kevésbé ellenállnak a stressznek. A neurotizmus az érzelmi stabilitás bizonyos fokát és az impulzusok ellenőrzését is jelenti. Az ilyen emberek a hétköznapi helyzeteket fenyegetőnek is értékelhetik. Mivel a negatív érzelmek sokáig megmaradnak bennük, gyakran rossz kedvük van. Pesszimistán viszonyulnak a munkához. Neurotizmusuk azt jelenti, hogy nem mindig gondolkodnak egyértelműen, nem tudnak dönteni, sok negatív dolgot tapasztalnak az életben. Könnyen feldühíted őket. Az ilyen embert onnan fogja felismerni, hogy mindentől fél, nehezen viseli a stresszt, és gyakran megváltoztatja a hangulatát. A stabil ember állhatatosnak, de közömbösnek is tűnhet. Azok az emberek, akik érzelmileg kevésbé stabilak, nem szeretnek alkalmazkodni, nem szeretik a változásokat, és visszafogottnak tűnnek, gyakran még egocentrikusak vagy elveszettek.

Nyitottság az élményekhez két ellentétes tulajdonságot tartalmaz, függetlenül attól, hogy az ember ötletes/kíváncsi, szemben a következetes és óvatos. A nyitottság magában foglalja a művészet, a kíváncsiság, a kreativitás, a képzelet vagy a sokszínű tapasztalat értékelésének képességét. A szellemi kíváncsiság mértékét tükrözi. A nyitott emberek nyitottabbak az érzelmeikre, kreatívabbak és kevésbé konvencionálisak. Gyakran sok ötletük van, összetett szavakat használnak. Nagyon gyakran a nyitottság írja le, hogy az ember mennyire tudja felhasználni képzeletét, vagy független. Ez a funkció megmagyarázza, miért vannak olyan emberek, akik nyitottak sok tevékenységre, és nem szeretik a rutint. Ha azonban egy személy túl nyitott, akkor az emberek gyakran céltalannak tartják. A nyitott emberek intenzív, gyakran szélsőséges tapasztalatok keresésével törekszenek az önmegvalósításra. Azok az emberek, akiknek alacsony a nyitottsága, kitartás révén keresik a kiteljesedést. Gyakran pragmatikusak, tények vezérlik, zártak. Magukat olyan embereknek írják le, akiknek nincs jó fantáziájuk. Megnehezíti számukra az elvont elképzelések megértését. A pszichológusok azonban még mindig nem értenek egyet teljesen a nyitottsági tényező értelmezésében.

Barátság különbséget tesz egy barátságos vagy együttérző és egy igényes és magányos ember között. A barátságosság képessége az együttérző és együttműködő képesség, a mások gyanúja helyett. Az ilyen személyek nagylelkűek, megbízhatóak, segítőkészek, hajlandók kompromisszumra. Általában nagyszerű vezetők, mindig találnak időt másokra. A barátságosság azt is méri, hogy az ember megbízható-e vagy sem. A túl barátságos egyéneket naivnak vagy másoknak alárendeltnek tekintik, a barátságtalanokat viszont igényes embereknek. Megbízhatatlannak tűnnek a környezetükben. Érdeklődésüket minden más elé helyezik. Nem érdeklik őket más emberek, néha tudatosan sértik is őket.

Lelkiismeretesség megkülönbözteti a hatékonyságot és a szervezettséget a komolytalanságtól és a gondtalanságtól, mint az ellentétes tulajdonságoktól. A lelkiismeretesség alapvetően szerveződési hajlam. Ez a minőség bizonyítja az önfegyelmet, a céltudatosságot, az erős akaratot, a megbízhatóságot, a magas követelményeket, ugyanakkor a határozott tervek előnyben részesítését a spontán viselkedéssel szemben. A lelkiismeretes emberek mindig készen állnak, szeretik a rendet, betartják az ütemtervet, vagy odafigyelnek a részletekre. Összekapcsolódik azzal, hogy az emberek hogyan irányítják és kezelik impulzusukat. A fiatal felnőttek gyakran lelkiismeretesek. A lelkiismeret szintje az életkor növekedésével általában csökken. Ha egy személy túl lelkiismeretes, a környezete makacsnak és megszállottnak érezheti. A túlzott lelkiismeretesség ellentéte egy rugalmas, spontán ember, akit gyakran megbízhatatlannak tartanak. A személyes holmikban rendetlenség van, kerülik a kötelezettségeket, vagy visszaviszik a dolgokat az eredeti helyükre.

Extraverzió a tevékenységek szélessége jellemzi. Szocialitásként, kommunikativitásként, optimizmusként értendő. Ez magában foglalja az olyan tulajdonságokat is, mint az érzések kifejezése, aktivitás, az önérvényesítés, az emberekkel való kommunikáció képessége, az asszertivitás vagy az impulzivitás képessége. Az alapvető jellemző megoszlik az energikus és társas emberek, valamint a mások iránti visszafogott vagy magányos emberek között. Az intravénás emberek pozitívan viszonyulnak más emberekhez, élvezik a társas interakciókat, gyakran tűnnek tele energiával. Szeretnek beszélgetni és lelkesek. Jól érzik magukat olyan rendezvényeken, ahol sok ember van, nem bánják, hogy reflektorfénybe kerülnek, vagy beszélgetéseket kezdenek idegenekkel. A túlzottan extravagáns emberek azonban dominánsnak tűnnek, mintha állandó figyelmet igényelnének. Az extraverzió ellentéte az introverzió. Az alacsony extraverziós tényezővel rendelkező emberek visszafogottnak, elutasítónak, uempátiának és önzőnek tűnnek. Alacsony társadalmi elkötelezettség és energiájuk van. Kevesebb stimulációra és sokkal több időre van szükségük egyedül. Nem szeretik mondani, csendesek, ha idegenek vannak körülöttük, nem szeretik más emberek figyelmét.

Későbbi kutatások szerint a karakter részben veleszületett lehet. Ezt azonban nagyban befolyásolja az a környezet, amelyben az ember felnő. Az ember karaktere serdülőkorban befolyásolja környezetét, kölcsönhatásait a környezettel, de különösen szüleivel. Azonban például a nyitottság nem része a gyermek jellemzőinek. A nyitottság kapcsolódik a kreativitáshoz, a kíváncsisághoz és az értelemhez, de teljesen ismeretlen módon is megnyilvánulhat, vagy csak akkor nyilvánulhat meg, ha a gyermekek szociálisan fejlődnek.

Egyéb tényezők, amelyek befolyásolják az ember jellemét, a kultúra vagy az oktatás.