évezredek

Nemcsak szakértők, hanem hétköznapi emberek is gondolkodnak a halálon ősidők óta. Sokan szeretnék a végtelenségig késleltetni ezt a pillanatot, mások csak arra gondolnak, hogy mi vár rájuk, van-e másik párt és hogyan megy mindez. A modern tudománynak köszönhetően minden eddiginél több ismerettel rendelkezünk a halálról. Amit már tudni lehet a halálról?

Kétértelműség

Ami a halált illeti, van némi kétértelműség ezen a területen. Mi nevezhető a halál pillanatának? Általában úgy gondolják, hogy a halál akkor következik be, amikor már nem lehet újra életet lehelni az ember testébe. De mikor van pontosan? Mikor áll le a szívverés, vagy mikor áll le az agy? A halál pontos pillanatát ezért nehéz meghatározni, de sokan egyetértenek abban, hogy ez egy olyan állapot, amelyben a test összes szerve megszűnik működni, és biztos, hogy működésük nem áll helyre.

Öntudat

Mi történik a tudatunkkal, amikor meghalunk? A legújabb tanulmányok szerint a tudat az agy idegi aktivitásának mellékterméke, és amikor az agy meghal, az idegi tevékenység megszűnik, és a tudat egyszerűen eltűnik. Ezzel kapcsolatban azonban sokat lehet filozofálni, mert amikor egy személy általános érzéstelenítés hatására a műtőasztalra kerül, a tudata egy időre megáll, de ez nem jelenti azt, hogy az egyén meghalt. A halál után azonban az ember mindent elhagy, amit addig tudott, minden tapasztalatot és tapasztalatot. Áthidalás egy másik dimenzióba, amely nem rendelkezik idővel és valósággal.

Agy

Lehet, hogy orvosok több filmben is azt mondták, hogy az agyhalál az utolsó. Ez azonban lehet, hogy nem igaz, mert általában az agy először távozik, majd a többi szerv fokozatosan kezd elhibázni. Az agyhalálról akkor beszélünk, amikor egy olyan agyszár meghalt, amely más belső szervek, például a légzőrendszer irányításáért felelős. Ha az ember szíve abbahagyja a dobogást, az agy többi része legfeljebb 6 percig életben marad. Még ha túl is éli, általában súlyos károk keletkeznek. Bármi legyen is az események láncolata, a halál pillanata akkor következik be, amikor az agytörzs leáll.

Agyaktivitás

Tudta, hogy amikor az agy az egyes sejtek szintjén meghal, az agy aktivitása nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg, növekszik? Ezt bizonyítják a halál idején végzett agyi kutatások. Például, amikor megfigyelték a patkány agyát, amikor a szíve leállt, az agy szó szerint megőrült, és a tudatosságért felelős összes terület rendkívül aktív volt. Bár a tudósok számára nem teljesen világos, miért történik ez, úgy gondolják, hogy ez a jelenség felelős a halálközeli élményekért, amikor az egyén úgy érzi, hogy egész élete a szeme elé vetül. Ezenkívül az érzékek kiéleződnek, ami összefüggésben lehet a ragyogó fény, ízek és egyéb érzések érzékelésével, bár sokan vallási tapasztalatokkal társítják.

Az idő érzékelése

A halálhoz közel álló emberek gyakran kijelentik, hogy az idő valahogy elcsavarodott. Fokozatosan lassít, míg végül megáll. Egyesek azzal érvelnek, hogy a halálközeli tapasztalatok idején az idő teljesen megszűnt létezni és értelmét vesztette. A valóban halálközeli személyek 70 százaléka beszélt a lassulásról.

Biológiai halál

Bár említettük, hogy a halál még mindig viszonylag kétértelmű fogalom, amikor a biológiai halálról van szó, ez egy olyan pillanat, amikor nincs visszatérés. Amikor azonban bekövetkezik a halál pillanata, az nem kapcsolja ki egyszerre az egész testet, néhány sejt még él, de fokozatosan elpusztul. Tehát mi vagyunk pontosan? Tudatosságot ültetünk be a testbe, vagy csak sejtcsoportok vagyunk? És mikor halunk meg? Mikor tűnik el a tudatunk, vagy mikor hal meg a test utolsó sejtje? Eddig még a modern tudomány sem tud megbirkózni ezzel a kérdéssel.

Biológiai ritmus

Lehet, hogy hallott már az ébrenléti és alvási ciklust vezérlő cirkadián ritmusról, de a szakértők azt találták, hogy a halált úgy tűnik, hogy egy bizonyos biológiai ciklus is irányítja. Például kiderült, hogy a reggel meghalt embereknek más a biológiai ciklusa és az agyi összetétele, mint azoknak, akik éjszaka haltak meg.

Fotó: unsplash

Genetika

Tudta, hogy a gének a halál után is aktiválhatók? Ez a jelenség elbűvöli a tudósokat is, de bebizonyosodott, hogy például elhullott egerekben és egyes halfajokban a gének 48 órával a halál után aktiválódnak, nemcsak egyszerre, hanem 500 gén is.

Amint a halálra vonatkozó feltételezések megváltoznak, az életre vonatkozó feltételezések is változnak, új teret nyitva a kísérletezés és az elmélet számára. Például, hogy egy nap a tudomány nemcsak késleltetheti a halált, hanem teljesen meg is fordíthatja azt.