Az előző cikkben interjút készítettünk a PaedDr tankönyv szerzőjével. Ján Žabek és megnéztük, hogyan lehet a matematikát tanítani a 21. században.

újhold

Nézzük ezeket a bemutatókat a matematika tanításának más megközelítésével

BAN BEN az első példa a tanár TÁJÉKOZTATJA a tanulókat a dolog kiszámításáról.

BAN BEN a második példa a tanár ÉRTESÍTENI a tanulókat HOGYAN számítják ki a dolgot és elmagyarázza, MIÉRT van így.

BAN BEN a harmadik példa a tanár kérdéseket tesz fel a diákoknak, vagy irányítja a válaszaikat, és a gyerekek maguk is FEDEZD MEG, hogyan számolják ki a dolgot. Ezen kívül megpróbálják megfogalmazni, hogy MIÉRT van így a saját nyelvükön.

Látható, hogy az első példában a tanár "egyiptomi" matematikát tanít.

Ellentétben a másodikkal és a harmadikkal, ahol helyet is szentelnek annak magyarázatának, vagyis a "görög" matematikának.

Van azonban egy alapvető különbség is a második és a harmadik példa között: míg a másodikban a tanár elmagyarázza a hallgatóknak, hogyan és miért működnek a dolgok, a harmadikban teret enged a gyerekeknek, hogy fokozatosan és a saját ütemükben jöhessenek rá.

Más szavakkal elmondható, hogy az első két bemutatón a tanár megpróbálta átadni a diákok fejére a fejében lévő kész tudást. Az ilyen tanulást transzmisszívnek (továbbítás = átvitel) nevezzük.

A harmadik példában a tanár kérdéseket tett fel a diákoknak, és megpróbálta a tudást a fejükbe tenni, ideális esetben, ha mindegyiknek megfelel (Janko - negatív számok, Anička - piros számok). Az ilyen tanítást konstruktivistának hívják.

Gondolkodó kérdések:

Hogyan tanítottak az iskolában: átengedően vagy konstruktivista módon? Mit gondolsz, milyen előnyei és hátrányai vannak ezeknek a módszereknek?

A valós élet matematikája

A transzmisszív vagy konstruktivista tanítás mellett egy másik szempont is fontos, amely meghatározhatja, hogyan tekintünk a matematikára felnőttkorban - legyen az valami hasznos, de csak egy tudományos gyakorlat. Nézzünk meg egy olyan valós helyzetet, amelyben matematikára van szükségünk. Csempéznünk kell egy bizonyos méretű fürdőszobát. Hány csomag csempe van szükségünk?

Ez a feladat a tankönyvben a következő formában is megjelenhet: „Hány m2 csempe szükséges a fürdőszoba padlójának lefedésére, amelynek téglalap alakú a mérete 4 m és 25 dm? A négyzetméterenként csempéket értékesítenek 1 m2-es dobozokba csomagolva. "

A megoldás a következő:

S = a. b = 4. 2,5 = 10 m2.

10 nm: 1 nm = 10

10 csomagra lesz szükségünk.

Ilyen feladat volt a 2009-ig használt tankönyvekben.

De ha mindent furcsának találsz benne, akkor jól gondolkodsz.

Ez a feladat megtanítja a gyerekeket a teljesen rossz eljárásra, hogyan kell kiszámítani a csempepakolások számát. A csempék közötti hézagokat elhanyagolják, a burkolás során keletkező hulladék egyáltalán nem világos, hogy a valódi boltban a burkolólapokat pontosan 1 m2-es csomagolásban értékesítik-e, nem beszélve arról, hogy kevés fürdőszoba pontos téglalap és A méretek egészen biztosak, hogy nem az egyiket méterben, a másikat deciméterben adják meg.

Azok a gyerekek, akik fontolgatják, nevetségesnek (legjobb esetben is) vagy hülyének tartják (és teszik is) ezt a szerepet. Ha a tanár átvette, megtanulták, de a magukénak gondolták. Egy ilyen feladatot alkalmazásként értettek. A valóság azonban jelentősen leegyszerűsödött.

Új tankönyveinkben a csempék feladata is van, de valódi fürdőszoba méretekkel és valódi - boltban bevált csempeméretekkel. Ez a feladat a burkolólapok és a burkolólapok közötti hézagok elvágását is előirányozza. Egy ilyen valós feladat az életben természetesen nagyobb kihívást jelent, mint egy irreális feladat, szép számmal. De mutat egy fontos dolgot, amelyet gyakran elfelejtenek: a matematika hasznos a mindennapi életben, és rengeteg tudás jött létre a számítás szükségessége alapján. Ugyanakkor nem értünk egy ilyen feladatot úgy, hogy minden hallgatónak kezelnie kell, de minden hallgatónak találkoznia kell egy ilyen feladattal.

Az egyik oka annak, hogy sok ember nem szereti a matematikát, az lehet, hogy nem hétköznapi tantárgyként, vagy (ami még rosszabb) olyan tantárgyként jelenik meg, amely a dolgokat még másképpen is tanítja, mint valójában.

A végén

Mi a véleményed a tankönyv szerző véleményéről? Mondja el véleményét a cikk kommentjeiben, és Ján Žabka megpróbálja válaszolni rájuk. Ez mindenképpen segít abban, hogy jobb tankönyveket írjon, és jobban megmagyarázza véleményét.