Minden szülő azt képzeli, hogy utódaik fizikailag egészségesek lesznek, megfelelő pszichomotoros fejlettséggel és a legjobb lehetőségekkel a sikeres foglalkoztatásra a jövőben. "Azonban nem minden gyermeknek vannak ilyen esélyei, bár születésekor úgy tűnik, hogy egészségét nem veszélyezteti a kedvezőtlen prognózis" - mondta docek a Bedeker Health-nek. MUDr. Darina Chovancová, CSc., M. Rusnák Újszülöttklinika vezetője, SZU Orvostudományi Kar és Pozsonyi Egyetemi Kórház
Melyek a gyermekek és az újszülöttek leggyakoribb rendellenességei?
Csak koraszülöttekre vonatkoznak?
Az éretlenség és az alacsony születési súly a kedvezőtlen prognózis kockázati tényezői közé tartozik. Az éretlenségből eredő szövődmények, például vérzés és véráramlási rendellenességek, amelyek az agy hipoxiájához, alultápláltsághoz, fertőzésekhez, érzékszervi rendellenességekhez kapcsolódnak, mind DMO-kat, kognitív hiányokat, de figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességeket is okozhatnak. A koraszülöttek megnövekedett túlélése a 37. terhességi hét vége előtt és az alacsony születési súlyú, 2500 g alatti csecsemőknél a DMO növekedéséhez vezetett. Az 1000 g alatti rendkívül alacsony születési súlyú gyermekek körében a DMO előfordulása továbbra is magas.
És mi a helyzet a születési rendellenességekkel például a megszüntetett szülés esetén?
A szülés a gyermek életének nagy kockázatú szakasza. Az Egyesült Államokban tízmillió születés elemzése megerősítette, hogy az alacsony kockázatú terhes nők legfeljebb 29% -ának voltak váratlan szövődményei a szülés során. A legtöbb újszülött nagyon gyorsan felépül egy hipoxiás stroke-ból. A vérellátás megszakadása és a gyermek agyának oxigénhiánya azonban a perinatális asphyxia fokozott kockázatát is jelentheti, amely a gyermek kedvezőtlen prognózisával járó hypoxiás-ischaemiás encephalopathia kialakulásával neuronkárosodást okozhat. A csecsemőt az anyaméhben fenyegető tényezők összefüggésben lehetnek a méhlepény működésével, de genetikai, fertőző és anyagcsere okokat is figyelembe vesznek, és körülbelül 20% -ban az ok még ismeretlen. A fejlett országokban az asphyxia előfordulását ezer születésre számítva körülbelül 1,6 esetre becsülik. A speciális központjainkban is elérhető terápiás hipotermia javította ezen gyermekek túlélését és növelte esélyeiket a jó pszichomotoros fejlődésre, neurológiai következmények nélkül. A túlélő gyermekek körülbelül 15-45% -ának hosszú távú neurológiai következményei vannak.
Külön fejezet az agyi bénulás. Mi okozza ezt a neurológiai betegséget és milyen következményekkel jár?
Mint már említettük, a DMO olyan betegség, amely hatással van a mozgásra, a mentális fejlődésre és az érzékszervekre is. Az epilepszia az esetek 20-40% -ában társul. Legalább 12 hónapos korban figyeljük meg a DMO kialakult képét. A DMO neurológiai besorolása szerint spasztikus formákra (quadru-, hemi-, diparesis), dystonic-dyskineticusra és atactic-ra osztjuk. A spasztikus hemiplegiában szenvedő gyermekeknél a kézi funkciók súlyosabb károsodása tapasztalható. A spasztikus diplegiában szenvedő gyermekeknél a bruttó motorikus képességek károsodnak, és a diskinetikus DMO a durva motor problémáival, valamint a kézi képességeivel is összefügg. A DMO okait a közelmúltban újraértékelték. A DMO kockázati tényezői közé tartozik az éretlenség és a magzati növekedés késleltetése, az aszfixia és a születési trauma 25-30% -ban, a perinatális fertőzések, az agyi infarktus, a kromoszóma rendellenességek és a veleszületett anyagcserezavarok körülbelül 5-10% -ot tesznek ki. Sok ilyen módon érintett gyermek azonosított ok nélkül születik - valószínűleg genetikai hatásokról van szó. A legújabb tudományos becslések szerint a DMO legfeljebb 30% -a genetikai és epigenetikai tényezőkön alapul. A környezeti hatások, például a különböző toxinok, de a cigarettafüst és a peszticidek is ilyen spontán génmutációkhoz vezethetnek.
A DMO mind a koraszülöttek, mind a koraszülöttek esetében alkalmazható. A következmények azonban eltérőek. A DMO kapcsán szó esik az ún enyhe károsodás - az enyhe agyi diszfunkcióról.
DMO típusok
- Hemiparesis - a kéz és a láb domináns egyoldalú érintettsége ugyanazon az oldalon,
- Diplegia - az elsődleges láb motoros érintettsége (általában viszonylag korlátozott kézi érintettséggel),
- Triplegia - három végtag érintettsége,
- Quadriplegia (tetrapllegia) - mind a négy végtag érintett, valójában az egész test funkcionálisan hátrányos helyzetű.
A motoros fogyatékosság mértéke a DMO-ban
A DMO súlyossága: A súlyos motoros rendellenességek osztályozása (6 és 12 év közötti gyermekek számára (Palisano, 1997)
I. szakasz - Korlátozások nélkül fut, a korlátozás a nagy motoros képességek igényesebb feladataival függ össze
II. Szakasz - séta segédeszköz nélkül; a szabadban és a közösségben járáskorlátozott
III. Szakasz - séta mozdonyos segédeszközökkel; korlátozott, ha szabadban és a közösségben járunk
IV. Szakasz - A független mobilitás korlátozott; gyermekeket szállítanak, vagy segédeszközöket használnak
V. szint - A független mobilitás erősen korlátozott még segítő technológia használata esetén is