A nukleáris katasztrófa áldozatai szirénákkal és gyertyákkal tisztelték a nukleáris ital áldozatait.

1986 április

2019. április 26., 14:19 TASR, Stanislava Ivánková

KIJEV. Ukrajna pénteken emlékünnepségekkel emlékezik a csernobili nukleáris baleset 33. évfordulójára.

Ukrinform jelentette ezt.

Csernobil emléke

Volodimir Hrojszman miniszterelnök, aki pénteken Csernobilba látogatott, a csernobili tragédia napján az ukrán kormány hivatalos honlapján közzétett nyilatkozatában azt írta, hogy a felszámolókat "soha nem felejtik el", mert hihetetlen bátorságot és hősiességet tanúsítottak a tragédia visszaszorítása érdekében. ".

Hrojsman elmondta, hogy "a csernobili tragédia az egyik legnagyobb katasztrófa az ukrán népben, és Ukrajna még mindig érzi a pusztító következményeket". Azt is sürgette, hogy "Ukrajnának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ilyen tragédia soha ne forduljon elő hazánkban", és hogy a csernobili katasztrófa környezetre gyakorolt ​​következményeinek minimalizálása legyen minimális.

1986. április 26-án Petro Porosenko ukrán elnök arra is felszólította az állampolgárokat, hogy hívják vissza az állampolgárokat János apostol kinyilatkoztatásának (Apokalipszis) nyolcadik fejezetéből: "Egy fáklyaként égő nagy csillag leesett az égről és ráesett a folyók harmada és a vizek forrásánál. A csillagot Palinának hívják. A vizek harmada palinává vált, és sok ember meghalt a vizekben, mert megkeseredtek.

Porosenko megköszönte az adományozó államoknak és a nemzetközi intézményeknek, amelyek továbbra is segítenek Ukrajnának e katasztrófa következményeinek leküzdésében. "A csernobili baleset globális kihívás és szigorú figyelmeztetés volt az egész modern civilizáció számára" - mondta Porosenko.

Mint megjegyezte, az orosz agresszió elleni harc okozta nehéz társadalmi-gazdasági helyzet ellenére az ukránok külföldi partnerekkel dolgoznak egy új egyedi szarkofágépületen a csernobili atomerőmű megsemmisített negyedik blokkja felett.

A csernobili atomerőmű lezuhant negyedik reaktorát 2016 óta új fémkupola fedi, amelynek 100 évig kell tartania, és biztosítania kell, hogy az 1986-ban épült régi szarkofágból egyetlen radioaktív anyag sem kerüljön a légkörbe.

Csernobili katasztrófa

1986. április 26-án a csernobili atomerőmű a legsúlyosabb baleset lett az atomenergia békés felhasználásának történetében.

Az új biztonsági rendszer tesztje során a reaktor túlmelegedett, majd felrobbant, és radioaktív felhő került a levegőbe.

Nemcsak Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén, hanem számos európai országban, például Svédországban, Ausztriában, Norvégiában, Németországban, Finnországban, Görögországban, Romániában, Szlovéniában, Litvániában és Lettországban is előfordult.