A vállízület artroszkópiája - sérülések, diagnózis, kezelés, rehabilitáció:

1. A kar elmozdulása

Mi a váll diszlokációja - váll diszlokáció?

A vállízület elmozdulása olyan állapot, amikor a humerus feje kiugrik az ízület aljzatából, és rossz helyzetbe ékelődik. Ha a fej részleges elmozdulása van a kútból, majd később visszatér az ízületbe, ez egy subluxáció - részleges elmozdulás. A diszlokáció akkor fordul elő leggyakrabban, amikor egy kifeszített és kifelé fordított felső végtagra esik.

Milyen tünetei vannak a váll elmozdulásának?

A kar ugrani tud - dúsul előre, hátra és lefelé. Az esetek 93% -ában elülső alsó diszlokáció lép fel. Az ízületi aljzat üres marad, és súlyos fájdalommal jár. Deformáció, duzzanat, lendületkorlátozás és vállgyengeség figyelhető meg. Kiszorításkor sérülnek a lágy részek, például az ízületi tok, az ízület foglalatának éle vagy a környező inak és izmok. Az ideg és az erek károsodása szintén ritkább. A diagnózist viszonylag könnyű felállítani egy orvos által végzett klinikai vizsgálat során. A váll röntgenvizsgálata megerősíti a megállapítást és feltárja az esetleges kapcsolódó töréseket.

Hogyan kezelik a luxációt?

Az akut váll diszlokáció kezelése annak korrekciójában/csökkentésében áll. A humerus fejének ízületi fossa korrekcióját a lehető leghamarabb, optimálisan a sérülés után azonnal el kell végezni. A legközelebbi sebészeti ambulancián történő kezelés egyszerűen szükséges. Redukció után a kar rögzül.

Közös - régi kezelési koncepció

  • csökkentés/korrekció/karok,
  • a kar ellenőrző röntgenvizsgálata redukció után,
  • vállrögzítés 3-4 hétig,
  • utólagos rehabilitáció 1-2 hónap.

Modern kezelési koncepció

Kiszorításkor a puha szerkezetek nagyon gyakran károsodnak. Ez nem értékelhető röntgen segítségével. Az ínszalagok és az ízületi kapszula egyaránt megnyúlt és szakadt maradhat. Bankart károsodásáról/elváltozásáról beszélünk. Ez a megállapítás a váll jövőbeni instabilitásához vezethet - ismételt elmozdulás. Azoknál a fiataloknál, akiknél az első diszlokáció után Bankart-elváltozás tapasztalható, az esetek 95% -ában egy éven belül ismétlődő diszlokáció lép fel. Ezért részletes mágneses rezonancia képalkotás (MRI) ajánlott a Bankart-elváltozás jelenlétének kimutatására vagy kizárására. A Bankart elváltozásának megerősítése érdekében ajánlott a vállízület artroszkópiája, miközben a horgonyokat mini horgonyok segítségével varrják a közös foglalat széléhez. Ez a művelet az ismételt elmozdulás kockázatát körülbelül 5-10% -ra minimalizálja. Negatív MRI megállapítás esetén 7-10 napos pihenés ajánlott könnyű kar rögzítéssel. A fájdalom és a duzzanat alábbhagyása után egy rehabilitációs program kezdi meg helyreállítani a mozgásterületet és erősíteni az izomcsoportokat.

2. Váll instabilitás

Milyen típusú instabilitás létezik?

Traumatikus/TUBS/és előfordulása mindig sérüléssel jár. Az egyik karon, egy irányban fordul elő. Bankart elváltozása jelen van az MRI-n. A kezelés műtéti. Minden instabilitáson belül ez a leggyakoribb és előfordulási gyakorisága 95%.
Veleszületett - atraumatikus/AMBRI/sérülés nélkül jelentkezik. Gyakran több irányban is jelen van mindkét karon. A kezelés többnyire konzervatív. Az esetek körülbelül 5% -ában fordul elő.
A mikroinstabil/OVERUSE/élsportolókban és szorgalmas emberekben fordul elő. Nincs teljes diszlokáció. Az állapot krónikus fájdalommal jár.

Posztraumatikus - traumatikus instabilitás/TUBS /

Hogyan nyilvánul meg a traumatikus instabilitás?

A traumatikus instabilitás a vállízület krónikus poszttraumás állapota, bizonytalanság érzéssel és ismételt elmozdulásokkal - a váll ugrása az ízületi aljzatból.

Mi az oka?

Az instabilitás oka a vállízület ismételt sérülése, amely annak elmozdulásával jár. A probléma megismétlődéséhez a baleset egyre csökkenő jellege szükséges. A leggyakrabban a sportolókat, különösen a hokisokat érintik, de a hétköznapi embereknél is nagyon gyakran előfordul. A vállízület instabilitásának kóros alapja az ízületi kapszula károsodása az ízületi foglalat/labrum glenoidale/szélén lévő rögzítési pontján. Gyakran az első elmozdulás után következik be, és ezt követően az ízület falának krónikus gyengülésének és ismételt elmozdulásának oka.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

A beteg anamnéziás adatai a sérülés utáni diszlokáció visszatérő epizódjait írják le. A klinikai vizsgálatban a domináns teszt a Tudatosság, amelyben a beteg a váll bizonyos helyzetében félelmet érez az esetleges elmozdulástól. Kiegészítő radiodiagnosztikai módszerek: röntgen, MRI, CT vizsgálat.

Mi a legmodernebb kezelés?

A traumatikus instabilitás a műtéti kezelés indikációja. Jelenleg a legmodernebb műtéti technika az artroszkópos műtét.

Mi a többirányú instabilitás?

A sokirányú instabilitás (MDI) az instabil vállízület klinikai állapota, különösen fiataloknál fordul elő. Ennek az állapotnak az oka nem a sérülés mechanizmusa, hanem a kollagén eltérő összetétele az ízületi tokban és az ínszalagban. Általában több ízületet érint. Hipermobilitásról beszélünk. Mivel az összes ízületstabilizáló szerkezetet egyformán befolyásolja, a kar több irányban is instabil lehet. A lendület tartománya általában nagyobb a normálnál. Ezek az egyének azonban gyakran szenvednek krónikus vállfájástól, amelyet az instabil váll túlterhelése okoz. Különösen a forgó mandzsetta sérült.

Hogyan lehet diagnosztizálni?

A diagnózis alapos kórelőzményen alapul. A nehézségek jelentős sérülés nélkül merülnek fel. Az átfogó klinikai vizsgálat során az ízületek hipermobilitását, azaz a lendület túlzott tartományát találjuk. A betegek ismerik a vállat - visszatérnek az ízületbe, jelentős fájdalom nélkül. A röntgenvizsgálat általában normális eredmény. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) minden irányban kitágult ízületi kapszulát mutat veleszületetten lapos ízületi foglalattal.

Melyek a kezelési lehetőségek és célok?

A kezelés célja a beteg fájdalomcsillapítása és a váll stabilitásának javítása. A diszlokáció után jelentkező vállfájdalom rövid távú pihenési rendszert és ezt követő speciális rehabilitációs programot igényel, amelynek célja a rotátor mandzsetta és a lapocka stabilizátorok izomzatának megerősítése. Ez az eljárás a betegek körülbelül 80% -ánál sikeres a traumát megelőző sportolásban.

Mikor és hogyan működtetik ezt az állapotot?

Tartós váll instabilitás és konzervatív kezelési kudarc esetén a műtéti kezelést fontolgatják. A legmodernebb módszer az ízületi kapszula artroszkópos alkalmazása.

Mi a műtéti kezelés sikere?

A műtéti kezelés sikere magas. A betegek fájdalommentesek és jó vállstabilitással rendelkeznek. A baleset előtti sporttevékenységhez való visszatérés 75-90% -on belül van. Egy érzékeny alkatrész biztosítja a lendület és a válllengés optimális működési tartományát, különösen az úszók és a felső sportolók számára.

Mi a posztoperatív rehabilitáció?

A műtét után a kar 4 hétig ortózisban van rögzítve, majd rehabilitáció következik. 6 hónap múlva térjen vissza a kontakt sportra. A rezsi sportok gyakran hosszabb speciális rehabilitációt igényelnek, ezért 6 - 9 hónap után visszatérnek a teljes terheléshez és a sportoláshoz.

váll

Az első kar stabilizálása

3. Keskeny váll szindróma/impingement szindróma

Mi az impingement szindróma?

Az impigációs szindróma a vállízület fájdalmas állapota, amelyet a szinoviális bütyök (subacromialis bursa) gyulladásos reakciójának irritációja okoz az acromion/scapularis folyamat alatt /. A csere funkciója a forgó mandzsetta inak és az akromion közötti kenő hatás. Ha az akromion és a felkarcsont feje közötti tér fokozatosan szűkül, fájdalmat érzünk, amely gyakran krónikussá válik. Ugyanakkor megsérül a kar optimális biomechanikája. Ez gyulladáshoz vagy az ina károsodásához vezethet m. supraspinatus/rotációs mandzsetta/különösen a humerus fej és az acromion mechanikus érintkezésében.

Mi az oka?

Ez a probléma több okból is felmerül.

A. sérülés nélkül, genetikai hajlam miatt, amikor az akromion anatómiai alakja megváltozik, különösen 40 év felett, a meszesedések ezen a területen történő lehetséges tárolásával,

B. hosszú távú túlterhelés a munkahelyen, a csúcsminőségű sportok, például a tenisz és a röplabda,

C. vállsérülés után. Leggyakrabban a sílécre vagy a kerékpárra esés, amikor a kar feje eltalálja az acromiont, és a rotátor mandzsettájának összenyomódását és károsodását okozza. Ezekben az esetekben a subacromialis bursa vérzése és az ín károsodása léphet fel. supraspinatus. A kezdetben jelentős vállmegemelő fájdalom fokozatosan enyhül, de gyakran korlátozott mozgékonyságú krónikus stádiumba kerül - különösen a váll szintje felett.

Hogyan kezelik?

A korai szakaszban a kezelés konzervatív. Gyulladáscsökkentő kezelés nem szteroid antireumatikus gyógyszerekkel és kenőcsökkel célzott rehabilitációval gyógyíthatja ezt az állapotot. Sok betegnek azonban ingadozó nehézségei vannak, fokozatos romlással. Az idő növekedésével fokozódhat a rotátor mandzsetta inainak károsodása és a váll mobilitásának jelentős csökkenése, ami bonyolítja a későbbi kezelést. Ezt az állapotot frousen váll szindrómának nevezik.
A műtéti kezelést a konzervatív eljárás sikertelensége esetén jelzik előrehaladott stádiumban. Arthroscopically nemcsak diagnosztizálhatjuk, de kezelhetjük a degeneratív és gyulladásos változásokat is. Gyulladás, a subacromialis csere megnagyobbodása és növekedése esetén fellazítjuk a mutatványokat, és végrehajtjuk részleges vagy teljes eltávolítását (bursectomia). A szubkromiális tér mechanikus szűkülését lehetséges meszesedésekkel artroszkóposan kezeljük egy vékony marógép segítségével, szívással, miközben az acromion elülső részének 2-3 mm-es eltávolítását is elvégezzük (subacromialis dekompresszió). Teljes elszakadás esetén - a forgó mandzsetta károsodása esetén a műtéti kezelést meghosszabbítja a forgó mandzsetta varrata.

A váll atroszkópiájának szövődményei

Mint minden műtét, a váll artroszkópiájának is vannak komplikációi. Ezen komplikációk közül sok a kockázati tényezőknek köszönhető, amelyek jelen vannak a műtétre tervezett betegnél. Tájékoztatni kell a műtétet végző orvost ezekről a kockázati tényezőkről.

Ezen tényezők közül a leggyakoribb:

  • a trombózis (erek elzáródása), embólia/a vérdugó fellazulása a betegben, de közeli vér szerinti rokonok esetén is,
  • hormonális készítmények használata, fogamzásgátlás nőknél,
  • véralvadási rendellenességek (beleértve a vérrokonokat), hajlam a vérrögökre,
  • elhízottság,
  • dna,
  • pikkelysömör,
  • egyéb elavult betegségek.

Mint minden műtét, a vállműtétnek is vannak komplikációi.

A komplikációkat három csoportra osztjuk:

1. Komplikációk közvetlenül a művelet során:

  • altatás/tájékoztatja az altatóorvost /,
  • nem szabványos anatómiai körülmények,
  • vérzés.

2. Perioperatív korai szövődmények a műtét után 48 órán belül:

  • seb, vállfertőzés,
  • vérzés műtéti bemenetekből,
  • allergiás reakciók.

3. Perioperatív késői szövődmények a műtét után 7 napon belül:

  • seb, vállfertőzés,
  • a kar mobilitásának korlátozása,
  • a bőr érzékenységének elvesztése.

A világstatisztikák azt mutatják, hogy a legfejlettebb országokban a szövődmények előfordulási gyakorisága 5-10%, munkahelyünkön nem haladta meg a 2% szintet.

Egy instabil vállízület artroszkópos képe/Bankart elváltozása