Írásbeli információk a felhasználó számára

Vancomycin PharmaSwiss

Vancomycin PharmaSwiss 500 mg

Vancomycin PharmaSwiss 1000 mg

por oldatos infúzióhoz

Ebben a betegtájékoztatóban:

1. Milyen típusú gyógyszer a Vancomycin PharmaSwiss és milyen betegségek esetén alkalmazható?

2. Tudnivalók a Vancomycin PharmaSwiss alkalmazása előtt

3. Hogyan kell alkalmazni a Vancomycin PharmaSwiss-et?

5. Hogyan kell a Vancomycin PharmaSwiss-et tárolni?

6. A csomagolás tartalma és egyéb információk

1. Milyen típusú gyógyszer a Vancomycin PharmaSwiss és milyen betegségek esetén alkalmazható?

A következők kezelésére szolgál:

- penicillinekre és cefalosporinokra allergiás betegek.

A fertőzés megelőzésére némi műtét előtt is beadható.

A gyógyszer por oldatos infúzióhoz. Használat előtt steril injekcióhoz való vízben feloldjuk és megfelelő oldószerrel hígítjuk, majd orvos vagy nővér lassan a vénába adja.

2. Tudnivalók a Vancomycin PharmaSwiss alkalmazása előtt

Ne alkalmazza a Vancomycin PharmaSwiss-et

- ha allergiás (túlérzékeny) a vankomicinre.

Figyelmeztetések és óvintézkedések

A Vancomycin PharmaSwiss alkalmazása előtt forduljon orvosához vagy a nővérhez.

A vankomicin-kezelés megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy orvosa ismeri-e korábbi egészségi állapotát, különösen, ha:

- alacsony a vérsejtje

- terhes vagy terhességet tervez

- Ön idős beteg és 60 évesnél idősebb

- műtéten esnek át

Ha a vankomicint hosszabb ideig kapja, a vérét rendszeres időközönként megvizsgálják. Figyelemmel kísérheti az esetleges szuperfertőzést (egy új fertőzés is előfordulhat a meglévő fertőzés mellett) vagy súlyos hasmenést, néha vért (pszeudomembranosus colitisnek nevezett állapot).

A következő gyógyszerek reagálhatnak a vankomicinnel, ha a kezelésre szánt gyógyszerekkel egyidejűleg adják őket:

(sztreptomicin, neomicin, gentamicin, kanamicin, amikacin, bacitracin, tobramicin, polimixin B, kolisztin),

gombás fertőzések (amfotericin B),

Terhesség és szoptatás

Mielőtt bármilyen gyógyszert szedne, beszéljen kezelőorvosával.

Vezetés és gépek kezelése

A Vancomycin PharmaSwiss nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

3. Hogyan kell alkalmazni a Vancomycin PharmaSwiss-et?

A Vancomycin PharmaSwiss-t egy egészségügyi szakember adja meg Önnek, amíg kórházban van.

Orvosa eldönti, hogy mennyi gyógyszert fog kapni naponta, és meddig tart a kezelés.

A gyógyszer adagja a következőktől függ:

a fertőzés,

hallásának állapota,

egyéb egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek.

Felnőttek és 12 év feletti gyermekek: a szokásos adag napi 2000 mg, két vagy négy adagban.

12 évesnél fiatalabb gyermekek: testtömegüktől függően kisebb adagokat kapnak.

Vesekárosodásban szenvedő betegek, idős betegek és koraszülöttek: az orvos csökkenti az adagot, vagy meghosszabbítja a két adag közötti időt.

Szájon át történő alkalmazás (szájon át): az orális alkalmazás egyetlen javallata bizonyos bélfertőzések (pseudomembranosus colitis) kezelése. A szokásos adag 125 mg (2,5 ml) naponta négy adagban, 7-10 nap alatt.

A gyermekek testtömegüktől függően alacsonyabb adagokat kapnak. A teljes napi adag nem haladhatja meg a 2000 mg-ot.

A kezelés módja

Az intravénás infúzió azt jelenti, hogy a gyógyszer infúziós palackból vagy zacskóból infúziós vezetéken keresztül áramlik az egyik vénájába és a testébe. Orvosa vagy a nővér mindig vénába juttatja a vankomicint, soha nem izomba. A Vancomycin PharmaSwiss-t beadás előtt hígítják, és lassan, legalább 60 perc alatt beadják a vénába.

A kezelés időtartama a fertőzéstől függ, és több hétig is eltarthat.

Ha az előírtnál több Vancomycin PharmaSwiss-t alkalmazott

Azonnal hagyja abba a gyógyszer alkalmazását és forduljon orvoshoz, ha allergiás reakció jelei jelentkeznek:

csalánkiütés; az arc, az ajkak, a nyelv vagy a torok duzzanata; légzési vagy nyelési nehézség vagy szédülés.

duzzanat, bőrpír és fájdalom a véna mentén,

kiterjedt kiütés és a nyálkahártya gyulladása, viszketés, viszkető kiütés,

a felsőtest és az arc vörössége, fájdalom és görcsök a mellkas és a hátsó izmokban,

átmeneti vagy tartós halláskárosodás.

gyógyszerláz, hidegrázás,

hangok (pl. csengés) a fülben,

elájul,

A mellékhatások bejelentése

5. Hogyan kell a Vancomycin PharmaSwiss-et tárolni?

A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó.

Legfeljebb 25 ° C-on tárolandó. Az injekciós üveget a fénytől való védelem érdekében tartsa a külső dobozban.

A címkén és a dobozon feltüntetett lejárati idő után ne alkalmazza a Vancomycin PharmaSwiss-et. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik .

6. A csomagolás tartalma és egyéb információk

Mit tartalmaz a Vancomycin PharmaSwiss

Minden injekciós üveg 500 mg vankomicint tartalmaz (hidroklorid formájában).

Minden injekciós üveg 1000 mg vankomicint tartalmaz (hidroklorid formájában).

- A készítmény hatóanyaga a vankomicin-klorid.

Ez a gyógyszer nem tartalmaz egyéb összetevőket.

Milyen a Vancomycin PharmaSwiss külleme és mit tartalmaz a csomagolás?

A gyógyszer por oldatos injekcióhoz. Használat előtt feloldjuk és megfelelő folyadékkal hígítjuk, és orvos vagy nővér lassan beadja a vénába.

Vancomycin PharmaSwiss 500 mg:

Minden 10 ml-es injekciós üveg 512,57 mg vankomicint (hidroklorid formájában) tartalmaz, ami 500 mg vankomicinnek felel meg. 10 ml injekcióhoz való vízzel hígítva 50 mg/ml koncentrációjú oldatot készítünk.

Vancomycin PharmaSwiss 1 g:

Minden 20 ml-es injekciós üveg 1025,14 mg vankomicint (hidroklorid formájában) tartalmaz, ami 1000 mg vankomicinnek felel meg.

20 ml injekcióhoz való vízzel hígítva 50 mg/ml koncentrációjú oldatot készítünk.

A forgalomba hozatali engedély jogosultja és gyártója

A bejegyzési határozat jogosultja

Hikma Farmacêutica (Portugália) S.A.

Út Rio da Móig, Fervença, 8, 8A és 8B

2705-906 Terrugem SNT

Hikma Italia S.pA.

Viale Certosa, 10

Tel .: +39 0382 527949

Fax: +39 0382 422745

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaiban a következő neveken engedélyezték:

Cseh Köztársaság: Vancomycin PharmaSwiss, 500 mg és 1000 mg, por oldatos infúzióhoz

Észtország: Vancomycin PharmaSwiss, 500mg és 1000mg, infusioonilahuse pulber

Magyarország. Az 500 mg-tól 1000 mg-ig terjedő Vancomycin PharmaSwiss infúzióval beadható

Litvánia: Vancomycin PharmaSwiss 500 mg milliiai infúziós leves

Vancomycin PharmaSwiss 1000 mg millium infúziós oldat

Lettország: Vancomycin PharmaSwiss 500mg és 1000mg pulveris infúziós oldat

Lengyelország: Vancomycin PharmaSwiss por oldatos infúzióhoz, 500 mg és 1000 mg

Portugália: Vancomicina Hikma, 500 mg és 1000 mg, Pó para solução para perfusão

Románia: Vancomicină PharmaSwiss, 500mg és 1000mg, Pulbere pentru soluţie perfuzabilă

Szlovák Köztársaság: Vancomycin PharmaSwiss, 500mg és 1000mg

Szlovénia: Vancomicin PharmaSwiss, 500 mg és 1000 mg, por oldatos infúzióhoz

A betegtájékoztató legutóbbi frissítésének dátuma: 2015.06.

A következő információk csak orvosoknak vagy egészségügyi szakembereknek szólnak:

Ez a kivonat a Vancomycin PharmaSwiss alkalmazásának elősegítésére szolgáló alkalmazási előírásból. Az egyedi betegekben való alkalmazhatóság meghatározásakor az orvosnak ismernie kell a készítmény jellemzőinek összefoglalását.

Adagolás és alkalmazás módja

Az adagot egyedileg kell beállítani a testtömeg, az életkor és a vesefunkció függvényében.

Felnőttek és 12 évesnél idősebb serdülők:

Az ajánlott napi intravénás adag 2000 mg, felosztva 500 mg dózisokra 6 óránként vagy 1000 mg 12 óránként.

Bakteriális endocarditis: 1000 mg vankomicin adagolása intravénásan 12 óránként, 4 héten át önmagában vagy más antibiotikumokkal (gentamicin rifampicinnel, gentamicinnel, sztreptomicinnel) kombinálva általában elfogadható. Az enterococcus endocarditist 6 hétig vankomicinnel és aminoglikozid antibiotikummal kombinálva kezelik - a nemzeti ajánlásoknak megfelelően.

1 hónapos és 12 éves gyermekek:

Az ajánlott intravénás adag 10 mg/kg 6 óránként vagy 20 mg/kg 12 óránként.

Csecsemők és újszülöttek:

Az életkor miatt csökkent vesefunkció miatt alacsonyabb fenntartó adagokra lehet szükség.

Szükség lehet a szokásos napi adag módosítására.

Májelégtelenségben szenvedő betegek:

Nincs bizonyíték arra, hogy májelégtelenségben szenvedő betegeknél csökkenteni kell az adagot.

Vesekárosodásban szenvedő betegek:

Kreatinin-clearance (ml/s)

A vankomicin napi adagja (mg)

Kreatinin-clearance (ml/perc)

Adagolási nomogram károsodott vesefunkciójú felnőttek számára

A kezdő adag enyhe vagy közepesen súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél nem lehet kevesebb, mint 15 mg/kg. Súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél az alacsony napi dózisokat megelőzően 250–1000 mg fenntartó adagot kell előnyben részesíteni néhány napig.

Adagolás hemodialízis esetén

Telítettségi adag 1000 mg, fenntartó adag 1000 mg 7-10 naponként.

A koncentrációkat általában hetente 2-3 alkalommal kell ellenőrizni.

Az egyetlen indikáció a vankomicinnel történő orális kezelésre a pseudomembranosus vastagbélgyulladás, szokásos 125 mg (2,5 ml) dózissal 6 óránként 7-10 napig. A teljes napi adag nem haladhatja meg a 2000 mg-ot.

A pseudomembranosus vastagbélgyulladás gyermekeknél történő kezelésére a szokásos napi dózis 40 mg/kg, három-négy adagra osztva 7-10 nap alatt. A teljes napi adag nem haladhatja meg a 2 g-ot.

A vankomicint csak parenterálisan, lassú intravénás infúzió formájában szabad beadni. Mindegyik adagot legfeljebb 10 mg/perc sebességgel, vagy legalább 60 percen keresztül (attól függően, hogy melyik hosszabb) kell beadni, kellően hígítva (500 mg legalább 100 ml-ben és 1000 mg legalább 200 ml-ben). .

Az orális vankomicin-dózist fel kell oldani 30 ml vízben, és akár lenyelhető, akár nasogastricus csövön keresztül beadható a betegnek.

Ezt a gyógyszert felhasználás előtt el kell készíteni, és a kapott koncentrációt fel kell hígítani.

Oldja fel a Vancomycin PhamaSwiss 500 mg port oldatos infúzióhoz 10 ml steril injekcióhoz való vízben.

Oldja fel a Vancomycin PhamaSwiss 1000 mg por oldatos infúzióhoz 20 ml steril injekcióhoz való vízben.

Az elkészítés után az oldat tiszta, színtelen vagy enyhén barnul, látható részecskék nélkül.

Feloldás/hígítás után a gyógyszer kémiai és fizikai stabilitása 48 órán keresztül szobahőmérsékleten (≤ 25 ºC) és 2 ºC - 8 ºC között bizonyított.

5% -os glükóz oldatos injekció vagy

Az 500 mg vankomicint (50 mg/ml) tartalmazó elkészített oldatot további legalább 100 ml hígítóval (5 mg/ml-re) kell hígítani.

Az 1000 mg vankomicint (50 mg/ml) tartalmazó elkészített oldatot legalább 200 ml hígító oldószerrel (5 mg/ml-re) kell hígítani.

Az infúziós oldatban a vankomicin koncentrációja nem haladhatja meg az 5 mg/ml-t.

A szükséges dózist lassú intravénás beadással kell beadni, legfeljebb 10 mg/perc sebességgel, legalább 60 percig vagy tovább.

Szájon át történő alkalmazás: Az 500 mg és 1000 mg vankomicint tartalmazó feloldott oldatot 30 ml vízben hígíthatjuk, és ivás céljából vagy a nazogasztrikus csövön keresztül beadhatjuk a betegnek.

Hígítás után az oldat tiszta és színtelen, látható részecskék nélkül.

Vancomycin PharmaSwiss 500 mg

A JELLEMZŐK ÖSSZEFOGLALÓJA

Vancomycin PharmaSwiss 500 mg

Vancomycin PharmaSwiss 1000 mg

por oldatos infúzióhoz

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Egy 10 ml-es injekciós üveg 512,57 mg (egyenértékű 525 000 NE) vankomicinnel (hidroklorid formájában) tartalmaz, ami 500 mg vankomicinnek felel meg.

A 20 ml-es injekciós üveg 1025,14 mg (egyenértékű 1 050 000 NE) vankomicint (hidroklorid formájában) tartalmaz, ami 1000 mg vankomicinnek felel meg.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban

3. GYÓGYSZERFORMA

Por oldatos infúzióhoz.

Az elkészítés után 2,5 - 4,5 pH-jú oldatot kapunk.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

A rezisztencia lehetőségének minimalizálása érdekében a vankomicint specifikus javallatokra kell fenntartani.

A vankomicint a fogékony mikroorganizmusok által okozott következő súlyos fertőzések kezelésére alkalmazzák (lásd 5.1 pont):

csontfertőzések (osteomyelitis),

lágyrész fertőzések.

A Vancomycin PharmaSwiss orálisan is bevehető a következők kezelésére:

antibiotikumos kezeléssel járó pseudomembranosus colitis súlyos esetei, amelyeket általában a Clostridium difficile okoz .

4.2 Adagolás és alkalmazás módja

Az adagot egyedileg kell beállítani a testtömeg, az életkor és a vesefunkció függvényében.

Felnőttek és 12 évesnél idősebb serdülők:

Az ajánlott napi intravénás adag 2000 mg, felosztva 500 mg dózisokra 6 óránként vagy 1000 mg 12 óránként.

Bakteriális endocarditis: 1000 mg vankomicin adagolása intravénásan 12 óránként, 4 héten át önmagában vagy más antibiotikumokkal (gentamicin rifampicinnel, gentamicinnel, sztreptomicinnel) kombinálva általában elfogadható. Az enterococcus endocarditist 6 hétig vankomicinnel és aminoglikozid antibiotikummal kombinálva kezelik - a nemzeti ajánlásoknak megfelelően.

1 hónapos és 12 éves gyermekek:

Az ajánlott intravénás adag 10 mg/kg 6 óránként vagy 20 mg/kg 12 óránként.

Csecsemők és újszülöttek:

Az életkor miatt csökkent vesefunkció miatt alacsonyabb fenntartó adagokra lehet szükség.

Szükség lehet a szokásos napi adag módosítására.

Májelégtelenségben szenvedő betegek:

Nincs bizonyíték arra, hogy májelégtelenségben szenvedő betegeknél csökkenteni kell az adagot.

Vesekárosodásban szenvedő betegek:

Kreatinin-clearance (ml/s)

A vankomicin napi adagja (mg)

Kreatinin-clearance (ml/perc)

Adagolási nomogram károsodott vesefunkciójú felnőttek számára

A kezdő adag enyhe vagy közepesen súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél nem lehet kevesebb, mint 15 mg/kg. Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknél az alacsony napi dózisokat megelőzően néhány napig 250–1000 mg fenntartó adagot kell előnyben részesíteni.

Adagolás hemodialízis esetén

Telítettségi adag 1000 mg, fenntartó adag 1000 mg 7-10 naponként.

A koncentrációkat általában hetente 2-3 alkalommal kell ellenőrizni.

Az egyetlen indikáció a vankomicinnel történő orális kezelésre a pseudomembranosus vastagbélgyulladás, szokásos 125 mg (2,5 ml) dózissal 6 óránként 7-10 napig. A teljes napi adag nem haladhatja meg a 2000 mg-ot.

A pseudomembranosus vastagbélgyulladás gyermekeknél történő kezelésére a szokásos napi dózis 40 mg/kg, három-négy adagra osztva 7-10 nap alatt. A teljes napi adag nem haladhatja meg a 2 g-ot.

A vankomicint csak parenterálisan, lassú intravénás infúzió formájában szabad beadni. Mindegyik adagot legfeljebb 10 mg/perc sebességgel, vagy legalább 60 percen keresztül (attól függően, hogy melyik hosszabb) kell beadni, kellően hígítva (500 mg legalább 100 ml-ben és 1000 mg legalább 200 ml-ben). .

Az orális vankomicin-dózist fel kell oldani 30 ml vízben, és akár lenyelhető, akár nasogastricus csövön keresztül beadható a betegnek.

A gyógyszer beadása előtti feloldására és hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

A vankomicinnel szembeni túlérzékenység.

A nekrózis kockázata miatt a vankomicint csak intravénásan szabad beadni. A vénás irritáció kockázatát minimálisra csökkentik, ha hígított infúzióként adják be a vankomicint, és megváltoztatják az injekció helyét.

Vesekárosodásban szenvedő betegek:

Korábbi süketséggel rendelkező betegek:

A rezisztencia kockázatának minimalizálása érdekében a vankomicin alkalmazását csak specifikus indikációval kell korlátozni.

Általában hetente 2-3 alkalommal ajánlott figyelni a koncentrációkat.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

A szoptatás abbahagyását a szoptató anyának a gyógyszer szükségességének felmérése alapján kell meghozni.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A vankomicin nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

ismeretlen (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhető meg).

A fül és a labirintus rendellenességei

Szív- és szívbetegségek

Légzőszervi, mellkasi és mediastinalis betegségek

Emésztőrendszeri rendellenességek

Máj- és epebetegségek májbetegségei

Vese- és húgyúti rendellenességek

A feltételezett mellékhatások bejelentése

Intézkedések túladagolás esetén:

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

ATC kód: J01XA01

Ellenállás mechanizmusa (i)

Nincs keresztrezisztencia a vankomicin és más antibiotikumok között, de keresztrezisztencia alakul ki más glikopeptid antibiotikumokkal, például a teikoplaninnal. A kezelés során a rezisztencia másodlagos fejlődése ritka.

A fertőzést okozó mikroorganizmus izolálásához és azonosításához, valamint annak vankomicin iránti érzékenységének meghatározásához baktériumtenyésztési mintákat kell venni.