A vércsoportok felosztásának legfontosabb kritériumai az ABO rendszer és a rhesus faktor (Rh faktor) szerint.
Vércsoportok az ABO rendszer szerint
Az ABO rendszer szerint a vércsoportokat a vörösvértestek felszínén található A és B antigének jelenléte vagy hiánya szerint osztják fel. A vérrendszernek mindig két összetevője van:
- antigén - molekulák a vörösvértestek felszínén
- antitestek - a vérplazmában találhatók. Az antitestek az immunrendszer részét képezik, és amikor egy antitest és egy megfelelő antigén (például antigén A és anti-A antitest) találkoznak, a vörösvérsejtek aggregálódnak. Ez életveszélyes állapot.
A vércsoportoknak 4 alapvető típusa van:
- Vércsoport - Aa antigént és B vércsoport elleni antitesteket tartalmaz (anti-B).
- B vércsoport - antigént B és anti-vércsoport A antitesteket (anti-A) tartalmaz.
- AB vércsoport - A és B antigént egyaránt tartalmaz, és nem tartalmaz antitesteket (anti-A vagy anti-B).
- 0. vércsoport - nem tartalmaz A vagy B antigént, de anti-A és anti-B antitesteket egyaránt tartalmaz.
Annak oka, hogy az emberi testben antitestek képződnek olyan antigének ellen, amellyel még soha nem találkozott, tudományosan nem ismert.
A vércsoportok öröklődése az AB0 rendszerben
A vércsoport nem változik, továbbra is ugyanaz. Örökli. A vércsoport típusa örökletes, és az anya és apa vércsoportjától függ. Minden ember egy allélt örököl minden szülőtől. 3 allélt ismerünk: A, B és 0. Kombinációjuk létrehozza a kapott vércsoportot. Az A és B allélok túlsúlyban vannak a 0 allél felett, pl. az A0 genotípusban a kapott vércsoport (fenotípus).
A gyermek lehetséges vércsoportja a szülők vércsoportjai alapján:
Hazánkban a leggyakoribb az A vércsoport (42%), majd 0 (32%), B (18%), AB (8%).
Vércsoport és véradás
A 0. vércsoport hordozóit általános vörösvérsejt-donoroknak nevezik, mivel vérsejtjeik nem tartalmaznak nyomot a felszínükön.
Vérátömlesztéskor a donornak és a recipiensnek azonos vércsoporttal kell rendelkeznie. Ha az A vércsoportú betegnek B vércsoportot adnak, a vörösvérsejtek lebomlanak. Az A vércsoport a B vércsoporttal szembeni antitestekkel rendelkezik a plazmában. A B vércsoport beadása esetén a befogadó anti-B antitestjei találkoznak az antigénnel, amely a B véradó jele.
Vércsoport és emberi személyiség
A vércsoport és az emberi személyiség kapcsolatának kutatása korlátozott. Japánban és más kelet-ázsiai országokban azonban az emberek úgy vélik, hogy a vércsoport meghatározza a személyiségjegyeket, a temperamentumot, sőt annak kompatibilitását egy másik személlyel (pl. Partnerrel).
Vércsoport és partner kompatibilitás
Ázsiában a házaspárt egyszer elvérezték és összekeverték egy edénybe. Ha a keverék folyékony marad, azt hitték, hogy a házasság boldog lesz. A mai ismeretek alapján tudjuk, hogy csak ugyanazon vércsoportok keveréke marad folyékony állapotban. A jelenlegi pszichohematológia viszont azt állítja, hogy csak egy férfi és egy nő, akiknek különböző vércsoportja van, megfelelő párt alkotnak:
| B, 0 | A, AB | B, 0 | A, AB |
| AB | 0 | A | B |
Rh faktor
A vércsoportok második legfontosabb megkülönböztető jellemzője a rhesus faktor (röviden Rh faktor). Az Rh faktort egy körülbelül 40 antigénből álló csoport okozza. A legismertebb a D antigén, amely a vörösvértestek felszínén van jelen, Rh + néven. Hiányában a megjelölés Rh-.
Hazánkban Rh + a lakosság 85% -ában, Rh- a lakosság 15% -ában fordul elő.
Rh-faktor és véradás
Ezt a rendszert tiszteletben kell tartani, amikor vért adunk a betegnek. Rh-faktoros emberek nem kaphatnak vért Rh + -faktorral. Antitesteket termelnének a D antigén ellen, és nem fogadnák el az adományozott vért. Ez hemolitikus reakciót eredményez.
Rh faktor és terhesség
Terhesség alatt a magzati vér bejuthat az anya véráramába (gyakran szülés közben 32
). Az egyetlen problémás helyzet az, ha az anya Rh- és a magzat Rh +. Ha az anyai és a magzati vér keveredik, akkor az anya teste idegen anyagként reagál a csecsemő vérére, és antitesteket kezd termelni a csecsemő Rh-pozitív vére ellen. Az Rh antitestek átjuthatnak a placentán és megtámadhatják a csecsemő vörösvérsejtjeit. Ez hemolitikus vérszegénységhez vezethet. A hemolitikus vérszegénység olyan állapot, amelyben a vörösvértestek gyorsabban pusztulnak el, mint amennyit a test képes pótolni. A vörösvérsejtek oxigént szállítanak a test minden részébe. Elegendő vörösvérsejt nélkül a gyermek oxigénhiányban szenved. A súlyos forma a magzat halálát is eredményezheti. Az első terhesség általában szövődmények nélkül megy végbe. Szülés 32
általában akkor történik meg, mielőtt kellően nagy mennyiségű antitest képződik. Az antitestek azonban a testben maradnak, és a D antigénnel való további érintkezés után azonnal aktiválódnak. Az ezt követő terhességek tehát a gyermek halálával végződtek. Korábban ezek a helyzetek megoldhatatlanok voltak. Ma a terhesgondozásnak és az antiglobulin injekciónak köszönhetően az orvostudomány is képes kezelni ezt a problémát.
Az antiglobulin beadása megakadályozza a D antigén elleni antitestek képződését. Az antiglobulin beadása minden Rh + magzatú terhességben szükséges. Az Rh-anya testében már az első terhesség előtt kialakulhattak antitestek, pl. abortuszban 3
vagy vérátömlesztés. Még ezekben a helyzetekben is ajánlott antiglobulin beadása az Rh inkompatibilitás megelőzésére a következő terhességekben.
Az Rh-faktorról bővebben egy külön cikkben: Rh-faktor