- Pedagógia
- Szülők
- Tudomány, kutatás
- Oktatás
- az EU-ban és a Szlovák Köztársaságban
- Névjegyek
- Cikkek
20 kérdés
1. Mely gyerekeket veszik fel a Waldorf-iskolákba?
A Waldorf-iskolák elvileg minden gyermek számára nyitottak - függetlenül vallástól, etnikai származástól, világnézettől és a szülői jövedelemtől. Kiterjedt tájékoztató találkozók után minden gyermekkel egyedi interjúra kerül sor. A tanulók közvetlenül áttérhetnek a felsőbb általános iskolai osztályokba is.
2. Mi különbözteti meg a Waldorf-iskolákat a szokásos iskoláktól?
A Waldorf-iskolák egyformán szeretnék fejleszteni a gyermekek és serdülők intellektuális, kreatív, művészi, gyakorlati és szociális készségeit. Az első tanévtől a waldorfi tanulók két idegen nyelvet tanulnak. Fiúk és lányok aprítják, varrják és vágják össze a kézműves termékeket, és fűrészelnek, ásnak és csiszolnak a műhelyekben. Minden nyolcadik évfolyamon igényes színházi játékot tanulnak, és elméletben és gyakorlatban foglalkoznak saját maguk választott témájával, amely egy nagy, egyéves munka. A kerti szakszervezetek és az euritmia tantervük szerves részét képezik.
3. Ki volt Rudolf Steiner és mi a közös a Waldorf-pedagógiával?
Rudolf Steiner a Waldorf-pedagógia megalapítója. Emilt Molt, a Waldorf Astoria, az akkori Waldorf Astoria cigarettagyár tulajdonosa vele együtt alapította Stuttgartban az első Waldorf-iskolát. A Waldorf-pedagógia tartalma és módszere Rudolf Steiner ismeretein alapszik a gyermekek és serdülők fejlettségének mintáin, és tovább fejlődik. A pedagógia mellett Rudolf Steiner kutatásai alkalmazást találtak a biodinamikus mezőgazdaságban, az antropozófiai orvostudományban és a művészetekben.
4. A gyermeknek művészileg tehetségesnek kell lennie ahhoz, hogy alkalmas legyen waldorf iskolába?
Nem, a Waldorf iskola a tehetség minden rétegének iskolája. Az új agykutatások azonban kellően bebizonyították, hogy a gyermekek és serdülők sok olyan kompetenciát sajátítanak el a művészi gyakorlat révén, amelyek messze túlmutatnak egy adott tevékenységen. Amikor a Waldorf-hallgatók festenek, rajzolnak, modelleznek vagy hangszereket játszanak, akkor ez elsősorban a differenciált felfogás edzéséről és kreatív potenciáljuk fejlesztéséről szól; természetesen figyelembe veszik az egyes hallgatók tehetségét. A Waldorf-tanárok arra törekszenek, hogy egyenletesen fejlesszék tanulóik intellektuális képességeit, kreativitását és személyiségét.
5. Nem arról van szó, hogy tanulássérült gyermekek különösen Waldorf iskolába járjanak?
Nem. A Waldorf-iskolában mindenféle képességű gyerekeket tanítanak, valamint egy állami iskolában is, azzal az eltéréssel, hogy az intellektuális képességek mellett a társadalmi és a kézi művészi képességeket is ugyanolyan hangsúllyal támogatják és igénylik. A speciális segítségnyújtási igényű gyermekek egyéni támogatása a Waldorf-pedagógia egyik fontos pillére, amelyet vagy befogadó koncepciójú iskolákban, vagy speciális orvosi és pedagógiai iskolákban alkalmaznak.
6. Igaz, hogy a Waldorf-iskolák mindig nagyon nagy osztályokkal rendelkeznek?
Ez különbözteti meg az egyes iskolákat, de igaz, hogy néha az osztályok nagyok. Több tantárgyban az osztályokat ezután két vagy három csoportra osztják. Azok a gyerekek, akik jobban teljesítenek egy témában, segítenek azoknak, akiknek ez nehezebb. A tanárok nehezebb kiegészítő feladatokat kapnak a diákoktól, akik nagyon gyorsan értenek. Egy nagy osztályban a gyermekek számos különböző személyisége, temperamentuma és jellemzője társadalmi közösséget hoz létre a kilenc tanév alatt, amelyben a fiatal serdülők tanulnak egymástól, egymástól.
7. Igaz, hogy a Waldorf-iskolákban nincsenek jelek és jogvesztés?
Noha a Waldorf-iskolák az általános iskola mindkét évfolyamán nem használnak érdemjegyeket, természetesen a diákok munkáját értékelik. A jegyek helyett vannak olyan egyéni értékelések, amelyekben a tanár a személyes fejlődésre és a tanulási folyamatra egyaránt összpontosít. Így nemcsak a tudás állapotát veszik figyelembe, hanem az általános fejlõdést is egy bizonyos idõszakban. A Waldorf-diákok az első és a kilencedik osztály között stabil tantermi közösségben tanulnak, függetlenül az iskola elvégzésének céljától: senki sem fog kudarcot vallani útközben.
8. Jelek és kudarcok nélkül a gyerekeket egyáltalán motiválják a tanulásra?
Mivel a Waldorf-oktatás elsősorban cselekvésorientált és a vonatkozó fejlődési szakaszokhoz igazodik, ez a probléma ritka. A gyermekek és serdülők nem saját teljesítményüket alakítják ki külső teljesítményre való kényszer alapján vagy a rossz osztályzatoktól való félelem miatt, hanem a tanítás sok tartalma iránti élénk érdeklődésből és személyes lelkesedésből. Ezeket a tanár kreatívan és úgy hozza létre, hogy közel álljanak az élethez, hogy eligazodjanak a gyermekek személyes tapasztalatainak világában, és saját tapasztalataikat közvetítsék számukra. A Waldorf-tanárok erre az igényes pedagógiai tevékenységre speciális szemináriumokon és iskolákban készülnek.
9. A Waldorf-pedagógia nem valami boldog világ megtévesztése? A hallgatók ezután áttérhetnek a "kemény valóságra"?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Waldorf-diákokat különösen értékelik az oktatók. Egy olyan iskolában, amely nem csak az intellektuális képességekkel foglalkozik, az iskola első napja óta olyan kulcsfontosságú képesítéseket fejlesztettek ki, mint a csapatmunka, a kreativitás és az eljárási gondolkodás képessége. Kiterjedt posztgraduális tanulmányok azt mutatják, hogy a Waldorf-hallgatók nagyon sikeresen tanulnak és dolgoznak a tanulmányok és a gyakorlat minden területén.
10. A Waldorf iskola drágább?
A Waldorf iskola alapelve, hogy anyagi okokból nem utasít el egyetlen gyereket sem. Az oktatás költségei valamivel drágábbak, mint az állami iskolákban, és a szlovákiai Waldorf-iskola tanulónként ugyanazt a juttatást kapja, mint az állami - de csak a tanítási folyamat biztosítása érdekében. A Waldorf-iskoláknak szüleiktől pénzeszközöket kell beszedniük épületre, berendezésekre, beruházásokra, fejlesztésre, javításokra (úgynevezett tőkeköltségekre) - ehhez az állam még euróval sem járul hozzá. Mindazonáltal annak érdekében, hogy minden gyermek látogathassa az iskolát, a tanárok és a szülők szolidaritási közösségeket hoznak létre, amelyek az egyes iskolákban másképp vannak felszerelve, de mindig megpróbálják egyensúlyba hozni a családok eltérő pénzügyi lehetőségeit.
11. A Waldorf-iskolákat "szabadiskoláknak" nevezik. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan gyerekek, akik autoriterellenesek?
A "szabad iskola" kifejezés nem azt jelenti, hogy nincsenek benne szabályok, hanem azt, hogy ezek az iskolák nagy pedagógiai autonómiával rendelkeznek. A Waldorf-tanárok az első osztályban olyan kapcsolatot alakítanak ki diákjaikkal, amelyet "szeretetteljes tekintély" áthat. A gyerekek keresik a határaikat. Csak akkor, amikor megtapasztalják a felnőttek határait, egyrészt magabiztosnak, másrészt különálló személyiségként élik meg magukat. Az iskolába járás során a tanár és a diák kapcsolata egyre inkább megváltozik egy széles alapú tanulási partnerség felé.
12. Miért van a gyerekeknek ugyanaz az osztályfőnöke az iskola első nyolc évében?
A gyermekek egészségesen fejlődhetnek egy olyan közösségben, amelyet áthat a stabilitás és a ritmus. Ahhoz, hogy megbízható támogatást nyújthasson számukra, a Waldorf osztályfőnöke lehetőség szerint hat-nyolc évig kíséri "osztályát", és minden reggel legalább a reggeli első két órát tanítja. A változó "korszakokban" a különböző tematikus területekről érkező tantárgyat néhány hetente közelebb hozza a hallgatókhoz. Ugyanakkor nagyon jól megismeri tanítványait, és egyenként megközelítheti erősségeiket és gyengeségeiket.
13. Mit jelent a korszakos tanítás?
A reggel első két órájában a hallgatók több héten át intenzíven dolgoznak egy témán (3-5). Például a hallgatóknak három hétig minden reggel két órájuk van matematikából, földrajzból, szlovákból, történelemből vagy más szakból. Néhány hét múlva a korszak tartalma más témára változik, hogy a hallgató intenzíven kapcsolatba léphessen vele. Az alapkészségeket, például a számolást vagy az írást, a hallgatók a korszakalkotó tanítás után is megszilárdítják a gyakorlásra szánt állandó órákon. A korszakot követően a sport, az idegen nyelvek, az euritmia, a vallás, a zene és a kézművesség szakos tanárok veszik át a tanítást.
14. Egy tanár egyáltalán több tantárgyból is képesíthető?
A Waldorf iskola osztályfőnökei valóban tantárgyak széles skáláját fedik le. Kifejezetten erre a célra készülnek fel speciális oktatási programokban, amelyek nappali tagozaton vagy posztgraduális tanulmányként zajlanak a tudományos oktatás kapcsán a tanúsított Waldorf-oktatás egyik szemináriumán vagy Waldorf-képesítéssel rendelkező egyetemen. Az osztály- és szakoktatókra, valamint a középiskolai tanárokra egyaránt igaz, hogy végzettségüknek legalább egyenértékűnek kell lennie az állami oktatással. Az első és a második évfolyamon a tanítás középpontjában nemcsak a szakmai ismeretek átadása áll, hanem az is, hogy a hallgatók élénk, tapasztalatokban gazdag kapcsolatban élhessenek a tantárggyal. A tanulás tehát öröm lehet - az élet számára.
15. Hogyan készülnek fel a magasabb szintű serdülők egy hivatásra?
Magasabb szinten minden szakterületen tanítják a fiatalkorúakat akadémiai szempontból vagy kézműves nevelésű tanárok. Azokat a gyakorlati készségeket, amelyeket a tanulók elsajátítottak egész iskolájuk során, a nyolcadik osztálytól kezdve különféle gyakorlatok egészítik ki: a mezőgazdaságban, az erdészetben, a földmérésben, az ipari és a szociális gyakorlatban a tanulók kifejezetten életközeli alapokra tesznek szert. Ugyanakkor a gyakorlat értelme nem a szakma megtalálásában rejlik, hanem mindenekelőtt a fontos társadalmi készségek gyakorlásában.
16. Nincs túl kevés idő felkészülni a tanulmány végére (a Waldorf Gimnázium esetében), ha szakmai gyakorlatra kerül sor, a hallgatók színházat játszanak és kézművesként dolgoznak?
Igaz, hogy ezek a tevékenységek a tantervvel együtt kettős terhet jelentenek a sokéves tanulmányok során. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a tesztek nem szenvednek emiatt. Mivel a Waldorf-tanulók átlagos végső osztályzatai átlagosan legalább ugyanazon a szinten vannak, mint az állami iskolásoké.
17. A Waldorf-iskolák gyermekeinek világnézeti tanítása van?
A Rudolf Steiner által kidolgozott antropozófia kognitív segítséget jelent a tanárok számára, de soha nem a tanítás tárgya. Mivel a Waldorf iskola vallomáson kívüli iskola, a szülők döntik el elsősorban azt, hogy gyermekük mely vallási tárgyakba járjanak. Később a tinédzserek maguk döntenek.
18. Mi köze ennek az euritmiához, mint olyanhoz?
Az Eurythmy egy mozgásművészet, amelyet Waldorf iskolákban oktatnak minden osztályban. A torna-, pantomim- vagy táncmozgásoktól eltérően, amelyek teljesen szabadon létrehozhatók, az euritmiában van egy bizonyos gesztus minden hangra és hangnemre - tehát a beszéd és a zene látható az euritmia révén. A fonetikus euritmiában a hallgatók például azt ábrázolják, hogy mi él egy magánhangzókban egy versben, és a tónusos euritmiában, amely egy zeneszerzés hangjainak intervallumában él.
19. Van-e egyáltalán szerepe a tudománynak a Waldorf-iskolában? Mit szólnál ahhoz, ha Waldorf-hallgatóknál számítógéppel dolgoznál?
Vannak ugyanolyan fontosságú természettudományi tárgyak, mint a Waldorf-iskola többi tantárgya. Az informatika tantárgy a waldorfi iskolák tantervének szerves részét képezi, az oktatók hangsúlyozzák, hogy a gyerekek megismerkednek a természeti világgal, és fejlesztik társadalmi és kreatív képességeiket, mielőtt megismernék a virtuális világokat. Magasabb szinten a szoftverrel és hardverrel való munka minden waldorfi hallgató számára magától értetődő. A természettudományokról szóló PISA-tanulmány a Waldorf-diákok természettudományos kompetenciáit az átlag felettinek tekintette, és ezt közvetlenül a gyakorlott oktatási módszerből vezette le.