Számú rendeletével a Szlovák Köztársaság kormánya. 284/2020 Z.z. a kihirdetett szükségállapoton belül rendelték el, 2020. október 13-i hatállyal, a Szlovák Köztársaság kormányának 2003. sz. Cikke szerint a több mint 6 személy békés gyülekezéshez való jogának gyakorlása, kivéve az egy háztartásban élő személyeket, az Art. 5. bekezdés 3 betű h) pontjában foglalt alkotmányos törvényről. 227/2002 Coll. az állam biztonságáról a háború, a hadiállapot, a rendkívüli állapot és a rendkívüli állapot vonatkozásában.

gyülekezés

Az Art. Adott rendelkezése szerint 5. bekezdés 3 betű h) az állambiztonságról szóló alkotmányos törvény:

Vészhelyzetben az alapvető jogokat és szabadságokat a veszély mértékétől függően a szükséges mértékben és a szükséges ideig korlátozni lehet, és kötelezettségeket lehet előírni az érintett vagy a közvetlenül fenyegetett területen, olyan mértékben, amennyire az alkalmazás korlátozni vagy tiltani lehet. a békés gyülekezés joga vagy a közgyülést engedélyeztetéstől tegye függővé,

Először is vitatható, hogy a korlátozás jogszerű-e, mivel egyáltalán nem tartalmaz rendeletet határidő, amelynek a fenti rendelkezés szerint tartalmaznia kell (szükséges időt). Az sem világos, hogy valóban szükséges-e a kormány által meghatározott létszám.

Ezen a tényen kívül arra kell összpontosítanunk, ami összegyűlik:

A békés gyülekezéshez való jog a Szlovák Köztársaság alkotmányából ered. Az Art. 28.

(1) A békés gyülekezéshez való jog garantált.

(2) E jog gyakorlásának feltételeit törvény állapítja meg nyilvános helyeken történő gyülekezés esetén, a demokratikus társadalomban mások jogainak és szabadságainak védelméhez, a közrend, az egészség és az erkölcs, a vagyon vagy az állam biztonságához szükséges intézkedések tekintetében. A közgyűlés nem feltételezhető közigazgatási szerv engedélyével.

Ez a jog magában foglalja az ülés összehívásának, valamint a részvétel jogát.

A szakirodalom szerint az Alkotmány megengedi törvény szerint korlátozza a nyilvános helyeken történő békés gyülekezés jogát. Ez a megfogalmazás azzal is magyarázható, hogy az Alkotmány nem engedélyezi a nem nyilvános helyeken történő békés gyülekezéshez való jog korlátozását, vagy éppen ellenkezőleg, hogy az Alkotmány közömbös azzal szemben, hogy a nem nyilvános helyeken való békés gyülekezés joga-e vagy sem.

A közgyűlést az 1. sz. 84/1990 Coll. gyülekezési jogon, de csak a törvény alkalmazásában. Ez a törvény meghatározza az alkotmányos gyülekezési jog feltételeit. 1. §-a szerint E törvény 2. cikke:

E jog gyakorlása a polgárokat szolgálja a véleménynyilvánítás és más alkotmányos jogok és szabadságok gyakorlásában, az információk és vélemények cseréjében, valamint vélemények és vélemények kifejtésével részt vesznek a nyilvános és más közös kérdések megoldásában. E törvény szerint az utcai kíséret és demonstráció is gyűlésnek számít.

Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott célt nem szolgáló szolgáltatásnyújtással vagy más közgyűléssel kapcsolatos közgyűlések. 2 . Így pl. szolgáltatás fitneszközpont, üzletek stb. formájában is.

Tehát alkotmányos jogunk van az itt gyülekezni, amelyet egy külön törvény tovább határoz. A gyülekezési jog az politikai törvény, vagyis ezt is így kell szemlélni. Az alkotmány és a külön törvény szerinti gyülekezés fogalmát a törvényen keresztül kell értelmezni kifejezzék politikai és egyéb hozzáállásukat.

Ha zártkörűen valósítják meg, akkor a feltételeket törvény nem szabályozza. Ha nyilvánosan, akkor igen. Vészhelyzetben a magán és a nyilvános közgyűlések megtilthatók. Vagy lehetséges, hogy az engedélyhez nyilvános rendezvényt kell kötni (amely általában nem szükséges az engedélyhez).

Másrészt alkotmányos törvényünk van az állambiztonságról, amely szó szerint megemlíti a békés gyülekezéshez való jog korlátozásának vagy megtiltásának lehetőségét, vagy tegye a nyilvánosságot engedélykötelessé.

Ami a magángyűlést illeti, sem az alkotmány, sem a törvény nem foglalkozik részletesen. Az alapelv az, hogy ami nem tiltott, az megengedett, ezért a törvényben nem találunk feltételeket.

Jogi véleményünk szerint mennyi a gyülekezési jog politikai törvény, nem szabad azt alkalmazni a zártkörű találkozókra, amelyek a politikai vagy társadalmi nézetek kifejezésétől eltérő tevékenységeket foglalnak magukban.

De ha rendkívüli állapotunk van, akkor a kormány betilthatja egy ilyen (zártkörű) gyűlést.

Egy ilyen rendelkezés azonban úgy is értelmezhető, hogy az állambiztonsági törvény bármilyen gyűlést jelent, függetlenül attól, hogy ott politikai kérdésekkel foglalkoznak-e vagy sem. A választ csak az Alkotmánybíróság tudta megadni, amely egyedül képes kötelezően értelmezni az Alkotmányt. Azt azonban el kell mondani, hogy az emberi jogok megsértését szűken (szűken) kell értelmezni annak érdekében, hogy a lehető legkevésbé avatkozzanak az egyének jogaiba.

Ebben az összefüggésben megemlíthetnénk például, hogy egy ilyen logika szerint (miszerint minden gyűlést betiltottak, nem csak politikai vagy tüntetéseket) a közgyűlés továbbra is tanulói találkozó, az üzemben dolgozó kollégák, emberek az üzleti életben, vagy hagyja abba. Olyan emberek találkozója is, akik valamilyen célból vannak ott, és nem alkotnak közös háztartást.

Jogi véleményünk szerint bár a kormány korlátozhatja a gyülekezési jogot, ez vonatkozik a politikai jogokra (a 84/1990. Sz. Törvény meghatározása szerint), és nem a más célú ülésekre, pl. gyakorlatok, ünnepségek stb. céljából. A kormány által kiadott tilalom önmagában nem tiltja az olyan találkozókat, mint pl sport céljából. Ezt azonban korlátozhatja a Népegészségügyi Hivatal, de erre külön cikkben fogunk kitérni.

Elemzésünk alapján jogi véleményünk szerint a kormány által az összejövetelekre vonatkozó tilalom kizárólag olyan találkozókra vonatkozik, mint tüntetések, tüntetések, felvonulások és más olyan találkozók, amelyeken véleményt nyilvánítanak és hozzáállnak a társadalmi eseményekhez.