Dokumentumok
SZLOVÁK KÉMIAI OLIMPID BIZOTTSÁG
48. ronk, kolszki 2011/2012-es év
ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI LÁB
AZ ORGANIKUS ÉS ÁLTALÁNOS ELMÉLETI TALP
CHMIE Chemick olympida kategria C 48. ronk kolsk rok 2011/2012 tudijn kolo
Milan Melicher k, Jarmila Kme ov, Mria Lichvrov
Legfeljebb 60 pont
A C kategóriás Chemick olimpiára való felkészülés során erre a fordulóra van szükség-
év a következő területekre összpontosít:
Az anyagok alapvető jellemzői. A szervetlen nómenklatúra alapjai téves-
nn. Izzadás a kémiai képletekből. A légkör összetétele és szerkezete. Periodick ss-
tava elemek. Megoldások. Savak és bázisok. Kémiai reakciók. Protolytickus reakciók.
Oxidano-redukciós reakció. Izzad a kémiai egyenletekből. Uhlk, alkonyat, oxigén,
sra és ötvözeteik. Periódusos beszámoló és kapcsolata a szerkezettel és tulajdonságokkal
ltok. Termokémia és kémiai egyensúly.
Ellenállás és irodalom
1. G. I. Brown: Víz a szervetlen kémia területén. SNTL, Prága, 1982. p. 166
2. J. Gao et al.: Veobecn a inorganick chmia, 3. vyd., Alfa, Pozsony,
1981, p. 30 38, 41 80, 135 141, 192 205, 206 222, 250 276, 306
3. J. Kandr, A. Sirota: Vpoty v stredokolskej chmii, 2. kiadás, SPN, Brati-
szlava, 1995, p. 13 53, 95 155.
4. J. Kmeov et al.: Chmia pre 1. ronk gymnzi, 1. vyd., EXPOL PEDA-
GOGIKA: Pozsony, 2010, p. 23 39, 46 78, 97 114, 125 167.
5. G. Ondrej és mtsai: Szervetlen kémia, Alfa, Pozsony, 1993, p. 11.
21, 83 85, 119 217.
6. J. Pack és munkatársai: Chmia pre 2 ronk gymnzi, 5. kiadás, SPN, Pozsony,
7. P. Siln, Proka M.: Kémiai reakciók és azok konjugációi. 1. kiadás, SPN, Bra-
tislava, 2006, p. 23 36, 50 101.
8. A. Sirota, E. Adamkovi: Nzvoslovie inorganickch ltok, SPN, Pozsony,
9. J. Vack et al.: Chmia pre 1. ronk gymnzi, 5. vyd., SPN, Pozsony,
1994, p. 10 58, 83 113, 121 137.
Az ókorban a levegőt az egyik mellékfolyónak tekintették
elemek. Tles of Milt görög filozófus (Kr. E. 624-548) elméletileg foglalkozott vele
a ltok egyikből a másikba történő átalakulása. Ha valamivel, az mássá változtat,
ez azt jelenti, hogy különböző anyagok ugyanazon alapanyag változataival, az ún
praltky. Feltételezte, hogy víz. Kifelé került a reflektorfényből-
hogy a víz a tengerekben, a felhőkben, a folyókban van, de a föld alatt és víz nélkül is
nem lehet élet. Ezt a pralkáról szóló tanítást később elfogadták-
filozófusok, de voltak már megbeszélések, és valójában csak a fent említett pralto
Víz. A milti Anaximenes (Kr. E. 584 - 528) feltételezte, hogy istállóról van szó
a levegő. Akragant (Kr. E. 494 - 433) empedoklei, Pythagorashoz hasonlóan voltak
nzoru, hogy ő és három praltky, ún borostyán. Ezeket az elképzeléseket Arisztotelész elárasztotta-
stageirai erdő (Kr. e. 384 - 322) elismert filozófus, akinek munkáit elismerték-
n a középkori Európában is. Elmondása szerint három prolt volt, amelyeket ő hívott
elemek (elemek) és tűz, levegő, föld és víz voltak. - tette hozzá Neskr Arisztotelész,
az ötödik elem, nevezetesen a ter.
A gáz (gáz, a görög káoszból) kifejezést a vz napon kezdték használni-
neve és a 16. század vége. Mint mondtuk, a levegőt egynek tekintették
a prófétáktól olvastad az ősi db-t és a levegőt is sok gőznek tekintették
ltok. A léggörbét nem vették figyelembe. És a 16. század végén Johann Bap-
tista van Helmont (1577 - 1644) gáz silvestris-t (dnen uhliit) írt le, amely
fa elégetésével nyerték. Tactie Joseph Joseph (1728 - 1799) dolgozatában
1754-ben leírta a hab hőbontásával nyert gázt. Ez volt az első gáz,
amelyet a levegőtől eltérőnek tartottak. al vznan kémikus ezen ias,
aki szisztematikusan foglalkozott a gázokkal, Joseph Priestley (1733-1804), aki
oxigént fedezett fel a vörös csapadék elem melegítésével (ma már tudjuk, hogy ez volt
higany-oxid) zárt időszakban napfény vadászat és bilincsek segítségével. Henrik
Cavendish (1731 - 1810) a savval savasodva képződő gázzal foglalkozott
néhány fém (cink, vas). Valójában felfedezte a vodkát, és robbanásveszélyesnek találta
a vodka oxigénnel történő reakciója vizet eredményez, ami azt jelentette, hogy a víznek nem szabad
a korábban feltételezett elem. Kyslk széles körben felfedezte az éljenzést is-
mik Carl Wilhelm Scheele (1742 - 1786), aki több al-
például szulfon, hidrogén-fluorid és hidrogén-cianid. Daniel Ruther-
ford (1772) (és egymástól függetlenül C. W. Scheele és H. Cavendish) izolálta a gázt
A gázokkal végzett munka nagyon fontos része a kémiai laboratóriumi gyakorlatnak.
Az elkészített gáz tulajdonságaitól függően különböző módszereket és berendezéseket használunk
előkészítésük. Íme néhány példa. A hossza ki van igazítva
az egyenletek és a termékek elnevezésének sematikája.
1.1 Szilárd anyag reakciója vizes oldatban lévő másik anyaggal:
1.2 Két oldat reakciója vizes oldatban, például savval megsavanyítva
KMnO4 + H2O2 + H2SO4
1.3. Az anyag bomlása vizes oldatában:
1.4 Szilárd anyagok hőbomlása:
1.5 A savat vas-szulfiddal reagáltatva a szulfid képződik
jelzett reakcióséma:
FeS + H2SO4 X + H2S
a) Határozza meg az ismeretlen X terméket, és ábrázolja a megfelelő kémiai egyenletet!.
Ha 250 g vas-szulfid reagált, számítsa ki:
b) a képződött szulfon mennyisége,
c) a normál körülmények között képződött szulfon térfogata,
d) a képződött szulfon molekuláinak száma,
e) Hasonlítsa össze a sav térfogatát (w = 0,480; = 1,38 g cm-3) a reakcióban
f) az X ismeretlen termék tömege.
Ar (Fe) = 55,847 Ar (S) = 32,066
Ar (O) = 15,999 Ar (H) = 1,0079
Írjon szóbeli válaszokat.
L vízben könnyen oldódó folyadék. Ez egy bináris gazember
vodka és kovász. 5926 tömegszázalékot tartalmaz. % vodka.
2.1 Határozza meg az L anyag molekulaképletét és nevezze el.
2.2 Alkalmazza az L anyag elektromos képletét, amely elhanyagolható
az egyes atomok térbeli orientációja.
2.3 Feszítsük meg az egyes alkotóelemek sóinak oxidálószerét
2.4 Feszítsük meg az oxidanin elektromos konfigurációját.
2.5,
vér, mangán-oxid) ltka L bomlással. Kapcsolja be ezt a vegyészt-
2.6 Feszültség, amennyiben az elektromos áram bizonyítja az oxigén oxigént
2.7 Mondjon példát legalább két olyan anyagra, amelyek az L bomlásakor úgy viselkednek, mint
A 2,8 Ltka-t először vizes oldatban gyenge savként kezeljük. Fejezze ki
2.9 Az L anyag oxidáló és redukáló szerekkel is rendelkezik. Kémiai egyenlet
kapcsolja be L reakcióját vizes vizes oldatban-
a) kálium-jodiddal,
b) kálium-permanganáttal.
A sztöchiometriai együtthatók felhasználásával használja a re egyenlet részeit-
és oxidáció, amelyekből a redoxegyenlet részei származnak. Urte,
mely reagens oxidálószer és redukálószer az említett eseményekben.
Töltse ki a szöveget szavakkal, képletekkel és egyenletekkel:
3.1 Kétkomponensű ötvözetű oxidok. s inmi .
amelyben m. oxidan slo -II. Példa erre a vodka-peroxid
kételemes ötvözet, amelyben m. oxidan slo .
A tömlőből az oxidokat felosztjuk: .
Adjon meg minden típushoz egy-egy oxid képletet is.
A vízzel, savakkal és bázisokkal folytatott kémiai reakciótól függően az oxidok feloldódnak-
Írja fel a kémiai egyenletet a kémiai reakciók minden típusára.
3.2 A legfontosabb szén-oxidok a következők. a. (Nap-
és képleteik). Szén elégetése elégtelen légáteresztő képesség mellett-
chu eredetű. Nagyon reaktív gáznemű anyag, erős
. tulajdonságait. Ezeket a termelésben is felhasználják .
például. az amerikai Steel Koice csábításban. Kipufogógáz-fürdő is-
vákuum motorok. Tökéletes égési szénképzéssel .
Termikus bomlás útján nyerhető. (pl. gyártáskor
plenho vpna), vagy bontással. erősebb ky-
szelinek (pl. fillérek azonosításában). Ezt a gázt otthon használhatja-
mondja az ecet és a sdy bicarbny reakciója. Nagyon mérgező gáznemű anyagokhoz
Megjegyzés: A 3.3 és 3.4 szakaszban adja meg az ötvözet képletét a név mellett.
3.3. A kén, a szulfid képződése vagy a szulfidok mosása ezt eredményezi .
A levegő nemkívánatos összetevője. M oxidáló és redukáló tulajdonságok.
Írja fel a reakció kémiai egyenletét!
Közvetlenül összeolvad az oxigén eredettel .
Vízzel reagálva képződik .
3.4 Nitrogénképződés oxigén-oxidokkal, amelyekben a nitrogénatom oxidálódik