Az 1941. június 21-től 22-ig virradó éjjel - 78 évvel ezelőtt - a Szovjetunió inváziójával a német Hitler-hadsereg megkezdte a Barbarossa hadművelet végrehajtását, amely a Szovjetunió elleni globális támadás volt.
Moszkva, június 22. (Reuters) - A háborús évek dalai és emlékművek parkokban, múzeumokban, színházakban és könyvtárakban Moszkvában, Szentpéterváron és sok más városban emlékeznek meg az emlékezés és a gyász napjáról az Orosz Föderációban. Ezen a napon emlékeznek az egykori Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának (Szovjetunió) náci Németország általi inváziójának évfordulójára. Június 22-én, szombaton az Orosz Föderáció megemlékezik a Nagy Honvédő Háború kezdete óta eltelt 78 évről.
Az 1941. június 21-től 22-ig virradó éjjel - 78 évvel ezelőtt - a Szovjetunió inváziójával a német Hitler-hadsereg megkezdte a Barbarossa hadművelet végrehajtását, amely a Szovjetunió elleni globális támadás volt.
A műveletet a Szent Római Birodalom uralkodásáról, I. Barbarossa Frigyesről (1122–1190) nevezték el. Több mint 3,5 millió katona, 3500 harckocsi és 3000 repülőgép vett részt rajta. A német légierő hatalmas sztrájkokat indított a repülőtereken, a vasúti csomópontokban és a haditengerészeti támaszpontokon, a csapatok állandó kiküldetésének helyein és számos városban a Szovjetunió államhatárától 250-300 kilométeres mélységig - írja a RIA-Novosti ügynökség.
Mint a Szlovák Nemzet Emlékezetének Intézete (ÚPN) a honlapján tájékoztatta, a német befolyási övezetben több állam - Románia, Magyarország, Olaszország és Finnország - is részt vett a bolsevizmus elleni kampányként ismert háborúban, és egy a német szövetségesek között volt a Szlovák Köztársaság is (1939-1945).
Az ÚPN hangsúlyozta, hogy a háborúba való belépés alkotmányellenes módon történt - megkerülve a törvényhozást, a Szlovák Köztársaság Közgyűlését. Ettől függetlenül 1941. június 24-én a Rapid Csoport (július 8-án átnevezte a Gyorsdandárnak), mivel az első szlovák formáció átlépte a Szovjetunió határait. Haladó hadteste mögött 50 000 ember.
A támadások megkezdése előtt Josif Vissarionovich Stalin szovjet vezérkari főnök (valódi neve Jugashvili) a hírszerzésből több figyelmeztetést is kapott a Németország Szovjetunióba való inváziójáról, de nem gondolta, hogy Adolf Hitler megsértette az agresszióellenes szerződést, más néven Ribbentrop-Molotov Paktum, 1939. augusztus 23.
Ulrich Friedrich Wilhelm Joachim Ribbentrop külügyminiszter és Viačeslav Mikhailovich Molotov, a Népbiztosok Tanácsának elnöke által aláírt szerződésben mindkét ország megfogadta, hogy nem alkalmaz katonai erőt a másik féllel szemben, és nem szövetkezik ellenségeivel.
A német offenzívát csak a németek Moszkvába tartó téli hadjárata (1941-1942) alatt állították le védekezési intézkedésekkel. Ez volt az első alkalom, hogy a német hadsereg legyőzhetetlenségének mítosza leesett. 1942 és 1943 fordulóján a szovjet hadsereg végleges ellentámadásba lendült, Európán keresztül haladt és 1945 májusában meghódította Berlint.
Számú irányelv szerint. 21 a Szovjetuniót egy villámcsapás (Blitzkrieg) során le kellett győzni.
A Nagy Honvédő Háború 1418 nap és éjszaka tartott és 1945 májusában ért véget a fasiszta blokkállamok vereségével. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Szovjetunió a háború alatt 26,6 millió embert veszített. Közülük 8,7 millióan haltak meg a csatatéreken, további milliók a nácik által megszállt területeken, megsemmisítő táborokban és kényszermunkában Németországban és annak műholdjaiban, 2,16 millió pedig fogságban halt meg.
A volt Szovjetunió és a jelenlegi Orosz Föderáció állampolgárai számára június 22 - az ország inváziója és a Nagy Honvédő Háború kezdete - a történelem egyik legszomorúbb dátuma.
1992-ig a Nagy Honvédő Háború kezdetének napja nem volt hivatalos emléknap. 1992. július 13-án az Orosz Föderáció Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége úgy határozott, hogy a Nagy Honvédő Háború kezdetét az Atyafa védelmezőinek emléknapjának nevezik. Oroszország elnökének 1996. június 8-i parancsával e nap neve az Emlékezés és Gyász Napjára változott.
2007. október 24-i rendeletével Vlagyimir Putyin elnök aláírta a törvénymódosítást, amely szerint június 22-ét az emlékezés és a bánat napjának - a Nagy Honvédő Háború kezdetének - nevezik. Oroszországban félárbocos zászlókat bocsátanak ki aznap, szórakoztató rendezvényeket nem szerveznek, szórakoztató programokat, valamint televíziós és rádiós programokat nem sugároznak.