2014. március 03. 0: 00-23: 59 hétfő
Helyszín: Szlovákia, mindenhol
2014. március 3-án, hétfőn a Gergely-naptár (és az idén a Július-naptár szerint is) kezdetét veszi a nagyböjt, vagyis a negyvenes évek a szlovákiai görögkatolikus egyházban. Ez egy negyven napos, húsvétra fókuszált időszak, amelyet a görög katolikus egyházban húsvétnak hívnak. A nagyböjti liturgia felkészül a katekumének paschális misztériumának megünneplésére (a keresztségre várva jelentik be) - külön imádságot adva értük a liturgiában -, valamint a hívőknek, emlékeztetve őket a kapott keresztségre, és bátorításra ösztönözve őket.
A szlovákiai görögkatolikus egyház nagyböjti fegyelme szerint (amelyet a Hierarchák Tanácsa hagyott jóvá) a Nagyhét negyven és péntek (nagypénteki) első napja szigorú vagy szigorú böjt, azaz. A hús, a tej és az éheztetett tojás visszafogása vonatkozik - így naponta egyszer szabad a végéig enni, legfeljebb egy kis harapnivalót pedig kétszer. A hús visszatartása a negyvenes években szerdán és pénteken fennmarad (hús nélküli ételeket fogyasztanak).
A negyvenes évek története az apostolok idejére nyúlik vissza. Az első keresztény közösségek a zsidó húsvét napján emlékeztek meg Krisztus szenvedéseiről és haláláról, és azon a napon böjtöltek. Történelmi források szerint ez az ún némelyek egy nap, mások két nap, mások még hosszabb ideig nem tartották be a paszális böjtöt. A 2. és 3. században. fokozatosan böjtölte a húsvét időszakát, az ún predpaschal gyorsan. A 3. században. egyes templomokban a lelkipásztor előtti böjt egész hétig tartott. Ma ezt a hetet jó hétnek (vagy jó hétnek) hívjuk, és ez a húsvét előtti hét. 3. század végén. már egy nagy böjt 40 napig tartott. 4. századtól. megvan az első egyértelmű tanúságunk egy negyven napos áldozatot megelőző böjtről (Nizzai Tanács). Bár a 4. században. a negyvenes évek már keleten és nyugaton is az egyházban telepedtek le, pontos nevük még nem volt, és nem egységesen jöttek létre. Nyugaton a nagyböjti időszak később hosszabbodott meg, mint keleten.
A 40-es szám szimbolikája. Az ősi hagyomány szerint a keleti egyház szombatját és vasárnapját nem tekintik böjti napnak. A 40-es szám elérése érdekében a böjtöt hat hétről hétre meghosszabbították. A nyugati (latin egyház) hathetes nagyböjti időszakban volt, mivel a szombatokat is nagyböjti napoknak tekinti; tehát csak 36 napig volt nagy böjtje Nyugaton. A teljes 40 napos böjt elérése érdekében a nyugati egyház a 7. században. még négy napot adott hozzá a böjt elején. A nyugati egyház hamvazószerdán kezdi meg a nagyböjti időszakot; Keleti két nappal korábban.
A 40-es számnak, akárcsak a 3-as, 7-es és 9-es számoknak, az ókori Biblia idõk óta szimbolikus jelentése van. Ezért a pásztor előtti böjtbe inkább szimbolikus, mint szó szerinti megértésben került. Említések az Ószövetségben: a 40 napos áradás (1Móz 7: 4); Izrael 40 éves útja a sivatagban (4Móz 14:33); Mózes 40 napos böjtje, mire megkapta Istentől a törvénytáblákat (2Móz 34:28); Illés próféta 40 napos utazása a Horeb-hegyre (1 Kr 19., 8.).
Említések az Újszövetségben: a 40. napon József és Mária elhozták a gyermek Jézust a templomba (vö. Lk 2:22); Jézus 40 napig böjtölt a pusztában (Mt 4,2); Jézus feltámadása után 40 nappal jelent meg a földön (ApCsel 1: 2).
Hozzáadta: Tomas Kuzar, 2014.02.24. 20:05