A karnevál a Három Királytól hamvazószerdáig tartó időszak. Vidámság és bőség időszakának számítanak, régiónkban sok szokás kapcsolódik hozzájuk.

2015. február 17, 12:39

Történelmük az ősi időkre nyúlik vissza. A Nemzeti Történeti Múzeum etnológusa, Petronella Rágulová szerint még indoeurópai őseink őstörténetéig is. Nemcsak a farsangi időszak történetéről, hanem jelenéről is beszélgettünk vele.

Hogy lenyűgözőek jöttek létre?

- A farsang fejlődése indoeurópai őseink ősi történetébe nyúlik vissza. Főszabályként a három királytól hamvazószerdáig tartó időszakot karneválnak nevezték, és a legnagyobb jelentőséget a hamvazószerda előtti utolsó három napra helyezték. Helységünkön "más húsevőknek" is nevezték őket. Egyébként a farsang szó nem szlovák eredetű, hanem német eredetű. A "Faschang" vagy "Faschung" kifejezés olyan alkoholos italra vonatkozott, amelyet nagyböjt előtt lehetett inni. A hamvazószerda után súlyos böjt volt. A farsang szó német gyarmatosítás révén jutott el hozzánk, amely a városokban a 12.-14. Században kezdődött, de vidéken sokkal később vették fel.

Lenyűgöző őseink hogyan tapasztalták?

- Korábban úgynevezett időszak volt a második tél, amelyet az emberek mulatsággal élveztek, vágóhidak, „álarcosok” maszkjai jártak végig a falun. A legtöbb esküvő ebben az időszakban zajlott. El kell mondani, hogy az esküvőt valaha is így tervezhették meg, mivel a fiatalok például a terhesség miatt nem lettek okosak. Kívánatos volt, hogy a fiatal nők szűzként lépjenek be a koszorúba. Ha esküvő előtt teherbe esett, szégyellte az egész falut. Egy ilyen nőt becsmérlőnek neveztek "alvajárónak", "annak, aki aludt" vagy ami még rosszabb.

Mit csináltak az emberek ebben az időszakban?

- Főleg fonalakkal. A fonás pusztán női munka volt. A nők a fonókerekek segítségével vékony len-, kender- vagy gyapjúszálakat sodrottak. Ez létrehozott egy fonalat, azaz egy szálat, amelyből a kész szövet már elkészíthető volt. Egyes helységekben a házas nők és az egyedülálló nők külön találkoztak. A lány 14-15 éves korának elérése után vehetett részt az eljárásban, vagyis amikor már menstruált. A történetek tartalmához, a dalokhoz és a nők szórakozási stílusához kapcsolódott. A nők ételt, fát fűtésre és petróleumot hoztak be a házba világítás céljából. A férfiak és az agglegények csak segítették vagy félrevezették a nőket a munkahelyükön - váratlanul orsókat loptak, lányokat dühítettek, ellopták a fáikat, kis üvegablakokra kopogtattak, hogy a nők kísértetnek érezzék őket. A fonás egyébként az egyik legjobb lehetőség volt az ismeretek és tapasztalatok generációk közötti továbbadására. Meséket, pletykákat, babonákat, találós kérdéseket, közmondásokat, retorikát, pranosztikákat meséltek itt. Az emberek együtt tanultak és szórakoztak a munkahelyen.

mentek

A nagybőgő temetése Horná Mariková-ban 1994-ben. FOTÓ: A ŽRNOVANKA NEMZETKÖZI EGYESÜLET ARCHÍVUMA

Milyen farsangi étrendet szoktak enni az emberek?

- Az étrendnek különös jelentőséget tulajdonítottak. Van, akit karácsonykor fogyasztottak, van, aki nagyböjt alatt, van, aki húsvétkor, más pedig farsangkor. A tipikus ételek zsíros ételek (szalonna, kolbász), hentes specialitások voltak. Ezután a második terület a tojásos ételek voltak. Ezek az emberek azt gondolták, hogy varázslatosan hivatkoznak termékenységükre és gazdasági jólétükre. Egy másik csoport hosszúkás alakú tésztákból állt, amelyek szintén állítólag hoztak nekik betakarítást. Például őseink úgy gondolták, hogy ha tésztát vagy tócsát esznek, az ültetett növények laposak és hosszúak lesznek.

És mi van a tipikus farsangi maszkokkal?

- Ezek a farsang legjellemzőbb eleme. Többféle maszkot különböztetünk meg. Először is zoomorf maszkok, vagyis olyan állatok, mint a kecske, a ló, a bika, a turon. Úgy gondolták, hogy ha az emberek állati maszkká változnak, visszanyerik bizonyos állati erejüket, töltésüket és ösztönüket. Aztán a farsangi menetben régen az ún antropomorf, vagy különböző emberek alakjai. Ide tartoznak például egy öreg csecsemő, terhes csecsemő, fedélzeti csecsemő - alvók, cigány, zsidó, csendőr, lelkész, közjegyző stb. Újabban népszerűek a szakmák vagy a híres emberek álarcai. Az álarcba öltözésnek nemcsak a mulatságot, a paródiát kellett kiváltania, hanem a mindennapi biológiai és társadalmi különbségek eltűnésének megnyilvánulását. Ilyen például a "nagymamának" álcázott srác legjellemzőbb és talán a legkomikusabb maszkja.

Szeretném hangsúlyozni azt is, hogy Považská Bystrica régió az egyik olyan körzet, ahol nagy hagyománya van a farsangi ünnepeknek és a temetkezésnek. Még az 1980-as és 1990-es években is maszkjaink, különösen Marikov, néprajzkutatók tárgyát képezték. Dr. Daniel Luther, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetéből filmet készített Marikovsky-maszkokról.

Melyek a farsangi ünnepségek modern elemei?

- A többi szokáshoz hasonlóan a fasiszták is változhatnak az idő múlásával. A "karnevál előtti" korszak teljesen eltűnt, és a kiválasztott elemekre helyezik a hangsúlyt, amelyek képesek ellenállni a megváltozott életkörülmények nyomásának. A legstabilabb elemek azok, amelyek szórakoztató funkciót töltenek be. A szokások varázslatos, rituális oldala teljesen eltűnt.

A farsangi maszkok tervezésének új módjai. Az emberek nagyon kreatívak, ezért szlovák kultúránk hagyományos álarcai között van néha egy újítás - egy színész, énekes, híres ember, politikus maszkja.