Az emésztőrendszer flóráját mikroorganizmusok alkotják, amelyek a szervezet szerves részét képezik.

fontos

Az emésztőrendszer flóráját mikroorganizmusok alkotják, amelyek a szervezet szerves részét képezik. A bél mikroflóra magas metabolikus aktivitással rendelkezik, ami összehasonlítható a máj aktivitásával, amely az emberi test legaktívabb szerve. A mikrobák bizonyos egyensúlyban vannak egymással és a testtel. Ennek az egyensúlynak a megbomlása betegséghez vezethet, vagy hozzájárulhat a betegséghez.

A mikroorganizmusok a végbél felé növekednek az emésztőrendszerben, mind a fajok, mind a fajok számában. Az emésztőrendszer populációja változik az ember életében. Az újszülöttnek nincsenek mikroorganizmusai az emésztőrendszerben, és fokozatosan kolonizálódik. A szoptatott állatok bél mikroflóra összetétele más, mint a nem szoptatott állatoké. Ez azonban függ például attól a földrajzi területtől is, ahol élünk, vagy az étkezési szokásoktól.

A bél mikroflóra a táplálkozásban is szerepet játszik. Segíti az emésztést és energiát nyerhet olyan élelmiszer-összetevőkből, amelyek nem emészthetőek a zsírsavak termelése miatt. A normál mikroflóra szintén hozzájárul a káros anyagok eltávolításához vagy dezaktiválásához. Különböző tényezők megzavarják a gyomor-bél mikroflórát. Ezek lehetnek például bélfertőzések, betegségek, antibiotikumok, gyulladásos folyamatok, kórokozók, rosthiány az étrendben, pH, sugárzás, stressz és öregedés.

A gyermekek bél mikroflórája
Az újszülöttek emésztőrendszere gyakorlatilag steril, baktériumok jelenléte nélkül. A születés után néhány napon belül fokozatosan kolonizál a szoptatás és a környező környezet miatt. Az emésztőrendszer nagyon gyorsan teljesen feltöltődik, és születésétől számított 48 óra elteltével a baktériumok koncentrációja eléri a 109-1011-et 1 gramm székletben. A bél mikroflóra összetétele az életkor előrehaladtával változik, nagyobb változás különösen akkor következik be, ha a babát elválasztják a szoptatástól, és miután átálltak a mesterséges táplálkozásra, vagy a nem tejtermékeket bevették az étrendbe. A káros baktériumok mellett jelentős változások következnek be a betegségekkel, az antibiotikumok és a kemoterápiás szerek alkalmazásával is.

A felnőtteknél előforduló bél mikroflóra egészséges gyermekeknél 1 és 4 éves kor között alakul ki, és egészséges embereknél gyakorlatilag változatlan, kivéve a bifidobaktériumokat, amelyek száma és fajai az életkor előrehaladtával változnak. A Bifidobacterium infantis nem fordul elő a felnőttek bél mikroflórájában.

A kiegyensúlyozott bél mikroflóra fő előnye a gazda számára a potenciálisan patogén mikrobák elleni védőmechanizmusa. A normál mikroflóra fontos stimulációt nyújt az immunrendszer számára. Az egészséges mikroflóra hozzájárul a káros anyagok eltávolításához vagy dezaktiválásához. A bifidobaktériumokat, a laktobacillusokat és az enterococcusokat a mikroflóra hasznos tagjainak tekintik. A prebiotikumok (pl. Fruktooligoszacharidok) szintén fontos szerepet játszanak az egészséges mikroflóra kialakulásában.

Az emésztőrendszer flóráját mikroorganizmusok alkotják, amelyek a szervezet szerves részét képezik. A bél mikroflóra magas metabolikus aktivitással rendelkezik, ami összehasonlítható a máj aktivitásával, amely az emberi test legaktívabb szerve. A mikrobák bizonyos egyensúlyban vannak egymással és a testtel. Ennek az egyensúlynak a megbomlása betegséghez vezethet, vagy hozzájárulhat a betegséghez.

A bifidobaktériumok fontos szerepe:

A laktobacillusok fontos szerepe:

Probiotikumok
A probiotikumok (a görög bios szóból - életre) olyan élő, nem patogén mikroorganizmusok, amelyek kedvezően befolyásolják a gazda állapotát azáltal, hogy segítenek fenntartani a bélrendszer mikroorganizmusainak egyensúlyát. Testünk számára azért is fontosak, mert:

Prebiotikumok
A prebiotikumok az élettelen emészthetetlen alkotóelemek, amelyek táplálkozási szubsztrátként (ételként) pozitívan befolyásolják az emésztőrendszer fiziológiás mikroflóráját azáltal, hogy serkentik a hasznos baktériumok - bifidobaktériumok és laktobacillusok - növekedését és aktivitását. Ezek elsősorban oligoszacharidok és fruktooligoszacharidok. Ezért azoknál az embereknél, akiknél az élelmi rostok aránya magasabb és állandóbb, a probiotikus kultúrák nagyobb arányban találhatók a bél mikroflórájában. A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok keverékei. A probiotikumok és a prebiotikumok használata befolyásolhatja az emésztőrendszer bél mikroflóráját.

A probiotikumok alkalmazásának lehetőségei és eredményei

Hasmenés vagy székrekedés és infláció kezelése
A probiotikumok normalizáló hatást gyakorolnak az emésztőrendszerre. A klinikai vizsgálatok megerősítik, hogy alkalmazásuk nemcsak a megelőzésben (utazó hasmenés, antibiotikumokkal történő kezelés után), hanem a gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség) kezelésében is alkalmas.

Támogatás az élesztőfertőzés elleni küzdelemben
Egy kísérleti vizsgálatban, amelyen 36, Candida albicans fertőzött beteg vett részt, 89% -uknak alacsonyabb tünetei voltak a L. acidophilus és B. bifidum tartalmú probiotikumok szedése után. A betegek 72% -ánál javulás több mint 25% -kal, a betegek 33% -ánál pedig több mint 50% volt.

Két, 2 és 4 éves beteg egy hónap után teljesen tünetmentes volt, étkezési szokásaik megváltozása nélkül. Ezek az eredmények összhangban vannak a probiotikumok élesztőgátló hatásával, amelyet a JAMA áttekintés tartalmaz.

Elnyomják a patogén baktériumok szaporodását
A tejsavat termelő baktériumokról kimutatták, hogy megakadályozzák a kórokozó baktériumok szaporodását, mivel savas környezetet hoznak létre a bélben, versenyeznek a tápanyagokért, antibakteriális szereket termelnek és stimulálják az immunitást.

Hogyan lehet mindent helyrehozni?
Fontos, hogy megfelelő ételválasztással állítsuk helyre a bél mikroflóráját, de a mai hektikus világban gyakran különféle speciális, probiotikus baktériumokat tartalmazó készítményekkel kell segítenünk magunkat. Ebben az esetben jó olyan terméket választani, amely a lehető legtöbb baktériumot tartalmazza. Ügyeljen arra is, hogy a gyógyszertárban választott termék többféle baktérium kiegyensúlyozott összetételét tartalmazza.

Csökkentik a bélrendszerben termelődő toxikus/karcinogén vegyületeket
A probiotikumok kimutatták, hogy elnyomják a káros anyagok, például az ammónia, az indol, a fenolok, a hidrogén-szulfid, valamint a rákkeltő és a májat károsító anyagok termelését.

A test immunitásának növekedése
Kimutatták, hogy a probiotikus baktériumok stimulálják a szervezet immunválaszát. Vitaminokat és egyéb tápanyagokat termelnek. A L. acidophilus és a B. bifidum B1-vitamint termel.
Ezenkívül a L. acidophilus elősegítheti a B1-vitamin felszívódását.
Például. a bifidobaktériumok gyermekeknél történő beadása növelte ezen baktériumok számát a belekben, ami a B1-vitamin termelésének kétszer-háromszorosát eredményezte. A bifidobaktériumok képesek B6, B9, B12, folsav és néhány aminosav termelésére is.

Csökkentik a koleszterint
Számos tanulmány rámutat a koleszterinszint-csökkentő hatásra is. A bélbaktériumokról kimutatták, hogy a koleszterint kevésbé felszívódó formává (koprostanol) alakítják át, ezáltal csökkentve annak felszívódását a bélrendszerben, és kiválasztódva a széklettel. Csökkent koleszterinszintről számoltak be probiotikus kultúrákat tartalmazó tejtermékeket fogyasztóknál, míg ezeket a hatásokat nem figyelték meg azoknál az embereknél, akik tejtermékeket kaptak e kultúrák nélkül.