felfedték

18.4. 2015 12:00 A diéta, a testmozgás, az éghajlat vagy a genetikai hajlam egyáltalán nem garantálja a hosszú életet. A tudósok szerint ez valami egészen más. A családod és a barátaid. De nem a közösségi hálózatokból érkezők, akik többnyire csak képzeltek.

Friss információk egy gombnyomásra

Adja hozzá a Plus7Days ikont az asztalra

  • Gyorsabb oldalelérés
  • Kényelmesebb cikkek olvasása

Szeretne százakig élni? Vegye körül magát barátaival. Hogy négyszázan vannak a Facebookon? Tévedés. Épp ellenkezőleg, a szociális hálózatokon mesterségesen fenntartott "barátságok" veszélyeztethetik Önt. Az internetre korlátozott kapcsolattartásnak köszönhetően magányosakká válunk és fogékonyabbá válunk a különféle betegségekre.

A fiatalok alig tudják elképzelni az életet "offline". Azonban az idősebb generáció számára, aki nem szokott kedvelni és beszélgetni a bölcsőtől, az elektronikus kapcsolatok közvetlenül károsak lehetnek.

Bizonyíték arra, hogy az igazi barátság, társadalmi kapcsolat és szoros családi kapcsolatok segíthetik az embereket a hosszabb életben, Európa egyik legszegényebb régiójában, egy hegyvidéki területen található az olasz Szardínia szigetének északi részén.

Emancipált férfiak

A Gennargent hegységben található Villagrande Strisaili régió körüli barátságtalan terep magas követelményeket támaszt a lakossággal szemben. A férfiak egész életükben pásztorként, gazdálkodóként és munkásokként dolgoznak. A nők semmiben sem maradnak le tőlük.

E régió lakossága évtizedek óta tapasztalja Nyugat-Európa vagy az USA lakosságát. Több száz évnél idősebb ember van, mint bárhol máshol. Sokan 80-90 éves korukig fizikailag aktívak, és fiatalabb generációkkal rendelkező házban élnek.

Érdekes az is, hogy a férfiak nagyjából egyidős életkorban élnek, mint a nők, míg a világ szinte mindenhol máshol átlagosan hat-hét évvel rövidebb ideig élnek, és az európaiak ritkán érik el a 80. életévüket. Szardínia területén jelenleg nyolc 110 éves ember él.

A magány megöl

A tudósok eredetileg úgy vélték, hogy a hosszú élet kulcsa az éghajlatban, az étrendben vagy a genetikában keresendő. Az ok valószínűleg valahol mélyebb lesz. Az észak-szardíniai falusiak ősei 5–10 ezer évvel ezelőtt, a bronzkor idején érkeztek ide, ami egy kis génállományra mutat. Az itt élő lakosság azonban egy családként él, a barátokat is rokonoknak tekintik, és mindenki mindenkinek segít.

A pszichológusok ezt a jelenséget "kölcsönös altruizmusnak" nevezik. Az emberek spontán módon kínálják a kedvességet és a támogatást, mert tudják, hogy ugyanezt a megközelítést várhatják el másoktól is. A társadalmi kohézió kultúrája, amelyet évszázadok óta megőrzött egy elszigetelt régió, természetes életmóddá vált.

A test belső kémiája is kényelmes, mivel az empátiás viselkedés az endorfin és a neuropeptid hangulati hormonok szekrécióját eredményezi. Egy másik tényező az, ahogyan a lakosság bánik az idősebb családtagokkal. Az öregedés mindenki számára közös gond - még egy százéves is rokonsággal és ismerősökkel van körülvéve.

Ha az ember egyedül él, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy magányos. Azonban kevésbé áll közel más emberekhez, nincs személyes beszélgetés, szemkontaktus, ölelés vagy egyéb fizikai érintkezés.

Az emberi agy akkor fejlődött ki, amikor a társadalmi kohézió a túlélés esélyét jelentette. Éppen ellenkezőleg, az elszigeteltség valószínűleg éhezéshez vagy erőszakos halálhoz vezetett. Ezért a magány ugyanolyan negatív tényező, mint az éhség vagy szomjúság; a túlélési ösztön a Daily Mail brit napilap portálja szerint.