A kirekesztett roma településekről érkező gyermekek számos akadály előtt állnak az óvodákhoz való hozzáférés előtt

A társadalmilag kirekesztett roma településekről érkező gyermekek csupán harmada jár óvodába

A társadalmilag kirekesztett helységekben élő roma gyermekek képzettségi szintje Szlovákiában régóta nagyon alacsony - a 2017/2018-as tanévben a 3-5 éves gyermekek csupán 31,7% -a járt óvodába. 1 Szintén az Európai Unió Szlovákiában működő Alapjogi Ügynökségének adatai szerint 2014-ben a 4 éves roma gyermekek csupán 34% -a vett részt a kötelező oktatás megkezdésében. Ugyanakkor, ha a kirekesztett roma településekről érkező gyermekek óvodába lépnek, ez a gyermekek többi lakosságához képest későbbi életkorban történik, és ezért óvodai oktatásuk kevesebb időt vesz igénybe. A társadalmilag kirekesztett roma településekről érkező gyermekek nagyon alacsony részvételét az óvodai nevelésben sok válaszadó rámutatta a To Reason projekt kvalitatív adatgyűjtésének részeként lefolytatott egyéni interjúkra is. Amint azt az önkormányzati hivatal alkalmazottja kijelentette, vagyis sajnos az ilyen szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek vagy roma gyerekek kevesebbet járnak óvodába. [.] Mehetnének, és sajnos nem járnak abba az óvodába.

Az óvodai nevelés látszólag ingyenes a szegény családok számára

Bár számos oka van a kirekesztett roma településekről érkező gyermekek alacsony részvételének, az anyagi akadályok fontos szerepet játszanak. Bár számos eszköz létezik a szegény családok gyermekeinek támogatására, jelenlegi helyzetük miatt az óvodai nevelés nem teljesen ingyenes számukra. Az egyik probléma a család jövedelemplafonjának alacsony szintje. Amint azt a T_4.1.4.5.1. Táblázat mutatja, csak a háztartások anyagi rászorultságban részesülő gyermekei jogosultak ingyenes étkezésre 4, iskolai ellátások támogatására 5 és az óvodai díjak lemondására 6. A létminimum alatti jövedelemmel rendelkező családok gyermekei nem jogosultak az óvodai díjak lemondására. Az óvodai havi díjak, a projekt kvalitatív felmérésének adatai alapján, ésszerű, általában 10 és 30 euró között mozognak. A szegénység kockázatának kitett gyermekek egész csoportja kizárható az ingyenes óvodai ellátás lehetősége alól. Az Oktatáspolitikai Intézet szerint az anyagi támogatási intézkedésekben részesülő gyermekek a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által veszélyeztetett gyermekek kevesebb mint felét képviselik, ennek oka a jogosult személyek körének nagyon szűk meghatározása. 7

T_4.1.4.5.1. Táblázat. Az óvodai gyermekek pénzügyi támogatási intézkedéseinek áttekintése

kirekesztett

Azt a tényt, hogy az óvodába járás költségei jelentős akadályt jelenthetnek néhány gyermek számára, megerősítette az okos kérdőíves felmérés is. Amint az a G_4.1.4.5.1. Ábrán látható, az óvodapedagógusok akár 43,5% -a és a speciális óvodapedagógusok 55,5% -a egyetértett abban, hogy ha több gyermek jogosult pénzügyi támogatásra tandíjmentesség, étkezési támogatás és segélyek formájában, a képzés nő az óvodákban.

G_4.1.4.5.1. Ábra. A pedagógusok véleménye az óvodai pénzügyi támogatási intézkedések bővítéséről

A pénzügyi támogatási intézkedések jelenlegi beállításának második problémája az, hogy nem fedezik az óvodába járó gyermek összes költségét. A szülőktől gyakran különféle külön díjakat kérnek a segédanyagok és anyagok vásárlásáért, vagy a szabadidős és tanórán kívüli tevékenységekért, amelyek be nem fizetése bonyolíthatja a tevékenység osztályos szintű megvalósítását, vagy társadalmi elszigeteltséget okozhat az érintett gyermekek számára. A jelenlegi pénzügyi támogatási eszközök nem fedezik a lábbeli, a papucs, a ruházat és a gyermekek egyéb igényeinek (pl. Higiénia) költségeit sem, amelyeket az óvodák megkövetelnek. Ezt a To Make Sense projekt kvalitatív adatgyűjtésének részeként készített interjúk több válaszadója is megerősítette. Ahogy az általános iskola igazgatónője fogalmazott: Polgártársaink egyszerűen nem ültetik gyermekeiket óvodába, mert bár ingyenes, ott mindig díjat kell fizetni. Az önkormányzati hivatal iskolai tagozatának munkatársa hasonló véleményt fogalmazott meg: A szülők pedig úgy oldják meg, hogy a gyereket nem óvodába ültetik, amikor nekünk nem kell.

Az óvodába járás sok szociálisan kirekesztett helységből származó szülő számára nehéz

A foglalkoztatott szülők és az önkormányzatban állandó lakóhellyel rendelkező gyermekek előnyben részesítése hátrányos helyzetbe hozza néhány kirekesztett helységből származó gyermeket

Kérdéses az óvodák felkészültsége a kirekesztett roma településeken élő gyermekek oktatására

A kirekesztett helységekből származó gyermekek óvodai neveléshez való hozzáférésében egyéb akadályok is jelen lehetnek az óvodákban. Bár az óvodásokból érkező válaszadók viszonylag magas szintű felkészültséget jelentettek iskolájukban a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek oktatására (82,5%), más nemzetiségű vagy etnikumú gyermekek esetében a válaszadók aránya lényegesen alacsonyabb volt. Amint a G_4.1.4.5.2. Ábra mutatja, az óvodák tanárainak, igazgatóinak vagy hivatásos alkalmazottainak csupán 61,6% -a tartja óvodáját készen arra, hogy más etnikai vagy nemzetiségű gyermekeket oktasson.

G_4.1.4.5.2. Ábra. Az óvoda felkészültségének értékelése a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és a különböző nemzetiségű/etnikumú gyermekek oktatására

Az óvodák felkészültségét a szociálisan kirekesztett roma településekről érkező gyermekek oktatására negatívan befolyásolhatja az óvodák számos akadálya. A sajátos nevelési igényű gyermekek (ideértve a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket is) óvodások válaszadóinak oktatásának támogatásával kapcsolatos legnagyobb problémákat a kérdőíves felmérés során Van értelme az egyéni megközelítés elégtelen feltételeinek mérlegelésére az osztálytermi gyermekek nagy száma miatt (64,5% ), a tanársegédek (48,5%) és a szakmai személyzet hiánya (30,9%), valamint a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek szükségleteinek kielégítésére szolgáló források hiánya (29,1%). Jelentős akadályt jelent a tanárok felkészületlensége az SNI gyermekekkel való munkára is, amelyet az óvodások válaszadóinak 28,3% -a tart problémának.

Az óvodáknak nincsenek feltételei a gyermekek egyéni megközelítéséhez és a támogató szolgáltatások nyújtásához

Az óvodások válaszadóinak kétharmada problémának tartotta a gyermekek egyéni megközelítésének elégtelen feltételeit. Az oktatás gyenge individualizáltságát az iskolai ellenőrzési jelentések is megállapítják. A tanulási feladatok elégtelen differenciálásában nyilvánul meg a gyermekek oktatási igényeinek, fejlődési, teljesítményszintjének és a gyermekek jelenlegi beállítottságának figyelembevételével. 18 Az individualizálás lehetőségeit bonyolítja, hogy az óvodai osztályokban felnőttenként magas a gyermekek száma. Amint a T_4.1.4.5.2. Táblázatból látható, az önkormányzati óvodákban a tanár a nap nagy részében átlagosan 20 gyermekkel dolgozik. A felnőtt/gyermek arány még a tanársegéd segítségével sem csökken. A 2018/2019-es tanévben csak 180-an voltak a rendes óvodák teljes szegmensében, és tevékenységük a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek mellett a fogyatékossággal élő gyermekek támogatására is irányul. Egyéb szakmai alkalmazottak (gyógypedagógusok, logopédusok, iskolapszichológia stb.) De facto hiányoznak az óvodai környezetből.

T_4.1.4.5.2. Táblázat Az óvodai osztályokba tartozó gyermekek átlagos száma a 2018/2019-es tanévben

19.

Az óvodák képtelenek támogatási eszközöket biztosítaniuk összefügg azzal is, hogy a városok és az önkormányzatok eredeti kompetenciáiként hogyan finanszírozzák őket közvetlenül a részvényadókból. Ugyanakkor a kérdőíves felmérés válaszadóinak akár 29,1% -a is úgy ítéli meg, hogy a KAP-ból származó gyermekek szükségleteinek biztosításához nincs forrás, ennek az óvodáktól lesz értelme. Noha az állami óvodák hozzájárulást kapnak a 20. létminimum alatti jövedelemmel rendelkező családok gyermekeinek iskolai ellátásához, valamint anyagi rászoruló családokból származó gyermekek óvodai neveléséhez és oktatásához 21, ez elsősorban a remisszió kompenzálására szolgál. a tandíj díjának. Az általános iskolákkal ellentétben az óvodák nem részesülnek hozzájárulásban a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és képzési feltételeinek javításában, amely többek között a tanársegédek fizetését hivatott fedezni.

Az óvodák még nem állnak készen arra, hogy más nyelvű gyerekekkel dolgozzanak

A kirekesztett roma településekről származó gyermekek óvodába jutásának fő akadálya az óvodai környezet alacsony készsége arra, hogy más nyelvű gyerekekkel dolgozzon. Sok kirekesztett roma helységből származó gyermek számára anyanyelvük a roma. A roma gyerekeknek azonban nincs esélyük arra, hogy az óvodákban roma nyelven oktassanak, és az óvodába való belépés tehát belépés a környezetbe, ahol idegen nyelvet használnak. Az iskolai felügyelőség észrevételei arra a megállapításra is vezetnek, hogy „az MRC sok gyermekének problémája volt a tanárokkal való kommunikáció a nyelvi akadály miatt, vagy csak szigorúan válaszolt a kérdéseikre egyhangúlag. Néhányan intettek a tanárokkal. " 22 Amint azt a jelentés tovább hangsúlyozza, nincs szisztematikus összekapcsolódás a roma és a szlovák nyelv között, ezért a gyerekek továbbra is kommunikációs bizonytalanságban maradnak, és korlátozottak a lehetőségeik ismereteik terjesztésére saját tapasztalataik révén. 23 Az osztályokban nincsenek tanárok vagy tanársegédek, akik beszélnék a roma nyelvet. 24 A Világbank szerint ez lehet az egyik oka a roma gyermekek alacsony részvételének az óvodai nevelésben. A szülők fele, akiknek gyermeke nem jár óvodába, fontolóra veszi a beiskolázást, ha volt roma tanár vagy tanársegéd. 25

Ugyanakkor a tanárok nincsenek szisztematikusan felkészülve arra, hogy más nyelvű gyerekekkel dolgozzanak. Ezen a területen nincsenek módszertani anyagok sem. Összességében tehát minimális figyelmet fordítanak a szlovákiai vegyes nyelvű osztályok tanítási stratégiáira. A más nyelvet használó gyermekekkel való munka bizonytalanságát valószínűleg a tanárok is érzik. A kérdőíves felmérés eredményei szerint logikus, hogy a megkérdezett tanárok és igazgatók több mint negyede úgy gondolja, hogy a legmegfelelőbb oktatási forma ismeret vagy korlátozott tanítási nyelv ismeret nélkül a speciális osztályban vagy iskolában végzett oktatás. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy az államnyelv elsajátításának elmaradása nagyobb probléma a tanárok és az igazgatók számára, mint egyedül a gyermekek társadalmi hátránya (G_4.1.4.5.3. Ábra).

G_4.1.4.5.3. Ábra Az óvodások válaszadóinak véleménye a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és a tudás nélküli/korlátozott tanítási nyelvű gyermekek számára megfelelő oktatási formáról

A kirekesztett roma telephelyről származó gyermekek szüleinek bevonása és a velük folytatott további munka hiányzik

A kirekesztett roma települések szülõivel való együttmûködésre irányuló programok hiánya abban is megmutatkozik, hogy a szülõk gyakran nem rendelkeznek elegendõ információval a gyermek óvodai felvételének adminisztratív követelményeirõl. Ennek eredményeként az információk hiánya miatt néhány szülő, aki érdeklődik gyermeke óvodai felvétele iránt, nem teljesíti az összes követelményt (például a kitöltött kérelmet a gyermekorvos igazolásával) a megadott határidőn belül. Az igazgatónő fogalmazott: „Három gyermeket be kellett utasítanom. A kérelmet júniusban nyújtották be, amikor már teljes kapacitásunk volt. " 27 Maguk az óvodák mellett a kirekesztett helységekben nyújtott szociális szolgáltatások (például helyszíni szociális munka vagy közösségi központok) is hasznosak lehetnek a családokkal való együttműködésben, hogy támogassák gyermekeik óvodai képzését. Noha egyes települések az óvodai neveléssel kapcsolatos tanácsadást is magukban foglalják 28, e tevékenységek végrehajtására még mindig nincsenek specifikus módszerek.

Következtetés

Miroslava Hapalová és Katarína Vančíková