Tudományos-szakmai interdiszciplináris szakértők által áttekintett folyóirat, amely a társadalomtudományok, a társadalomtudományok és a humán tudományok területére összpontosít

  • Bevezetés
  • A projektről
  • Rólunk
  • A szerzőknek
  • Szerkesztőség
  • Az adó 2% -a

Kóros szerencsejáték-osztályozás a genezis szempontjából a mai napig
Absztrakt: A kóros szerencsejáték muldiszciplináris jelenség, amely a világ szinte minden országában előfordul. A világ digitalizálása és virtualizációja miatt ez a jelenség folyamatosan erősen aktuális és növekvő tendenciát mutat. A kóros szerencsejáték elterjedtsége növekszik, ami a fő motívuma ennek a szociálpatológiai jelenségnek a kezelésében. Ebben a cikkben az egyes APA-DMS és MKCH osztályozási rendszereket közelítjük meg a genezis szempontjából a jelenlegi állapotig.
Kulcsszavak: Viselkedési függőség, DSM-III - DSM-IV - DSM-5, Osztályozás, MKCH-10 -MKCH-11, Kóros szerencsejáték, Impulzusszabályozási rendellenesség.

Absztrakt: A kóros szerencsejáték az a multidiszciplináris jelenség, amely a világ minden országában előfordul. Ez a jelenség folyamatosan aktuális kérdés, és egyre növekvő tendenciát mutat a világ digitalizációja, virtualizációja miatt. A kóros szerencsejáték elterjedtsége növekszik, és ez a fő motívum foglalja el ezt a társadalmi-kóros jelenséget. A cikkben tisztázzuk a genezis szempontjából az APA-DMS és az MKCH egyes osztályozási rendszereit a mai napig.
Kulcsszavak: Viselkedési függőség, DSM-III - DSM-IV - DSM-5, Osztályozás, MKCH-10 -MKCH-11, Kóros szerencsejáték, Impulzusszabályozási rendellenesség.

szerencsejáték

PATOLÓGIAI JÁTÉK PULZUSSZABÁLYOZÁSI VAGY VISELKEDÉSI Függőség?

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA - DSM-III) diagnosztikai kézikönyvében a patológiás szerencsejáték (PH) 1980 óta diagnosztikai kategória.

Petry (2010), valamint George, Ijeoma és Bowden-Jones (2013) szintén rámutatnak arra, hogy a kóros szerencsejáték diagnosztikai kritériumaiban szereplő fogalmi és nosológiai kétértelműség minden korábbi diagnosztikai rendszer része volt. Jelenleg azonban a szerzők szerint helyesen és egyértelműen definiálják a diagnosztikai kritériumok között a DSM-5 addiktív rendellenességeinek szakaszában. A "kóros szerencsejáték" jelenlegi osztályozási rendszereit és definícióit "egosynthonikus tevékenységnek" tekintik, ami megkülönbözteti a rögeszmés-kényszeres rendellenességektől. E rendellenesség kapcsán az egodystonic tevékenységek jelentős kellemetlenséggel járnak. A kóros szerencsejáték és annak definíciói tehát ismét kezdenek megközelíteni az eredeti osztályozásokat és definíciókat, amelyek korábban a pszichoaktív anyagok függőségéhez rendelték. Ezt követi a szerencsejáték-függőség kísérő jelenségeinek hangsúlyozása, mint például a kontroll elvesztése a függőség kialakulásában, megvonási tünetek fokozott idegesség, tachycardia, nyugtalanság, hiperhidrózis, szorongás formájában, valamint a "gondolatokban való játék és ötletek ". (Nábělek, Vongrej, 2010).

Amint fentebb említettük, a kóros szerencsejáték a betegségek nemzetközi osztályozásában az úgynevezett "addiktív és impulzív rendellenességek" közé tartozik, a kleptomania, a pyromania és a trichotilloma (TTM) mellett. Ezek az addiktív és impulzív rendellenességek ("Impulzusszabályozási rendellenességek" - ICD) más rendellenességeket is magukban foglalhatnak, mint például az oniomania, a dromomania és a shopoholizmus. Az Egyesült Államok osztályozásában ezeket a hibákat "impulzusszabályozó hibákhoz - máshová nem sorolták" sorolják, ideértve az "időszakos robbanásveszélyt" is.

A jelenleg érvényes osztályozás ellenére a kóros szerencsejáték kétségtelenül szignifikánsan összetettebb pszichopatológiai tünetek megjelenését mutatja az "egyéb" impulzusszabályozási rendellenességekhez képest. A fenomenológiai elemzés mellett más tényezők (terjedés, lefolyás, társbetegségek, neurobiológiai és genetikai összefüggések, öngyilkosság, bűncselekmények) rámutatnak a kóros szerencsejáték és a pszichoaktív szerektől való függőség vitathatatlan kapcsolatára.

Jelentős elméleti és gyakorlati következményekkel jár az a megállapítás, miszerint a kóros szerencsejáték az alkoholizmussal és más függőségekkel összehasonlítható mentális rendellenesség (Nábělek, 2013; Frouzová, 2008).

A cikk végén fontosnak tartjuk ismét felhívni a figyelmet a kóros szerencsejáték folyamatosan növekvő elterjedtségére a lakosság körében. Ennek a jelenségnek az előfordulása vagy pontos "százaléka" az európai és a világ népességében nem teljesen világos, de egyértelmű, hogy a különböző játékos tevékenységek elérhetősége és népszerűsége miatt folyamatosan növekszik, ami manapság problémává válik.

Szerző: PhDr. Michaela Davidova, PhD.
RÖVIDÍTÉSEK ÉS JELEK

APA - ("Amerikai Pszichiátriai Társaság"); Amerikai Pszichiátriai Társaság;
DSM-III-R - ("III. Átdolgozott mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve"); A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének harmadik felülvizsgált kiadása;
DSM-IV-MR - ("Pszichés rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, IV, többszörös válasz"); Tíz tételből álló kérdőív a felnőtt kóros szerencsejátékosok diagnosztikai kritériumainak mérésére;
DSM-5 - ("A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve 5"); A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének ötödik kiadása;
MKCH-10 - Betegségek Nemzetközi Osztályozása - 10. felülvizsgálat;
MKCH-11 - A betegségek nemzetközi osztályozása - készülő 11. felülvizsgálat.

FELTÉTELEK SZÓSZEDE

Bibliográfiai hivatkozások listája

ABBOTT, M. és mtsai. 2016. Szerencsejáték és problémás szerencsejáték az ausztráliai Viktóriában: 5 év alatt bekövetkezett változások. In Journal of Gambling Studies, 2015. ISSN 1573-3602. Roč. XXXII. nem. 1. s. 47-78.

APA 2013. A mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve: DSM-5. 5. kiadás. Washington D. C.: Amerikai Pszichiátriai Társaság, 2013.

BENKOVIČ, J. - MARTINOVE, M. 2011. Kóros szerencsejáték, ajánlott eljárások. In Psychiatry for Practice, 2011. ISSN 1803-5272. Roč. XII. nem. 4. s. 149-153.

DICKSON-GILLESPIE, L. és mtsai. 2008. A szerencsejátékkal kapcsolatos problémák előfordulásának és ártalmának megelőzése. In The Journal of Primary Prevention, 2008. ISSN 1573-6547. Roč. XXIX. nem. 1. s. 37-55.

DSM-5. 2013. Mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve: DSM-5. Washington: Amerikai Pszichiátriai Társaság, 2013. 991 p. ISBN 978-0-89042-554-1.

GEORGE, S. - IJEOMA, O. - BOWDEN-JONES, H. 2013. Névtelen szerencsejátékosok: figyelmen kívül hagyva és alulhasználva? In Advances in pszichiátriai kezelés, 2013. ISSN 2056-4686. Roč. IXX. nem. 1. s. 23–29.

GRIFFITHS, M. 1996. Viselkedési függőség: mindenki számára kérdés? In Employee Counseling Today, 1996. ISSN 0955-8217. Roč. VIII., Sz. 3. s. 19-25.

HARTL, P. - HARTLOVÁ, H. 2010. Veľký psychologický slovník. Prága: Portál, 2010. 800 p. ISBN 978-80-7367-686-5.

HING, N. és mtsai. 2014. A férfiak és a nők szerencsejátékosainak összehasonlító vizsgálata Viktóriában. [online]. Victoria, Ausztrália: Victorian Responsible Gambling Foundation, 2014. [cit. 2017-06-18]. Elérhető online: https://www.responsiblegambling.vic.gov.au/__data/assets/pdf_file/0006/1. .

HING, N. és mtsai. 2014a. Stigma és problémás szerencsejáték: Jelenlegi ismeretek és jövőbeni kutatási irányok. In International Gambling Studies, 2014. ISSN 1479-4276. Roč. XIV. nem. 1. s. 64-81.

KALINA, K. és mtsai. 2008. A klinikai addiktológia alapjai. Prága: Grada kiadó, 2008. 392 p. ISBN 978-80-247-1411-0.

KŘIVOHLAVÝ, J. 2006. A lét értelmének pszichológiája. Prága: Grada Publishing, 2006. 204 p. ISBN 978-80-247-6659-1.

NÁBĚLEK, L. 2013. Kóros szerencsejáték a pszichiátriai osztályozási rendszerek fejlődési tendenciáinak összefüggésében. A szkeptikusban. [online]. 2013, vol. II., Sz. 1. [idézett 2017-07-22]. val vel. 46-52 . Interneten érhető el: http://www.spolocnostskeptikov.sk/sites/default/files/Pathological%20gam. . ISSN 1339-3545.

NÁBĚLEK, L., VONGREJ, J. 2010. A kóros szerencsejáték, mint nem szerfüggőség. In Časopis Lekársky obzor, 2010. ISSN 0457-4214. Roč. 6. sz. 3. s. 1–9.

NÁBĚLEK, L. - VONGREJ. J. - GROMOVÁ, S. 2004. Kóros szerencsejáték és OCD - mentális rendellenességek spektruma. In Česká a slovenská psychiatria, 2004. ISSN 1212-0383. Roč. C. sz. 3. s. 118-124.

OREL, M. és mtsai. 2012. Pszichopatológia. Prága: Grada kiadó, 2012. 264 p. ISBN 978-80-247-3737-9.

PATARÁK, M. 2013. A kóros szerencsejáték egyértelműbb neurobiológiája felé. In Psychiatry for Practice, 2013. ISSN 1213-0508. év XIV. nem. 1. s. 8-11.

PETRY, N. M. 2010. A kóros szerencsejáték és a DSM-V. In International Gambling Studies, 2010. ISSN 1445-9795. év X. sz. 1. o. 113-115.

SKLENÁŘ, O. 2013. Egy addiktológus orvosi szolgáltatásai. In Addictology, 2013. ISSN 1213-3841. Roč. XII. nem. 1. s. 4-5.

SUSSMAN, S. - SUSSMAN, A. N. 2011. Figyelembe véve a függőség definícióját. Az International Journal of Environmental Research and Public Health, 2011. ISSN 2008-2304. Roč. VIII. nem. 10. s. 4025-4038

TODIRITA, I. R. - LUPU. V. 2013. Szerencsejáték-megelőzési program a gyermekek körében. In Journal of Gambling Studies, 2013. ISSN 1573-3602. Roč. XXIX. nem. 1. s. 161-169.

TOLCHARD, B. - THOMAS, L. BATTERSBY, M. 2007. Háziorvosok és problémás szerencsejáték: Segíthetnek-e az azonosításban és a korai beavatkozásban? In Journal of Gambling Studies, 2007. ISSN 1573-3602. Roč. XXIII. nem. 4. s. 499-506.

VACEK, J. - VONDRÁČKOVÁ, P. 2015. Függőségek a folyamatoktól. KALINA-ban K. és mtsai. 2015. Klinikai addiktológia. Prága: Grada Publishing, 2015. 696 p. ISBN 978-80-247-4331-8. val vel. 513-527.

WESTPHAL, J. R. 2007. Túlértékelik-e a szerencsejáték-kezelés hatásait? In International Journal of Mental Health and Addiction, 2007. ISSN 1557-1882. Roč. V. sz. 1. s. 65-79.