rovarirtók

6.8. 2018 11:21 Azok az egerek, akik egy év alatt átlagos dózisú peszticid-koktélnak voltak kitéve, cukorbetegséget kaptak. Ezek az eredmények összhangban vannak az emberen végzett epidemiológiai vizsgálatokkal. Egyre nehezebb megkérdőjelezni a peszticidek emberre gyakorolt ​​hatásainak meglétét az élelmiszerekben. A Le Monde francia napilap ír róla.

A tanulmányt a Francia Nemzeti Agronómiai Kutatóintézet (INRA) és az Országos Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM) készítette. Kimutatták, hogy a hím rágcsálók, akiket rendszeresen hat közönséges rovarirtó szer keverékével tápláltak, kockázatmentesnek tekintett mennyiségben, sokat híznak, növelik a zsírsejteket és cukorbetegséget okoznak.

Nőknél a kutatók más, kevésbé kifejezett megnyilvánulásokat vizsgáltak. Ez az első alkalom, amikor megmutatták, hogy a jelenleg használt növény-egészségügyi termékek keveréke hogyan okozza az elhízást és a cukorbetegséget. A kutatás szerzői szerint ezek az adatok még fontosabbak, mert egybeesnek más NutriNet adatokkal.

A szervezet tanulmánya, amely több mint 50 000 ember étkezési szokásait figyeli, négy évvel később, 2013-ban kimutatta, hogy a legnagyobb biotáplálék-fogyasztóknak alacsonyabb a túlsúlyos vagy elhízott kockázatuk, és kialakul a metabolikus szindróma, amely megelőzi a típus megjelenését 2 cukorbetegség.

Az INRA kutatói 52 héten át etették az egereket a leggyakoribb növényvédő szerek keverékével, amelyek leggyakrabban zöldségekben és gyümölcsökben találhatók. A rágcsálók elfogadható napi adagot kaptak, amelyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) számított ki, és amely szerinte nem jelent kockázatot. Az egerekben eltöltött egy év emberben körülbelül harminc évnek felel meg.

A kísérlet hat hónapja után a kutatók túlsúlyt figyeltek meg a hímeknél. A kísérlet végén a peszticidekkel táplált hímek körülbelül kétszer akkora súlyt kaptak, mint a kontroll egerek.

Növelte a zsírtömegüket és a glükóz-intoleranciát is, amelyek négy hónap után jelentkeztek. Az egereket normál étrenddel etették, amely nem vezethet hízáshoz. Ezeket a rendellenességeket nőstény egereknél nem észlelték, kivéve a kísérlet végén enyhe hiperglikémiát.

Védő ösztrogének

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ebben az évben kiadja első értékelését a peszticidek pajzsmirigyre és idegrendszerre gyakorolt ​​hatásairól. Az EFSA azonban nem jelentette be, hogy ezek az új vizsgálatok felülvizsgálják-e a hat tesztelt peszticid (ziram, klórpirifosz, imidakloprid, boszkalid, THIOPHAN és kaptán) jelenleg elfogadható dózisait.

A kutatók a férfiak és a nők reakcióinak különbségeit is megpróbálták megvilágítani. Hangsúlyozták a sejtek méregtelenítésében szerepet játszó fehérje fontosságát. Géntechnológiával módosított egereket használtak, amelyektől megfosztották ezt a fehérjét, és megismételték a vizsgálatot.

Ezúttal nem volt különbség a súlygyarapodásban a peszticideknek kitett hímek és a kontroll állatok között. A nőknél valószínűleg más mechanizmusok vesznek részt. A kutatók ezért az ösztrogén hormonok protektív szerepét vizsgálják.

A cukorbetegség száma minden országban gyorsan növekszik. A Nemzetközi Diabetes Szövetség adatai szerint tavaly a világon 425 millió cukorbeteg volt, 12 felnőttből egy. Számos tényező járul hozzá a cukorbetegség kialakulásához, különösen a túlszaporodott étrend, a mozgásszegény életmód és a környezetszennyezés. Ez utóbbi tényező az egész világon egyre növekvő számú kutatás tárgyát képezi.