Míg a jógik az ókori Indiában közeledtek bérelünk (tudatos légzés) a tevékenység szomato-spirituális részeként a görögök már a Kr.e. 7. században keresték a légzés lényegét, az egyiptomi és a babiloni tudósok gyakorlati ismereteket fejlesztettek ki az emberek általános fiziológiájáról. Anaximenes filozófus és tudós Miletből azt mondta: , Lelkünk lényege az a levegő, amely fenntart minket és átjárja az egész világot. "

fontossága

A lélegzés élettani elven alapszik: sejtjeinknek és szöveteinknek oxigénre van szükségük. Miután oxidálódtak, meg kell szüntetniük a képződött szén-dioxidot. Ezeknek a gázoknak a cseréjét a tüdőben lévő kapilláris membránok, az úgynevezett alveolusok biztosítják. Ez a csere folyamatban van tizenkét-tizenötször percenként vagy kb naponta húszezerszer, a légzőrendszer állapotától, aktivitásától, érzelmi stabilitásától és egyéb tényezőktől függően.

A modern idők ugyanazokat a légzési fázisokat különböztetik meg, mint az ősi jógik. A légzésnek két alapvető típusa van:

○ Mellkasi légzés (csont)

- a mellkas belégzéskor kinyílik, és minden kilégzéskor bezárul

○ hasi légzés (rekeszizom)

- a belégzéssel a has kitágul, a kilégzéssel összehúzódik

E módszerek mindegyike különböző körülmények között alkalmas. Az, hogy mennyire teljes és mély a lélegzetünk, a légzés módjától függ, ami gyakran a szokások és nem a tudatos folyamat eredménye. A "normális" légzés során viszonylag kis mennyiségű légzőgáz cserélődik ki. Ez körülbelül 500 milliliter, míg légzési képességünk négyszer-hétszer magasabb. A mélyebb, kitartóbb és nyugodtabb légzés képessége olyan technikákkal fejleszthető, amelyek befolyásolják és megerősítik a légzési folyamatban részt vevő csont- és izomterületeket. Maga a légzési mozgás fenntartja a gerincet kiegyenesítő és mozgósító bordák, porcok és izmok rugalmasságát és rugalmasságát. A légzőgyakorlatok és az ászanák gyakorlása az hatékony eszköz a mellkas rugalmasságának fejlesztésére. A mellkas mozgása kiegészülhet a medence, a lábak és a váll mozgásával.

Az egyes órák elején levő légzési gyakorlat az övé szerves része. A test felszabadul a szőnyegen, és az oxigén kontrollált lélegzéssel jut testünk minden sejtjébe. Lehet, hogy a lecke unalmas részének tűnik, de ennek elhagyása negatív hatással lehet.

Az ember folyamatosan lélegzik. Kevesen veszik észre, hogy rosszul lélegeznek. Hirtelen életmód, stressz, érzelmi izgalom, mindez átkerül a légzés ritmusába és mélységébe, ami szintén befolyásolja a ritmust szív-és érrendszer és végső soron az egész szervezet. Például, amikor mérgesek vagyunk, a hasfalunk összehúzódik, és a tüdő középső részén keresztül lélegezünk. Amikor alszunk és ellazulunk, a mély rekeszizom légzés érvényesül. Egy jó megfigyelő, tapasztalt szakértő, miután megvizsgálta a légzését, sokat elmondhatna pszichéjének állapotáról és egészségi állapotáról. De a perspektíva megváltoztatható. Egészen egyszerűen, akaratunkkal és hátrafelé, a légzés révén beavatkozhatunk a légzés folyamatába befolyásolják több szerv pszichéjét és egészségét.

A légzési folyamat tudatos beavatkozásának alapvető lépése a fő és a kiegészítő izmok aktív irányítása, részt vesz a légzési folyamatban. A képzésnek nagyon figyelmesnek és alaposnak kell lennie. A kívánt hatás elérése érdekében meg kell tanulni figyelni a légzőizmok egyes csoportjaira vagy a belégzés és a kilégzés területére. Fel kell ismerni, hogy szükséges rögzített helytelen légzési szokás megváltoztatása.

A jógik a természetben megfigyelték, hogy a leglassabban lélegző állatok élik a leghosszabb életet. Mélyített és lassú légzés érhető el alapos tüdőürítés. Logikus: ha a tüdőt levegővel akarjuk megtölteni, akkor először ki kell ürítenünk őket. Normális légzés során a kilégzés után jelentős mennyiségű maradék levegő marad a tüdőben. A hiányos kilégzés azt jelenti, hogy némi feszültség marad a testben. A helytelen légzés egészségügyi következményei súlyosak és sokrétűek.

A légzőgyakorlatok általános alapelvei:

• A gyakorlatokat az étkezés után nem lehet egy órán belül elvégezni

• A helyiségnek jól szellőzőnek kell lennie

• Mindig az orrunkon keresztül lélegzünk

• A kilégzés mindig a legfontosabb

• Minden légzési és tartományi rendellenességet fokozatosan kell orvosolni

• A jobb koncentráció és az érzékelés pontosságának elérése érdekében a kezünket a megfigyelt területekre tesszük

• Edzéskor a szemek csukva vannak, és teljes mértékben a gyakorlatra koncentrálunk.

ÁGLÉGZÉS

A rekeszizom egy izmos vastag membrán, amely elválasztja a mellüreget a hasüregtől. Belégzéskor a rekeszizom kilélegezve leereszkedik és felemelkedik. Az egészséges és erős rekeszizom az egészség egyik alappillére. Kezdjük a hátán fekvő rekeszizom edzését. Az egész test ellazult a szőnyegen. A jobb kezet a hasra helyezzük, és csak a tüdő és a has alsó részébe próbálunk szabadon és mélyen lélegezni, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megduzzadjon. A jobb kéz alatt a hasfal jelentős mozgását érezzük. Ez a fajta légzési gyakorlat ülő helyzetben is elvégezhető, ahol mindkét kezével megfogjuk a hát alsó részét, ahol a bordák véget érnek, a hüvelykujjak előre és az ujjak hátrafelé mutatásával.

A rekeszizom légzésének egészségügyi hatásai:

Pozitív hatással van a test alsó felének vérkeringésére, néha a térd és a boka duzzanata ellen hat, szabályozza a szabálytalan menstruációs ciklust, megakadályozza a vénák, visszér és aranyér gyulladását.

LÉGZŐ LÉGZÉS

A hátunkon fekvő helyzetből indulunk ki. A belégzés és a kilégzés csak a mellkas területére vezet. A mozgásokat úgy lehet irányítani, hogy a bal kezét a mellkas területére helyezzük, vagy mindkét kezét úgy helyezzük el, hogy az ujjak teljes kilégzéskor megérintsék a mellkas területét, és belélegezve az ujjbegyek egymástól távolodjanak.

A mellkasi légzés egészségügyi hatásai:

Megelőző hatása van a szívbetegségek ellen, intenzívebb testmozgással javítja a szervezet, ezen belül is a szívizom oxigénellátását, megelőzően hat az asztma, a tüdőcsúcsok és a frontális üregek gyulladása ellen, javítja a fej vérkeringését és a nyak.

Vigyázz a leggyakoribb hibákra:

  1. A lokalizált légzés gyakorlatának alábecsülése a mozgás elégtelen kontrollját okozhatja edzés közben.
  2. Túlzott erőfeszítés a belégzéshez vagy a kilégzéshez, zihálás, szívdobogás, fejfájás
  3. Folyékony rendellenességek, légszomj
  4. Paradox légzés. Ennek eredménye, hogy megpróbálja belélegezni a mellkasát, miközben összehúzza a hasát. Ennek eredményeként a rekeszizom felfelé tolódik, ezáltal csökken a belégzési térfogat.
  5. Száj légzése
  6. Szabálytalan vagy nem megfelelő légzési ritmus

Étkezés nélkül az ember több napig tart, víz nélkül több órán át, de levegő nélkül csak néhány percig. A légzőgyakorlatok valóban fontosak, bár elsőre unalmasnak és feleslegesnek tűnhetnek, ellenkezőleg.