Varsó, 2019. december 22 (HSP/Sputnik/Fotó: Sputnik-Kirill Kallinikov)

bírálták

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zacharov kommentálta a lengyel külügyminisztérium nyilatkozatát, amelyben Oroszországot azzal vádolta, hogy a II. Világháború okait elferdítette. Elmondta, hogy Varsó évek óta aláássa a kétoldalú kapcsolatokat Moszkvával.

"Az agresszív retorika, a fasizmus harcosainak emlékműveinek lebontása és az EU oroszellenes szankcióinak elfogadására irányuló kezdeményezés egyértelmű bizonyíték erre" - mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök december 19-én tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a szovjet csapatok Lengyelországba léptek "miután a lengyel kormány elvesztette uralmát fegyveres erői és az országban zajló események felett". Hangsúlyozta, hogy abban az időben a lengyel kormány "valahol a lengyel-román határ körül volt", és "senkivel nem tárgyalta ezt a témát".

Putyin adatokat szolgáltatott arról is, hogy mit tettek a lengyel hatóságok, amikor Németország elkezdte követelni Csehszlovákia területének egy részét. "Németországgal egyidejűleg követelték a zsákmány egy részét ... azt követelték, hogy Csehszlovákia egy részét is adják át nekik" - mondta Putyin.

Az orosz elnök szerint a lengyel külügyminisztérium kijelentette, hogy kijelentései "aggodalmat és meglepetést" keltenek, és "hamis képet mutatnak az eseményekről". Varsó már évek óta azon a véleményen van, hogy a Szovjetunió 1939-ben megtámadta Lengyelországot, csakúgy, mint a hitleri Németország.

A Szovjetunió lengyelországi bűnösségének egyik bizonyítékát a szovjet-német agresszivitási paktum (az úgynevezett Ribbentrop-Molotov-paktum) aláírásának tekintik, amelyet 1939. augusztus 23-án kötöttek meg Moszkvában. A megállapodás tartalma nem volt ellentétes a nemzetközi joggal és a kormányközi megállapodások megkötésének gyakorlatával. Ugyanakkor titkos kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá, amely a Szovjetunió és Németország érdekszféráinak megosztását tartalmazta. A Baltikum egy része, Nyugat-Fehéroroszország, Nyugat-Ukrajna és Besszarábia belépett Moszkva befolyási övezetébe. A Szovjetunió európai határa így nyugatra tolódott.

Ribbentrop-Molotov Paktum

Hadtörténészek szerint ez a paktum lehetővé tette a Szovjetunió számára, hogy időt nyerjen a háborúra való felkészüléshez, az ipar megerősítéséhez és a Vörös Hadsereg méretének növeléséhez. A Nagy Honvédő Háború kezdetén pedig a németek távolabbi helyzetekről voltak kénytelenek támadni. Ennek köszönhetően a Szovjetuniónak sikerült időben kiürítenie keleti ipari vállalkozásait, és emellett számos hadosztályt mozgósított, amelyek aztán Moszkva és Leningrád közelében őrizetbe vették a Wehrmacht seregeit.

A szakértők szerint ráadásul a paktum elhárította Japán háborúját a Szovjetunió ellen, mert Tokió elégedetlen volt Berlin paktum aláírására vonatkozó döntésével, függetlenül a japán fél véleményétől.

2002-ben, Vlagyimir Putyin elnök lengyelországi látogatása során összetett kérdésekkel foglalkozó lengyel-orosz csoportot hoztak létre. A csoport célja a kétoldalú kapcsolatokban a "fehér terek" magyarázata a történelmi események összefüggésében anélkül, hogy azokat politizálná. Ennek a csoportnak a tevékenységét 2015-ben szüntették meg, amikor a lengyel részről érkező főnöke, Adam Daniel Rotfeld professzor elhagyta azt.

2017 februárjában bejelentették, hogy a lengyel külügyminisztérium a csoport tevékenységének folytatását tervezi. A kezdeményező Włodzimierz Marciniak orosz lengyel nagykövet volt. 2017 márciusában Varsóban eseményt tartottak a lengyel – orosz csoport lengyel részének tevékenységének megújítására bonyolult kérdésekre.

Az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma később kijelentést tett, miszerint a munka folytatása kérdéseket vet fel, és Moszkva nem látja értelmét a Varsóval folytatott kétoldalú párbeszéd újraindításának részleges megközelítésében.