ismételni

Erzsébet és világa - a szemközti partról 66)

Anya, ez történt. Leestem a lépcsőn. Találkoztam és végiggurultam. Összetörtem a fejem, szivárgott a vérem. Rettenetesen sírtam, mert fájt, és féltem. Futottál, és félelem, rémület és nagy szeretet volt a szemedben. Kezelted a fejem, szerencsére semmi szörnyű. Addig tartottál a karjaidban, amíg megnyugodtam. És azt kérdezte tőlem, tudtam-e, hol van a hiba. Tudtam. És azonnal futottam megismételni, amit rosszul csináltam.

Még jobban elszörnyedtél, anya, amikor röviddel a megnyugvásom után felálltam és felrohantam a lépcsőn. Azt kiabáltad, hogy vigyázzak, vigyázzak, ne szaladjak fel a lépcsőn, járjak lassan, kapaszkodjak a korlátokba, ne siessek, jól nézzek ki, ahol felfelé halad a lábam ... Nagyon megkedveltél. De tudtam, hol van a hiba. Kikapcsolták. A javításhoz rendet tett a rendetlen, egyértelmű, hogy meg kell ismételnem az egész menetet a lépcsőn. Óvatosan sétáltam felfelé és újra. Így történik.

Látja, mennyire fontos, amikor vissza akarok mászni a létrára, amelyről leestem? Amikor végig akarok szaladni a tó partján, pedig megcsúsztam, és a lábam a vízbe csúszott? Miért akarok újra és újra a jégen futni, amíg megcsúszás nélkül át tudom élni az egészet? Miért választom továbbra is ugyanazt a mászókát? Nekem ugyanaz, mint amikor apa ugyanazt a dallamot játssza körbe, amíg jól el nem játssza. Addig próbálsz sütni, amíg a torta nem működik. Julka barát folyamatosan ismételgeti az írást, amíg helyesen és hibák nélkül írja. Miért írta át a szöveget a füzetbe? Miért festek madarakat? Hívod tökéletességnek, nagyi tanulásnak, apa tapasztalatának. Nem hibázhatunk, nem?

Tehát ne lepődj meg, anya, hogy meg akarom ismételni, amit elrontottam. Ne tántorítson el engem ettől, mert gyengíti a bátorságomat, a félelem legyőzésére irányuló erőfeszítésemet. Nem mindig akarom, és nem is szoktam bele egy hiba után azonnal. Néha arra gondolok, hogy inkább megvárom, amíg a lábam nem remeg. Abban a pillanatban feladom, hogy jöjjön a megfelelő, amikor nem adom fel. Ugyanúgy eldöntöm magam, mint te.

Emlékszem, nagyi azt kiabálta velem: "Miért mászol megint arra a sziklára, amikor onnan leesett? Nem lehet ezt megtanulni, és a sziklát sziklának hagyni? ”De megtanultam egy leckét - a szikla szikla marad, én pedig mászó leszek. Jobb és biztonságosabb mászni és mászni fogok. Ennek ellenére a zúzódások nagyobb óvatosságra tanítanak, mint a nagymama.

Alžbetka
Fotó: Alžbetka édesanyja
______________________________________________

A nevem Alžbetka. Öt éves vagyok. És nem, nem járok óvodába. Hihetetlenül energikus, robbanékony, türelmetlen és lelkes vagyok. Nem tudom, mit jelent ez az egész, de édesanyám pontosan ez. Csak a tükör vagyok. Néha nehéz vele. Néha rám kiabál, néha szomorú, máskor sír. Mert kiszállok. Nem hiszem, hogy ezekben a pillanatokban csak megértjük egymást. És mivel anyámat a legjobban szeretem a világon, úgy döntöttem, hogy foglalkozom az ő problémáival. És segítsen neki tájékozódni bennük azáltal, hogy megmutatja, hogyan nézek ki az egészben. Véleményem szerint. Tehát vigyük rendbe a dolgokat. És anya hirtelen meglátja a világot, mint én - egyszerűen és szépen.

Alžbetka minden héten megosztja velünk világnézetét.
Olvassa el a kis Elizabeth sorozat előző részét is:
Erzsébet és világa - a szemközti partról 65)

Olvassa el a Szilánkok a tükrömből című sorozatot is, amelyet szintén az Oszlopok területen talál.