A Mezőgazdasági Megállapodás (a továbbiakban: megállapodás), amelyet 1994-ben az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) országai kötöttek az ún. Az uruguayi forduló jelentős mérföldkővé vált a mezőgazdaság nemzetközi kereskedelmi szabályainak fejlesztésében. A "megállapodás" fő célja egy tisztességes és piacorientált kereskedelmi rendszer létrehozása volt a mezőgazdasági termékek számára a világpiacon, különféle korlátozásoktól és intézkedésektől mentesen, amelyek akadályokat és torzulásokat okoznak a világkereskedelem áramlásában.
Preambulumában magát a megállapodást csak "a mezőgazdasági termékek kereskedelmével kapcsolatos reformok megindításának alapjaként jellemzik, és meghatározza a megállapodás szabályozásának alapvető területeit:
- piacra jutás, belföldi támogatás és az exportverseny kiigazítása ((4) bekezdés) a
- Elismeri a fejlődő tagállamok speciális igényeit és feltételeit, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák számukra a különleges érdeklődésű mezőgazdasági termékek hozzáférési lehetőségeinek és feltételeinek javítását, valamint a kábítószer-termesztés helyébe lépő termelés diverzifikálásának szükségességét (5. bekezdés)
- Emlékeztet a tagok közötti felelősség méltányos megosztásának szükségességére, a nem kereskedelmi aggályok, köztük az élelmezésbiztonság védelmének kötelezettségére, és megismétli a fejlődő országok eltérő bánásmódjának szükségességét, különös tekintettel a legkevésbé fejlett országokra és az importtól teljes mértékben függő fejlődő országokra;.
A megállapodás szerinti kötelezettségek megállapodott végrehajtási időszaka 1995-től kezdődően 6 év volt, az Art. A 13. cikknek, amely korlátozza a viták megindításának lehetőségét, 2009-ben le kell járnia A fejlődő tagországoknak képesnek kell lenniük a csökkentési kötelezettségvállalások 10 évre történő alkalmazására. A legkevésbé fejlett tagállamoknak nem kell csökkentési kötelezettségeket vállalniuk.
A mezőgazdaságról szóló megállapodás megteremtette az alapvető feltételeket a nem tarifális akadályok felszámolása a kereskedelemben. A felek vállalták, hogy a nem vámjellegű akadályokat (mennyiségi korlátozások, kiegyenlítő vámok, önkéntes exportkorlátozások stb.) Vám-egyenértékűvé alakítják (a belföldi és a külföldi árak közötti különbségek összehasonlítása alapján).
Elfogadták elkötelezettség a vámterhek fokozatos csökkentése iránt. A fejlett országok esetében legfeljebb 36% (6 év felett) és fejlődő országok (10 év felett) 24% -kal az alapértékhez képest. Ezen intézkedések logikus befejezése azt az elkötelezettséget jelentette, hogy a tarifákat nem lehet spontán megemelni.
A mezőgazdaságról szóló megállapodás egyértelműen meghatározta az exporttámogatások alkalmazásának feltételeit, amelynek csökkenése, beleértve a teljes támogatott export csökkenését is, várhatóan az alapértékhez képest 21% lesz.
A "WTO agrármegállapodás" három pillérének összefoglaló rendszere
1. Vámtarifák meghatározása (a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok átalakítása) és ezt követően
2. Az IO során a vámok fokozatos csökkentése termékenként átlagosan 36% -kal és legalább 15% -kal.
3. Vámtarifa alá nem tartozó meghatározott termékek esetében - minimális hozzáférési kötelezettség bevezetése olyan vámkontingensek megnyitásával, amelynek mennyisége az IO * végén a belföldi fogyasztás 5% -a volt RO alatt **.
4. Megőrzése az ún közös megközelítés: az 1995-től kezdődően alkalmazott vámkontingenseket legalább az 1986–1988 közötti szinten kell fenntartani.
5. Biztonsági záradék bevezetése bizonyos importmennyiség-határ túllépése vagy az importárak bizonyos határérték alá esése esetén.
Az exporttámogatások csökkentése a VI alatt *
1. 36% -kal értékben - egy adott termék vagy termékcsoport költségvetési költségeinek csökkentése
2. 21% -kal - az exportmennyiség csökkenése, amelyre az adott évben exporttámogatás nyújtható. Az EU esetében ez a lineáris csökkentés 20 termékcsoport szerint történik, feldolgozott termékek esetében csak értékcsökkentés.
támogatások teljes mértékben mentesülnek a csökkentések alól; nagyon kevés ill. egyáltalán ne torzítsa a kereskedelmet:
a) közszolgálati programok támogatása - kutatás, képzés, élelmezésbiztonság
b) közvetlen kifizetések a termeléstől teljesen elkülönített termelőknek - katasztrófavédelem, környezetvédelmi programok.
kevesebb kereskedelmet torzító támogatás, amely mentesül a csökkentési kötelezettség alól (közvetlen támogatás területi és rögzített hozamok alapján, vagy az állatállományra jutó közvetlen támogatás).
3. Borostyánkosár
"globális támogatási intézkedéseknek" is nevezik a kereskedelmet torzító támogatásokat, amelyek kötelezettsége az IO során 20% -kal csökkenteni *. Magában foglalja az ár szerinti támogatást és a termeléshez kapcsolódó támogatást.
nincs csökkentés vagy korlátozás, ha a hazai támogatások nem haladják meg a teljes termelés értékének 5% -át (RK esetében - 10%).
Béke záradék
Kimondja, hogy a GATT által egyébként megengedett ellenintézkedések nem alkalmazhatók egy olyan WTO-taggal szemben, amely hazai és exporttámogatásait a megállapított szabályoknak megfelelően használja fel. Noha 2003. december 31-én lejárt, mégis betartják.
* IC - 6 éves végrehajtási időszak 1995–2000,