Jelenleg azonban ez az arány változik, mivel a fizikai aktivitás jótékony hatása nemcsak a fizikai és mentális állapot általános javulása, hanem a különféle krónikus betegségek kockázatának csökkentése formájában is megnyilvánul.

lelkedet

Egy nemrégiben megjelent Az EUFIC áttekintése a fizikai aktivitás előnyeiről vezette be prof. Ken Fox, a bristoli egyetemről (Egyesült Királyság) nagyobb számú tanulmány kimutatta azoknál az embereknél, akik közép- és idősebb korban megfelelő sportot és egyéb fizikai tevékenységet folytattak, a súlyos betegségek alacsonyabb gyakorisággal és az idősebb kor elérésével. Ez a védőhatás megközelítőleg megegyezik a dohányzást abbahagyó emberekével. A fizikai aktivitás előnyei különböző módon nyilvánulnak meg, és a következőket tartalmazzák:

Alacsonyabb az elhízás kockázata

A csökkent fizikai aktivitás az elhízás növekedésének egyik fő oka. Számos tanulmány igazolta ezt az aktív és egészséges életmód előnyei az elhízás megelőzésében. Ezek a tevékenységek különösen megakadályozzák a súlygyarapodást a középkorban.

Alacsonyabb a szívbetegség kockázata

Az aktív életmódot folytató és mérsékelt fizikai aktivitású embereknek körülbelül a fele olyan valószínűsége van szívbetegségnek, mint azoknak, akik életmódjukkal egyáltalán nem törődnek. A fizikailag aktív elhízott embereknél azonban lényegesen alacsonyabb a szívbetegségek és a cukorbetegség kockázata azokhoz az elhízottakhoz képest, akik egyáltalán nem sportolnak.

Cukorbetegség

A fizikai aktivitás hiánya kockázati tényező lehet a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában 33-50% -kal csökkenti a cukorbetegség kockázatát. Azoknál az embereknél, akik már cukorbetegek, a rendszeres testmozgás pozitívan befolyásolja a vércukorszintet.

Rák

Enyhe vagy magas fizikai aktivitás csökkenti a kialakulás kockázatát vastagbél rák, végbél, tüdő és mell.

Izmok és csontváz

A rendszeres testmozgás erősíti az izmokat, az inakat és az izomrögzítéseket, ugyanakkor befolyásolja a csontszövet sűrűségét. A testsúlycsökkentő tevékenységek (pl. Futás, tánc vagy görkorcsolyázás) növelik a serdülők csontsűrűségét, elősegítik az állandó csontsűrűség fenntartását és lelassítják a felnőtteknél a csontvesztést, amely időskorban általában növekszik (csontritkulás).

Mentális egészség

Egyes tanulmányok azt állítják a fizikai aktivitás javítja a mentális jólétet is és a mentális funkciók (döntés megtervezése, rövid távú memória), valamint a stresszel való könnyebb megbirkózás kiküszöböli a szorongást és javítja az alvás minőségét. Klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy a testmozgás a depresszió kiküszöbölésében és kezelésében is hasznos. A fizikai aktivitás segíti az időseket csökkentse a demencia kockázatát a Alzheimer kór.

Érdekelheti:

Mennyi testmozgásra van szükségünk?

A korábbi ajánlások szerint a legtöbb ember számára ezt tekintették minimumnak legalább napi 20 perc erőteljes testmozgás. Az elmúlt húsz évben azonban a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy ez a követelmény a legtöbb ember számára nagyon megterhelő, és hogy ilyen megerőltető tevékenységre nincs szükség a jótékony hatások eléréséhez.

Új ajánlások Angliából és az Egyesült Államokból a rendszeres, kissé intenzív fizikai aktivitás. Például mindennapos gyors járás körülbelül 30 percig tartó idő jelentősen javíthatja a fizikai és mentális állapotot. Ugyanaz a jótékony hatás érhető el, ha ezt a tevékenységet több, kb tiz perc, ami a jelenlegi mozgalmas életmód mellett előnyösebb és könnyebb lehet.

Azok számára, akik nem szeretnek tervszerűen sportolni, hasznos lehet, ha a munkahelyi ülést legalább részben testtartással helyettesítik. Például, ha egy órán át egyedül áll, és nem néz széken tévét, évente 1-3 kg zsírvesztést okozhat.

Elhízott embereknél azonban a testmozgás típusát gondosan kell megválasztani, hogy elkerüljék az ízületek, különösen az alsó végtagok túlterhelését. Ebből a szempontból az úszás és a kerékpározás az optimális.

Hosszabb és jobb élet

A rendszeres testmozgás pozitívan befolyásolja a várható élettartamot (csökkenti a betegség kockázatát) és annak minőségét (javítja a mentális egészséget). Az ezen a területen folyó kutatások további fontos információkat nyújtanak a fizikai aktivitásnak az egyén általános egészségi állapotára gyakorolt ​​hatásairól, ezért várhatóan fokozott érdeklődés várható e fontos terület iránt.

Irodalom

  • Biddle, S.J.H., Fox, K.R. és Boutcher, S.H. (2000). Fizikai aktivitás és pszichés jólét. London: Routledge.
  • Blair, S.N. És Hardman, A. (1995). Különszám: Fizikai aktivitás, egészség és jólét - nemzetközi tudományos konszenzus konferencia. Testnevelési és sportkutatási negyedév, 66 (4).
  • Lee, I. M. és Skerritt, P. J. (2001). Fizikai aktivitás és minden okból bekövetkező halálozás: mi a dózis-válasz viszony? Orvostudomány és tudomány a sportban és a testmozgásban, 33, (Supp 6) S459-471.
  • Lund Nilsen, T.I. és Vatten, L.J. (2001). A vastagbélrák kockázatának és fizikai aktivitásának, a cukorbetegségnek, a vércukorszintnek és a BMI-nek a jövőbeni tanulmányozása: a hiperinsulinémia hipotézisének feltárása. British Journal of Cancer, 84, 417-422.

ÉTELEK MA 06/2006

További híreket és érdekességeket talál az egészség, a szépség és az életmód területén ITT. Olvassa el és értesüljön mindenről, ami érdekli.